Tovább csökkent Kolozsvár magyar lakosságának aránya az utóbbi tíz évben: a 2011-es népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai szerint 16 százalék a magyarság aránya az erdélyi nagyvárosban.
A román országos statisztikai hivatal által még nem véglegesített, de hivatalos adatok szerint 16,04 százalék, azaz 49 426 fő a város magyar lakosságának száma. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson ez a szám még 60 287 fő volt, az akkori lakosság 18,96 százaléka. Az erdélyi nagyváros összlakosságának száma 309 136-ra fogyatkozott a 2002-es 317 432-vel szemben - írja a Szabadság című kolozsvári napilap.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapnak nyilatkozva így magyarázkodott: a tavaly októberben megtartott népszámláláson 5018 személy nem nevezte meg nemzeti hovatartozását, és szerinte "nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy döntő többségük magyar". Az előző, 2002-es cenzuson 55 fő nem adta meg nemzetiségét Kolozsváron.
A történelmi magyar egyházakat tekintve a magyar evangélikusok száma nem csökkent drasztikusan – 492-ről 453-ra esett (nyolcszázalékos fogyás), a reformátusok viszont több mint 7,5 ezer lelket vesztettek. Amíg 38 779 hívet számláltak 2002-ben, 2011 végén már csak 31 082-en voltak (18 százalékos fogyás). A római katolikusok és az unitáriusok nagyjából ugyanolyan arányban fogyatkoztak: előbbiek létszáma 17 540-ről 15 082-re csökkent (–14 százalék), utóbbiaké pedig 3369-ről 2938-ra (–12,8 százalék).
(MTI nyomán)
Tizenhét százalékra csökkenhet Kolozsvár magyar lakosságának számaránya az idei népszámlálás első, nem hivatalos adatai szerint.
Tíz évvel ezelőtt esett vissza 20 százalék alá ez az arány. Akkor valamivel több mint 60 ezer magyart számoltak össze, akik a lakosság 18,9 százalékát alkották.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere szerdán megerősítette az MTI-nek az Új Magyar Szó című bukaresti napilap információját, miszerint körülbelül 17 százalékra csökkent a magyarság számaránya az idei cenzus nem hivatalos, ideiglenes eredményei szerint.
Az alpolgármester hozzátette, hogy két körzetben még nem sikerült lezárni technikai okok miatt az adatfeldolgozást, de véleménye szerint ezek jelentős mértékben már nem befolyásolják a magyarság számarányát.
Hasonlóan vélekedik Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős munkacsoportjának vezetője, aki szerint Kolozsváron egyenletesen oszlik meg a magyarság lakótelepenként, ezért a két körzet jelentős változást már nem eredményezhet. Székely az MTI-nek elmondta: több tényező együttes hatása játszott közre abban, hogy Kolozsvár magyarságának csökkent a számaránya.
Egyrészt a magyar közösségnek kedvezőtlen a korfája, vagyis elöregedett, másrészt továbbra is létezik kivándorlás, s ehhez járul még a jelentős mértékű külföldi munkavállalás. Rámutatott: a népszámlálás módszertana nem volt alkalmas arra, hogy összeírja az ideiglenesen külföldön tartózkodókat.
Mindezt tetézi egy másik jelenség, a szuburbanizáció, ami a nagyvárosokból való kiköltözést jelenti. Ez Kolozsváron is megfigyelhető, hiszen az idei népszámlálás első eredményei szerint látványosan megnőtt az olyan környező települések lakosságának száma, mint Szászfenesé vagy Kisbácsé. Még korai következtetéseket levonni arról, hogy a fenti tényezők külön-külön milyen mértékben befolyásolták a számarány csökkenését - mondta Székely István.
(MTI)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum