View A Jobbik EU-ellenes tüntetésének helyszíne in a larger map
Kapcsolódó:
Vona: Ki kell lépnünk az EU-ból! - Tüntetésre hív a Jobbik
A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság szerdai ultimátumával Magyarország szuverenitását durva támadás érte. Vona Gábor hangsúlyozta: a Jobbik szerint Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból, és egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását is kezdeményezik ennek megvitatására, valamint szombaton délutánra tüntetést szerveznek az Európai Bizottság magyarországi kirendeltsége elé.
Az Európai Bizottság ultimátuma "nem saller, nem koki, hanem egy földön fekvő ország fejberúgása" - mondta a politikus szerdai sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a Jobbik nem az Európai Bizottság által kritizált törvényeket védi, hanem Magyarország szuverenitását, ugyanis "ennek az ultimátumnak az elfogadása Magyarországnak újabb megszorításokat jelentene".
Vona Gábor szerint két tanulságot kell levonni az Európai Bizottság szerdai bejelentéséből: egyrészt ide vezetett a Gyurcsány- és Orbán-kormányoknak az EU-t feltétlenül kiszolgáló politikája, másrészt pedig kiderült az is, hogy az EU nem jótékonysági intézmény, hanem báránybőrbe bújt farkas, egy gyarmattartó, és Magyarország az unión belül csak egy gyarmat.
Önnek mi a véleménye, kilépjünk az Európai Unióból? Voksolhat szavazásunkon, a portál jobb oldalán!A szombati tüntetéssel kapcsolatban elmondta: azokat várják, akik szerint a "Tagok legyünk vagy szabadok?" kérdésre a "Szabadok!" a helyes válasz. Az eseményen beszédet mond Vona Gábor mellett Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő is.
Vona Gábor elszomorítónak nevezte, hogy az MSZP és az LMP reagálása szerint a két másik ellenzéki párt csahos kutya módjára túlteljesítené az Európai Bizottság elvárásait Magyarország szuverenitásának rovására. Az MTI kérdésére Vona Gábor hangsúlyozta: a Jobbik kezdeményezése az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívására Magyarország uniós tagságának felülvizsgálatáról reményei szerint az MSZP számára is világossá teszi, hogy a szocialisták által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés aktualitását vesztette.
(MTI)
Az Európai Bizottság szerdán súlyos intést küldött Magyarországnak: egy héten belül három törvény visszavonását várják, továbbá a "rossz" magyar költségvetés miatt elvehetik az EU-s támogatásokat. A jegybanktörvény, a bírók korai nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman leváltása tarthatatlan Brüsszel szerint. A magyar költségvetés is "problémás", és amennyiben a túlzott deficiteljárás újabb szakasza tényleg a magyaroknak szánt kohéziós alapok elvételét jelenti, akkor hazánk lesz az első tagállam az EU történetében, amely ilyen kemény büntetést kap rossz gazdálkodásért.
Az Európai Bizottság szerda délelőtti ülésén úgy döntött, hogy hagy egy kis időt a magyar kormánynak, hogy önként terelje az országot arra az útra, amelyre ők szeretnék. Ha Magyarország nem lép, akkor jövő héten kötelezettségszegési eljárás indul legalább három ügyben.
Az ilyen eljárások önmagukban nem szokatlanok, de most különös súlyt ad nekik néhány körülmény. Ezek közül a legfeltűnőbb, hogy a biztosok szerdai állásfoglalásában a demokratikus játékszabályok betartására általában is figyelmeztetik Magyarországot. Ez szokatlan gesztus.
„Minden jogával élni fog a Bizottság, hogy a tagállamok elfogadják és tiszteletben tartsák az EU irányelveit. A jogállamiság, a demokratikus elvek, az alapjogok biztosítása a legkomolyabb eszközök a befektetők és a polgárok bizalmának megtartására.”
A biztosok január 17-én térnek vissza arra, hogy három magyar törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak-e. E három törvény a következő: jegybanktörvény, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman elküldése.
Mindhárom törvény az új magyar alkotmányból következik, mindhárom kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvény. Mindhárom esetében több levélváltás volt már az EU-s biztosok és a magyar kormány között, és mindhárom esetben a magyar kormány azt mondta, hogy nem látják megalapozottnak az uniós aggályokat.
A szerdai bizottsági sajtótájékoztatón egyértelmű volt: a Bizottság magabiztos, hogy jogilag alá tudja támasztani aggályait, de várnak még egy hetet, hátha a magyar kormány önként tesz lépéseket.
„Nagyon reméljük, hogy Magyarország a megoldás útjára lép, és nem lesz szükség hosszú és nehéz eljárások kezdeményezésére. Azt várjuk, hogy Magyarország tegyen gyors lépéseket, hogy orvosolni lehessen a kialakult helyzetet.” Így fogalmazott a Bizottság szóvivője.
A magyar helyzetet bonyolítja, hogy februárig parlamenti szünet van. Vagyis ha a kormány önként megváltoztatná a három törvényt, akkor nagyon gyorsan lépni kellene, hogy rendkívüli ülést lehessen összehívni. Martonyi János külügyminiszter egy 6-i levelében már megígérte, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken, de az nem világos, hogy ez a hivatalos eljárások elindítása előtt is lehetséges-e.
„Aggályaink nagyon megalapozottak, jelentősek” – mondta a bizottsági szóvivő, jelezve, hogy nem azért vár a Bizottság még egy hetet, mert ne volna elég érv Magyarország ellen. Hanem az időhúzás egy lehetőség a magyar fél számára, hogy önként lépjen.
„Most Magyarországnál van a labda” – zárult a sajtótájékoztató.
Ezután Olli Rehn pénzügyi biztos beszélt arról, hogy a Bizottság szerint Magyarország nem teljesítette azokat a gazdasági kötelezettségeket, amelyeket az európai Tanács előírt, és ezért Magyarország ellen fennmarad a túlzott deficiteljárás. Az eljárást négy másik országgal szemben viszont felfüggesztik.
Rehn arról is beszélt, hogy Magyarország ellen az eljárás új szakaszba lép, aminek következménye lehet az EU-s kohéziós támogatások befagyaztása.
(Index, kuruc.info)