Sikeresnek ítéli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa tanácsi magyar delegáció elmúlt esztendei tevékenységét. Az önrendelkezésért küzdő szervezet elnöke úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a küldöttségnek köszönhetően a székely ügyről egy év alatt többször beszéltek Strasbourgban, mint amióta Románia tagja az egyébként az Európai Uniótól független szervezetnek.

Hatékonyan tematizálja a székelység érdekében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűléseinek munkálatait annak magyar delegációja – jelentette ki lapunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A székelyföldi magyar önrendelkezést zászlajára tűző szervezet tavaly szeptemberben állapodott meg a különféle magyarországi pártok küldötteiből álló magyar delegációval arról, hogy utóbbi az ET-ben képviseli és megjeleníti a székelyföldi auto­nómiatörekvéseket. Izsák szerint a delegáció egységesen lép fel a nemzeti ügyekben, s az elmúlt esztendőben többször esett szó az autonómiáról és Székelyföldről kiemelten, mint amióta 1993-tól kezdődően Románia tagja az ET-nek. „Ezért mi nagyon hálásak vagyunk a magyar küldöttségnek, amely bebizonyította, hogy különböző erőforrásokat egyesítve olyan eredményeket is el lehet érni, mint az októberben magyar kiegészítésekkel megszavazott 1832/2011-es határozat.

Az ET őszi ülésszakán a közgyűlés vitát folytatott a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdésében. Az előterjesztés azt célozta, hogy a nemzetközi jogban olyan rendszert kell alkotni, amely kizárja, hogy valamely ország a nemzeti kisebbségek védelmében katonai erővel lépjen fel, mint tette azt Törökország Cipruson. A vitában Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) – hivatkozva a 2003-ban hozott Andreas Gross-féle jelentésre – több módosító indítványt is benyújtott. A szocialisták ET-frakcióvezetője által 2003-ban alkotott határozat a kisebbségi autonómiákról rendelkezik. Egyik pontja szerint az autonómiát megfelelő anyagi forrásokkal kell ellátni, hogy az önnön sorsáról rendelkező közösség a rá az állam által átruházott feladatokat képes legyen ellátni. A két magyar politikus tulajdonképpen a Gross-jelentés címére utalva mutatott vissza a korábbi jelentésre: „Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai, mint a konfliktusok megoldásának lehetséges eszközei Európában.” A magyar módosító indítványok támogatásakor jelentős fegyverténynek számított, hogy azokat aláírta maga Andreas Gross is. A határozat végül a magyar javaslatokkal együtt fölényes győzelmet aratott az ET-ben, s ma már olyan hivatkozási alapnak számít, amelyre az SZNT a román hatalommal folytatott tárgyalásain bármikor hivatkozhat. A dokumentumban ugyanis az ET-közgyűlés felhívta a tagállamokat, hogy elemezzék az önrendelkezéssel összefüggő mozgalmak működését. Ugyanakkor Strasbourg arra is felszólít, hogy a tagországoknak támogatniuk kell a nemzeti parlamenteket abban, hogy az önrendelkezési joggal kapcsolatos igényeket kizárólag párbeszéd és együttműködés formájában valósítsák meg az erőszak és az elszakadás megakadályozása érdekében.

Kristály Lehel
Magyar Hírlap Online

Kapcsolódó:

 Az SZNT végső esetben nem riad vissza a polgári engedetlenségtől sem

A Székely Nemzeti Tanács 2011. november 19-i ülésén elfogadott határozatokról és a belügyminisztériumnak az SZNT levelére küldött válaszáról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT és Bíró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács elnöke.

Az ülés legfontosabb határozatának Izsák Balázs az uniós polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéhez szükséges információkra vonatkozó határozatot nevezte, amely konkrét információkat tartalmaz arról, hogy a 211/2011-es uniós rendelet kötelező a tagországok számára. Az állandó bizottság meghatalmazást kapott, hogy kezdeményezéshez mellékletet készítsen, illetve elkészítsen a beadványhoz egy jogszabálytervezetet.

Erőszakmentesség, szolidaritás, fokozatosság

A polgári engedetlenségre vonatkozó határozatban kijelentik: amennyiben a kormány nem mond le az ország regionális felosztásának Székelyföld területi integritását sértő, antidemokratikus, a székelység kifejezett akaratát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalását semmibe vevő tervéről, akkor az érintetteknek fel kell készülniük a tömeges tiltakozásra, beleértve a polgári engedetlenség különböző formáit is. A határozat három elvet tart szem előtt: az erőszakmentesség, a szolidaritás, illetve a fokozatosság elvét. Izsák Balázs hangsúlyozta: nem kívánnak ezzel az eszközzel élni, csak be akarják vinni a köztudatba, hogy egy ilyen lehetőség is létezik. De végső esetben, miután minden más demokratikus eszközt kimerítettek, polgári engedetlenséghez folyamodnak.

Vegyenek példát a háromszéki nagykoalícióról

A népszámlálásra vonatkozó határozatban felkérik Hargita és Maros megye önkormányzatait és a helyi önkormányzatok képviselőit, hogy „a háromszéki székely nagykoalíciót mintául véve, mindkét megyei képviselőtestületben, illetve a helyi képviselőtestületekben hozzanak határozatot helyi népszavazás kiírásáról, hogy a megyék minden településének választópolgárai tudjanak választ adni arra a kérdésre: akarják-e, hogy az ország területi-közigazgatási átszervezése során jöjjön létre egy Székelyföld nevű közigazgatási egység, és hogy településük ennek része legyen”.

Végül az SZNT felhívást intézett az önkormányzatokhoz, hogy a választásokon az autonómiának elkötelezett jelölteket válasszanak ki.

Minisztériumközi munkacsoportot hoztak létre

Ugyanakkor elmondták, hogy levélben sürgették a kormányt, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy az uniós polgári kezdeményezést késedelem nélkül alkalmazni lehessen Romániában is. A Közigazgatási és Belügyminisztérium illetékes osztálya, az Európai Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Főigazgatósága november 4-én iktatott levélben válaszolt, amelyben tájékoztatta az SZNT-t, hogy a 211/2011 számú rendelet romániai alkalmazása érdekében egy intézményközi, a belügy-, a külügy- és a tájékoztatási minisztérium szakembereiből álló munkacsoportot hoztak létre, amelynek a munkája lehetővé fogja tenni, hogy a rendeletben megszabott határidőn belül, azaz 2012. április 1-jétől alkalmazni lehessen Romániában is a polgári kezdeményezésre vonatkozó uniós jogszabályt, azaz a 211/2011. számú rendeletet. Ugyanakkor azonban arról próbálta meggyőzni a levélírókat, hogy egy területi autonómiára vonatkozó kezdeményezés az Európai Unióban nem lehet sikeres. Ezzel a tárca túllépte hatáskörét, szögezte le Izsák, mert a kormány illetékessége nem terjed ki arra, hogy javaslatokat tegyen arra vonatkozóan, hogy egy polgári kezdeményezésnek mi legyen vagy mi ne legyen a tartalma.

Mózes Edith
e-nepujsag.ro

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.