Míg a Malév bedőlését a rossz és joggal bűnösnek is tekinthető gazdaságpolitikai intézkedések, privatizációk, valamint az állami támogatások visszafizetéséről szóló uniós döntés is okozták, addig a komáromi multinacionális cég többezres elbocsátása akár már természetesnek is tekinthető.
Ugyanis az idetelepült egyszerű betanított munkát igénylő multi cégektől többnyire ez várható. Addig maradnak, ameddig tart az állami támogatás, pl. társasági adókedvezmény. Felélik a munkahelyteremtő támogatást is - amit senki sem ellenőriz - kihasználják a helyi adókedvezményeket, majd távoznak.
Utánuk nem marad más, mint szél fújta konténer városok és az adott régió ugrásszerűen növekvő munkanélkülisége. Nem lehetünk meglepve, ha a korábbi termelés beszüntetése után nemsokára új gyár alapítását jelentik be – talán az ország egy másik szegletében - újra begyűjtve a kedvezményeket, egyben jó szolgálatot nyújtanak a mindenkori kormányok hazug kommunikációjának, a foglalkoztatás növekedéséről.
Vajon ki számolja ki, hogy mennyi kézzelfogható haszna, többlete van mindebből a magyar gazdaságnak? Jó lenne egy olyan elemzés, amely megmutatja, hogy a foglalkoztatás multinacionális cégeken át történő – átmeneti – megnövelése vajon mennyibe fáj az országnak? Vajon milyen lenne az egyenleg, ha mindezeket a súlyos milliárdokat inkább a hazai fejlesztéseknek, az innovációk támogatására adnánk, nem beszélve a kis-és közepes vállalkozások irdatlan adó- és járulék terheinek mérsékléséről? Vagy a szakképzés valódi fejlesztésére, amellyel a bonyolultabb, így komolyabb hozzáadott értékű munkát biztosító cégek is tartósan létrejöhetnének vagy megtelepedhetnének?
Ha mindezeket a száz-és ezermilliárdokat erre fordítanánk, akkor nem lennénk kiszolgáltatva a Helsinkiben, vagy máshol meghozott „ésszerű” piaci döntéseknek és nem kellene hirtelen szembesülnünk 2300 munkavállaló és hozzátartozójának szociális katasztrófájával, amit természetesen szintén a közösből kell majd valahogy megoldani.
Az idetelepült multinacionális cégek „bedőlésének” évtizedes történetéből úgy tűnik a jelenlegi kormányzat semmit sem tanul, továbbra is titkos szerződésekkel, súlyos piaci kamatozással megterhelt állami milliárdokkal támogatja őket. Sőt, van, amikor a kígyó saját magába mar. A hírek szerint a Malév bedőlése előtt, a kormány az egyik - most lecsapó - fapados konkurenciát támogatta meg súlyos állami pénzekkel.
Jobb helyeken ettől már a kormány is „bedől”.
Bertha Szilvia
A Malév tette jó regionális üzleti bázissá Budapestet, véli egy fővárosi központtal működő brit ingatlanfejlesztési cég vezetője. A Financial Times cikke hosszasan foglalkozik a magyar nemzeti légitársaság ügyével.
„Látványosan” reagált a légiközlekedési szakma a Malév összeomlására, írja a FT: „vagy tucatnyi” légitársaság jelentette be új járatok indítását Budapestről. A jelek szerint azonban egyikük sem fontolgatja, hogy átvegye a Malév olyan „ráhordó” jellegű célállomásait, mint például Kisinyov, Tirana, Belgrád, Szarajevó, Szkopje és Pristina – írta blogbejegyzésében a Financial Times budapesti tudósítója.
A lap megszólaltatja többek között Chris Bennettet, az Europa Capital Emerging Europe nevű, budapesti székhelyű ingatlanfejlesztési cég igazgatóját, aki szerint a Malév tette jó regionális üzleti bázissá Budapestet.
Bennett szerint az olcsójegyes légitársaságok nyújtotta alternatíva vagy a Bécsen keresztüli repülés a térségi városokba „egyszerűen nem vonzó”.
(MTI - HV)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum