Hírek : Most éppen a kétnyelvű helységnévtáblák miatt hisztizik Gasparovics |
Most éppen a kétnyelvű helységnévtáblák miatt hisztizik Gasparovics
2012.01.05. 21:59
Nincs összhangban a "szlovák jogrenddel" ( értsd a Benes-dekrétumokon nyugvó magyarüldöző rezsim jogrendjével) , illetve a "szlovák alkotmánnyal" a "kisebbségi" (értsd: magyar) helységnevek listáját tartalmazó kormányrendelet - állítja Gasparovics Iván a Felvidéken igazságtalan és határokkal létrehozott neobenesi mini szláv állam elnöke a TASR közszolgálati hírügynökség által szerdán nyilvánosságra hozott interjúban.
Szerinte a rendelet túllépi úgy a "kisebbségi" nyelvhasználati törvény kereteit, mint az alkotmány azon cikkelyét is, miszerint "Szlovákiában" a "szlovák" az államnyelv.
A "kisebbségi" helységneveket tartalmazó kormányrendeleteket december 19-én fogadta el az Radics Ivett miniszterelnök vezette koalíciós kormány. A téma megvitatását korábban két ízben elhalasztották. A neobenesi tót államfő ezt harmadszor is el szerette volna érni, ezért kifogásait a rendelettel kapcsolatban ismertette Chmel Rudolffal (Híd), a kormány kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesével.
"Azt mondta, hogy elő kell terjesztenie (a rendeletet), mert az számára pártfeladat. Megállapodtunk abban, hogy ezt az újév után teszi meg, miután már velem megvitatta" - mondta Gasparovics az interjúban.
Gasparovics a kormányülés előtt megtudta, hogy a rendelet mégis bekerült a napirendbe. "Tiltakoztam a miniszterelnök asszonynál, és azt mondtam neki, hogy tűzze napirendre később, és hogy írásos indoklást adok neki. Megígérte, de végül másképpen cselekedett" - fejtette ki Gasparovics.
A kormányrendeletet a decemberi ülésen Daniel Lipsics (Kereszténydemokrata Mozgalom) belügyminiszter sem támogatta. Véleménye szerint a kisebbségi helységnévlistát csak a 2021-es népszavazás után lehetne módosítani.
A hatályos törvény szerint a "kisebbségi" megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a "nemzeti kisebbségi lakosság" aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.
A helységnévlista összesen 665 olyan település megnevezését tartalmazza, amelyekben magyarok, ruszinok, cigányok, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a cigányoké 57, az ukránoké 18, míg egy német. A cigány kisebbség esetében a "roma megnevezések" azonosak a "szlovák" nevekkel, ott tehát nem lesznek külön kisebbségi nyelvű helységnévtáblák. A "kisebbségi" településnevek száma a 2021-es népszámlálásig nem fog változni.
(MTI nyomán)
|