| Hírek : Gaudi az ET közgyűlésén: a délvidéki magyarellenesség felszámolásáig nem indokolt a tagjelölti státus megadása |
Gaudi az ET közgyűlésén: a délvidéki magyarellenesség felszámolásáig nem indokolt a tagjelölti státus megadása
2012.01.26. 21:27
Szerbia jelentős haladást mutatott az elmúlt időszakban az emberi jogi, demokratikus és jogállamisági kötelezettségvállalások teljesítése terén, ám vannak még elmaradások is, ezért az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyelőre nem zárhatja le a megfigyelői tevékenységet - állapították meg szerdán az ET parlamenti közgyűlésének strassburgi plenáris vitájában.
A megszavazott értékelés négy olyan területet emelt ki, amelyen még jelentős mértékű haladást kell elérnie Szerbiának: az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, a korrupció elleni erőteljesebb intézkedéseket, a média függetlenségének növelését, valamint a kisebbségek helyzetének a javítását. Az elfogadott dokumentumban elismerték, hogy Szerbiában nagy mértékben stabilizálódott a politikai helyzet, és az ország építő szellemű együttműködést alakított ki a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai törvényszékkel, valamint törekszik a Koszovóval való békés párbeszédre.
A szerbiai állásfoglalásról folytatott strassburgi vitában Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség magyar képviselője több külföldi és magyar képviselőtársával együtt hat módosító indítványt nyújtott be a tervezethez, és ezek közül négyet el is fogadott a plénum. Felszólalásában Kovács Elvira egyebek közt szóvá tette: Szerbiában elfogadták ugyan a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, ám egyes önkormányzatok azt egyszerűen nem hajlandók elismerni. Különösen az jelent súlyos gondot - mondta -, hogy nem alkalmazzák az úgynevezett részarányos foglalkoztatás elvét, amely a nemzeti kisebbségeknek alakossági arányokhoz igazodó foglalkoztatását lenne hivatott biztosítani a közigazgatásban, a bíróságokon és az egyéb állami intézményekben.
Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő felszólalásában méltatta a szerb parlament által tavaly december 5-én elfogadott rehabilitációs törvényt, amelynek a szövege tükrözte a Vajdasági Magyar Szövetség álláspontját is, és amely alkalmas volt arra, hogy megoldja a szeptemberben megszavazott restitúciós törvény által okozott problémákat. A restitúciós törvény ugyanis - mondta - diszkriminatív jellegű volt a délvidéki magyar közösséggel szemben, és újra életre hívta a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvét.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia több vonatkozásban is komoly elmaradásban van a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségek teljesítését illetően. Rámutatott arra. hogy az Európa Tanács 2008-ban is vizsgálta Szerbiát, és az akkor készült jelentés számos, emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos elmarasztaló megállapítása egy az egyben átemelésre került a mostani jelentésbe. Kitért egyebek közt arra, hogy továbbra is előfordulnak Szerbiában magyarverések, vagyis pusztán azért bántalmaznak embereket, mert magyarul beszélnek, megemlítette a legutóbbi temerini esetet, amikor éjféli mise után hazatérő magyarokat vertek meg brutálisan. Követelte a területi autonómia biztosítását a délvidéki magyarok számára, szerb menekültek Délvidékről való eltávolítását, a nemzetiségek diszkriminációjának megszüntetését, a nyelvhasználat széles körű garantálását és a '44-es magyarirtások igazságtételét. Megjegyezte, hogy szerinte így egyelőre nem indokolt a szerb EU-tagjelölti státus megadása sem. Három kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be több külföldi (német, dél-tiroli, osztrák, török, monacói) képviselőtársával együtt az 1944-es magyarirtások áldozatainak jóvátétele és az elkövetők felelősségre vonása, önálló, állami fenntartású magyar nyelvű egyetem délvidéki felállítása, illetve a területi autonómiára vonatkozó ET határozatok betartása érdekében, ezeket a közgyűlés végül nem szavazta meg.
A vita elején a svéd néppárti elnök asszony követelte a nemzeti jogvédő képviselőtől, hogy az általa kitett kis méretű asztali magyar zászlót tegye el a házszabály ilyet tiltó, de valójában nem létező rendelkezésére hivatkozva. Gaudi-Nagy válaszul jelezte, hogy az Európai Parlamentben is szokás a nemzeti jelképek használata a képviselők részéről (a britek és jobbikos képviselők is élnek ezzel), továbbá a demokrácia és tolerancia fellegvárában megdöbbentő ez a hisztérikus reakció egy több mint ezer éve Európában élő nemzet jelképének láttán. Végül a zászlót a svéd alelnök a rendbiztosokkal vetette le a jobbikos képviselő asztaláról.
Szerdán Grigol Vasadhze grúz külügyminiszter Gaudi-Nagy Tamás kérdésére jelezte: ha Dél-Oszétia és Abházia visszatérne grúz fennhatóság alá, akkor az ott élő nemzeti közösségek számára a lehető legmagasabb szintű jogokat biztosítanák, konkrétan is utalva a dél-tiroli modellre és a tavaly októberi ET közgyűlésen Gaudi-Nagy Tamásnak és Kalmár Ferencnek köszönhetően a területi autonómiát tagállamok számára előíró 1832/2011 sz. határozatra.
Tarja Halonen, a leköszönő finn államelnök asszony szintén Gaudi-Nagy kérdésére kifejtette: rendkívüli jelentősége van az Európa Tanács nemzeti közösségek jogait garantáló rendelkezéseinek, és azok végrehajtása minden tagállam kötelessége.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum