| Hírek : Martonyi: soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok; oláh külügyér: szó sem lehet autonómiáról |
Martonyi: soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok; oláh külügyér: szó sem lehet autonómiáról
2012.03.24. 21:02
Az autonómia kérdése nem lehet része a román-magyar kétoldalú állami kapcsolatoknak - jelentette ki Cristian Diaconescu román külügyminiszter.
Martonyi román kollégájával - jók a kapcsolatok, mert nincs konfliktus - a bilderberges gMartonyi ugyanis nem áll ki a magyar érdekekért
A román diplomácia vezetőjét a hotnews.ro portál idézte. E szerint a külügyminiszter egy televíziós műsorban kijelentette, hogy az autonómiának semmilyen formája nem lehet része a román-magyar államközi kapcsolatoknak.
Diaconescu szerint Martonyi "politikusi minőségében és nem külügyminiszterként nyilatkozta ezt". Hozzátette, hogy a magyar külügyminiszter a hivatalos tárgyalásokon soha nem használta az autonómia kifejezést. Megállapította tehát: nagyon jó az együttműködés a magyar hatóságokkal.
A magyar külügyminiszter román kollégája meghívására tett kedden hivatalos látogatást a román fővárosban, ahol fogadta őt Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök és Vasile Blaga, a román szenátus elnöke is.
Soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok - nyilatkozta tegnap ezt a badarságot Martonyi
Magyarország stratégiai szövetségesének tekinti Romániát - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden Bukarestben, miután román kollégájával, Cristian Diaconescuval folytatott megbeszélést.
Sokan érezzük úgy, hogy a magyar-román kapcsolatok talán a két modern állam fennállása óta soha nem voltak olyan jók, mint most - fogalmazott a magyar diplomácia vezetője román kollégájával közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.
Martonyi János hozzátette: Budapest értékeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálását, a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyében megszületett, jelenleg közvitán lévő kormányhatározatot, továbbá azt is, hogy az egyházi ingatlanok tulajdon-visszaadási folyamata ismételten megindult. A magyar külügyminiszter köszönetet mondott a román kormány nagyon ésszerű, kiegyensúlyozott álláspontjáért, amelyet Magyarországgal kapcsolatban tanúsított az Európai Unió pénzügyminisztereinek legutóbbi értekezletén.
Martonyi János ugyanakkor kijelentette, hogy nem tisztességes dolog Románia és Bulgária schengeni tagfelvételének halogatása, miután a két ország teljesítette a mindenkire érvényes csatlakozási feltételeket. Cristian Diaconescu román külügyminiszter azt mondta, a polgárokat közvetlenül érintő kérdésekről egyeztetett magyar partnerével: az energetikai hálózatok összekapcsolását, a regionális jelentőségű, közös infrastrukturális projekteket és a környezetvédelmet sorolta ezek közé.
Az MTI kérdésére, hogy vajon a magyar-román kétoldalú kapcsolatokban is hasznosítható-e az a modell, ahogyan Románia anyaországként fellépett a szerbiai román kisebbség védelmében, a román külügyminiszter azt mondta: a két helyzet teljesen különböző. Románia az uniós csatlakozás politikai feltételeinek monitorozását kérte Szerbia tagjelölti státusának elfogadása előtt az Európai Bizottság álláspontjával összhangban - magyarázta a román diplomácia vezetője.
A különbség nyilvánvaló, mi egyelőre ott tartunk: a belgrádi hatóságoknak el kellene ismerniük a Szerbiában élő románok azon jogát, hogy maguk határozhassák meg saját nemzeti önazonosságukat - tette hozzá Cristian Diaconescu.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: "Soha nem volt olyan jó" a magyar-cseh viszony, mint most, a Benes-dekrétumok hatályban tartásának idején
Soha az ezeréves közös múlt folyamán nem volt olyan jó a magyar-cseh viszony, mint jelenleg - "állapította meg" a két ország külügyminisztere, Martonyi János és Karel Schwarzenberg kedden Prágában.
"Bár én nem vizsgáltam meg az elmúlt ezer évet, egyetértek azzal, hogy kapcsolataink kiválóak" - reagált Martonyi Schwarzenberg szavaira (azzal dicsekedve tehát, hogy fogalma sincs hazánk és a térség történelméről - a szerk.), aki a prágai megbeszéléseket "nagyon fontosnak, nagyon nyíltnak és barátinak" minősítette.
"A sikeres bilaterális és közép-európai regionális kapcsolatok felerősítik egymást. Bejelenthetem, hogy Közép-Európa együttműködik és erősödik" - tette hozzá a bilderberges külügyminiszter.
(MTI nyomán)
Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kell kapnia a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is.
A kitelepítésekre!
Kapcsolódó: Klaus újabb feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását
A Lisszaboni Szerződés elfogadása „a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez” vezet – jelentette ki a cseh államfő pénteki prágai sajtóértekezletén. Leszögezte: olyan megoldásra gondol, mint amilyenben Nagy-Britannia és Lengyelország egyezett meg az Európai Unióval. „A Cseh Köztársaságnak legalább utólagosan ki kell harcolnia egy ilyen engedményt” – húzta alá Klaus. Megjegyezte: meggyőződése, hogy a cseh követelés aránylag rövid időn belül teljesíthető.
Klaus rövid nyilatkozata elején – kérdéseket feltenni nem volt lehetőség – bírálta Fredrik Reinfeldtet, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország kormányfőjét, hogy nyilvánosságra hozta csütörtöki telefonbeszélgetésük tartalmát. „Bár sokan nem látják világosan, a Lisszaboni Szerződés alapvető változást jelent a Cseh Köztársaság számára. Ezt a szerződést – mint tudják – mindig rossznak tartottam az Európai Unió fejlődése szempontjából. Elmélyíti az EU mai problémáit, növeli a demokráciahiányt, rontja országunk helyzetét és új kockázatoknak teszi ki. Egyebek között azért, mert a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez vezet” – jelentette ki a cseh államfő.
A Lisszaboni Szerződésnek része az általános emberi jogok listája – fejtette ki Klaus –, amelynek alapján a luxemburgi Európai Bíróság elbírálja, hogy a tagországokban létező jogszabályok és eljárások összhangban vannak-e a listával. „Ez lehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is” – mutatott rá Klaus.
A II. világháború után a "csehszlovákiai" németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek "Csehszlovákiából", míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A felvidéki magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyar-"csehszlovák" lakosságcserével és "re"szlovakizációval próbálta meg felszámolni a korabeli megszálló hatalom.
A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs lezárva. Klaus szerint rendkívül fontos kérdésről van szó, amelynek az előző cseh kormány nem szentelt megfelelő figyelmet. Csehországnak ezért utólag kell olyan kivételt kiharcolnia, mint amilyet a britek és a lengyelek kaptak. „A ratifikálás előtt a Cseh Köztársaságnak legalább utólag hasonló kivételt kell kiharcolnia. Ezzel biztosítékot kapunk arra, hogy a Lisszaboni Szerződés nem eredményezheti az úgynevezett Benes-dekrétumok felülvizsgálatát” – húzta alá a cseh államfő.
(MTI korrigálva)
Elítélte és rasszista indíttatásúnak nevezte a cigányok kitelepítését Franciaországból Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a prágai Lidové Novinyban szombaton megjelent interjújában. Közben meg foggal-körömmel védelmezik a többek között a magyarok kitelepítését szentesítő Benes-dekrétumokat.
"Ellenkezik az EU szellemével és szabályaival az, hogy Sarkozy román állampolgárokat kiutasít. Finoman fogalmazva, az ügy ismeretében az ember kénytelen hangot adni annak a gyanújának, hogy rasszista indokok is szerepet játszanak benne" - fogalmazott az újságnak a politikus.
Azzal kapcsolatban, hogy Párizsban szeptember hatodikán csúcstalálkozót tartanak, amelyen a "romakérdésről" lesz szó, s amelyre se Romániát, se Bulgáriát, se Csehország nem hívták meg, Schwarzenberg azt mondta: "Bizarr, rossz ötlet értekezletet tartani azon országok nélkül, amelyekben a probléma gyökere található". Ezen kívül jelenleg Csehország áll a Roma Integráció Évtizede Program nemzetközi irányító bizottságának az élén is.
Michael Kocab cseh emberi jogi biztos kijelentette a Lidové Novinynak, hogy az említett három országról nem lenne szabad nélkülük tárgyalni Párizsban, s az 1938-as, "Csehszlovákia feldarabolását" elindító müncheni egyezményt említette történelmi párhuzamként.
"Az Európán belüli határok lebontásához ragaszkodó európaiakként az európai egység eszméjével összeegyeztethetetlennek kell ezt tartanunk" - mondta a tervezett párizsi találkozóról Roman Joch, a cseh kormányfő emberi jogi tanácsadója.
(MTI nyomán)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum