Hírek : Bár Felvidék nem "Szlovákia", de a furcsa nevű "Kétnyelvű Dél-Szlovákia" mozgalom annál tevékenyebb és hasznos munkát végez
Bár Felvidék nem "Szlovákia", de a furcsa nevű "Kétnyelvű Dél-Szlovákia" mozgalom annál tevékenyebb és hasznos munkát végez
2012.02.21. 23:42
Bár a teljes Felvidéket megszállt területként kezelő tót múltjukat szégyenló szláv népcsoportok urai a Benes örökségnek köszönhetően ölükbe kaptak egy bizonytalan határokkal rendelkező államot, melynek adtak egy nevet. "Szlovákia". Az Észak-Magyarország területén meghúzott gúnyhatárt a törvénykezésbe beépített neobenesi jogrendű, de nem trianoni és párizsi jogutód államalakulat határait csak egy bármikor egyoldalúan is felmondható kormányközi szerződés tartja fenn. Semmilyen más érvényes nemzetközi szerződés nem ratifikálja a jelenlegi felvidéki gúnyhatárokat .Az 1947-es Párizsi békeszerződés az íróasztalon született benes-lobbi műállam,a korábban sohasem létezett úgynevezett Csehszlovákia szétesésével érvényét veszítette, jogutódlásról meg nincs szó a szerződéseben. Tehát Felvidéken a tót-magyar államhatárokat 1993-ban,a Benesnek ajándékozott, nagyhatalmak által létrehozott műállam szétesése után tárgyalásos úton kellett volna meghúzni ( annál is inkább,mert Tiszó "szlovák" bábállama ugyanúgy háborús vesztes volt, mint Magyarország, és csak úgy lettek hirtelen a győztesek oldalán a bábállamukkal, hogy Benes szabadkőműves kapcsolatai révén a csehszlolvák műállamot a győztesek oldalára állították. Ennek végleges szétesesése 1993-ban csak a Magyarországra visszaszállt területeteket jelentette - megszűnt létezni a Párizsi békediktátumban szerződő fél - nevetséges módon Dzurindáék és Ficóék még mindig erre a számukra érvénytelen szerződésre hivatkoznak ). A pufajkás csonka országi kormány a 90-es évek elején ezt elmulasztotta, még neépszavazást sem követelt sőt az alapszerződésbe még az autonómia- követelést sem fektették le. Az ebből a tiszói ország-elnevezésből leképzett furcsa nevű, de annál áldásosabb tevékenységet végző "Kétnyelvű Dél-Szlovákia" mozgalom legújabb figyelemfelkeltő akcióját az Érsekújváron és Párkányon áthaladó AVALA nemzetközi gyorsvonaton hajtotta végre. "Majd az EU mindent megold" álomvilágban ringatták magukat a későbbi kormányok. Az EU csatlakoztatással a vámhatárok megszűntek a gúnyhatárokon belüli élet szigorodott, diszkriminatívabbá vált a neobenesi műállamban is.
A csoport sajtóközleményében rámutat: annak ellenére, hogy ezen a vonalon a vasúttársaság ügyfeleinek számottevő része magyar nemzetiségű, a vállalat semmilyen módon nem veszi figyelembe az igényeiket. A kisebbségi nyelvhasználati törvény (184/1999) 4. §, (3) bekezdése értelmében a vasúton fel lehet tüntetni a települések magyar nevét, és semmilyen negatív következménnyel nem járna a többnyelvű tájékoztatás sem. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya 20% feletti, összesen 125 vasútállomás és megállóhely található, magyar helységnévmegjelölést vagy egyéb tájékoztató feliratot azonban fájó módon egyikben sem találunk.
Az aktivisták rámutattak, milyen apróságokkal lehet kellemesebbé tenni az utazást az utasok számára. A nyelvi sokféleséget tiszteletben tartó környezetben a tisztán tót nyelvű feliratok és bejelentések nem számítanak normális jelenségnek, nem kell, és nem is szabad ebbe beletörődni. Ha az ún. Szlovákia tiszteletben akarja tartani a nyelvi sokféleség európai elvét, mindent meg kellene tennie azért, hogy ez az elv a vasúton is érvényesüljön. A megvalósítás egyszerű és olcsó, de ez a vasúttársaság és az illetékes minisztérium dolga, nem a civileké.
Részlet az idézett törvényből:
184/1999 4. §, (3) bek.: A település úgynevezett "kisebbségi nyelvű" ( értsd magyar) nyelvű megjelölését a 2.§ (1) bekezdés szerinti településen fel lehet tüntetni a vasútállomások, autóbuszállomások, repülőtér és kikötő megjelölésénél is. A település kisebbségi nyelvű megjelölését az államnyelvű elnevezés alatt kell megjeleníteni egyforma vagy kisebb betűtípussal.
A csoport összeállította "Dél-Szlovákia" azon településeinek jegyzékét (összesen 108 város és falu), ahol működő vasútállomás és/vagy megállóhely található, és alkalmazni lehetne a fenn idézett törvényt. A helyi polgárok figyelmébe ajánlják, remélhetőleg mindenhol akadnak olyan magyar emberek, akik szívükön viselik a saját sorsukat, és tenni is hajlandóak a törvények betartatásáért. A helyi kezdeményezésekről a szervezők és természetesen mi is szívesen tájékoztatunk.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
"jogutódlásról meg nincs szó a szerződéseben."
- jól tudták ezt Maszarik (Masarik), Benes (Beneą) de még a tót származású Stefánik (©tefánik) is. Ezért gondolkodtak ők mindvégig csak Csehszlovákiában, és soha sem egyeztek volna bele a két nemzet (egy történelemmel rendelkező Cseh és egy történelmietlen - mégha annyira nagymorvaiasítják is magukat - szlovákság (tótság)) szétszakításában. Oly annyira, hogy az annyit emlegetet Benes (és dekrétumai - amelyet minden szlovák párt minden parlamenti képviselője egyhangúlag ratifikáltatott) hazaárulóknak titulál a történelmi jövőben minden olyan csehszlovákot, aki az ország szétszakításán szorgoskodik majd, s bírósági eljárást kér még holta után is számukra hazaárulás vádjával. Erről, azok a cseh és szlovák politikusok, akik most külön-külön szülőatyjuknak tekintetik magukat az országok önállósodása terén, valahogy nem akarnak tudni. Pedig jó lenne felfrissíteni Benes ezen kijelentését is, és nem csak a magyarok és németek ellen leírtakat, hogy aki hazaáruló lett, az lakoljon is érte.
:)