Hírek : Zavarta őket, ami a bannerünkre volt írva: menjenek a dédnagyapjuk sírjához! |
Zavarta őket, ami a bannerünkre volt írva: menjenek a dédnagyapjuk sírjához!
2011.12.03. 00:53
marosipolgar.info - Miért mentek Csíkba az elsején előállított marosvásárhelyi fiatalok? Hogyan viselkedtek velük a rendőrök, és miért vitték be őket az őrszobára? Az izgalmas nap eseményeiről az egyik résztvevő és előállított, Kakassy Szilárd válaszolt a Marosi Polgár kérdéseire.
- Üdvözöllek: arra kérnélek, meséld el, miért is mentetek Csíkszeredába december elsején, és mely szervezetek képviseletében?
- Jó reggelt! Nos, mivel a sajtó már régen beharangozta a Noua Dreapta vonulását Csíkszeredában, természetesen azért mentünk, hogy nemtetszésünknek adjunk hangot. Nyilván nem a nemzeti ünnep irányába, a mi célpontunk a ND volt. Marosvásárhelyről eléggé vegyes társaság indult útnak. A HVIM alkotta a csapat gerincét, és ide csatlakozott a Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör néhány tagja meg pár civil.
- Mi történt pontosan Csíkszeredában?
- Mivel 5 órakor indultunk, ezért kissé korán értünk Csíkszeredába, fogtuk a csomagjainkat és a transzparenseket, majd egy helyi kávézóban kerestünk menedéket a csíkszeredai tél elől. Közben telefonon megkaptuk a hírt, hogy a ND elindult Sepsiről Csíkszereda irányába. Félóra múlva szedelőzködtünk, és a Taps téren átvágva akartunk eljutni a rendezvény helyszínére, csak sajnos nemvárt ellenállásba ütköztünk.
Mi volt ez az ellenállás?
- Már messziről láttuk, hogy három csendőr áll a Taps téren, de mivel mindenkit elengedtek, ezért mi is arra mentünk. Amikor közelükbe értünk megállítottak, és kérték a személyiket, majd rádión értesítették a többieket. Pillanatokon belül tucatnyi csendőr vett körbe minket, akik előre bebiflázott törvényparagrafusok számát skandálták, viszont, csak sokadik rákérdezésre magyarázták el mit is jelent az adott törvény.
- És mit jelent?
- Sokadik nekifutásra kisütötték, hogy mi tulajdonképpen egy műveleti területen haladunk át, mint csoport, és mivel nincs engedélyünk, ezért nem haladhatunk keresztül. Közben kipakoltatták a cuccainkat a földre, majd közölték, hogy ha a túlsó felére igyekezünk a térnek, akkor kerüljük meg a Taps teret. Mi már indultunk is volna, eközben az egyik csendőr rádión utasítást kapott és ránk parancsolt, hogy mégse menjünk.
- Innen hogy folytatódott az ügy?
- Azt állapították meg, hogy mivel volt nálunk két darab transzparens és egy HVIM-es, valamint egy székely zászló – jelzem, a zászló a táskában volt, transzparens összecsukva –, ezért elő kell állítsanak, mert kísérletet akartunk tenni az ünnep megzavarására. Heves szóváltás következett ezután, majd 20 perc veszekedés és ellentmondás közepette követtük őket a csendőrautóig, amely beszállított minket a csendőrségre.
- Mi történt aztán a csendőrségen?
- A transzparensek szúrták a szemüket, arra álltak rá. Biztosan sértette az önérzetüket a nyilvánvaló igazság, mivel az egyik transzparensen „Mindenki menjen vissza a dédnagyapja sírjához” felirat díszelgett. Miután ezen nem tudtak fogást találni kezdték a zászlókkal. Elmagyarázták nekünk, tudatlan székelyeknek, hogy december 1. Románia nemzeti ünnepe, és ezen a napon csak román zászló szabad lobogjon. Mikor szembesítettük a tényekkel, hogy a zászló a táskában volt, ők vetették elő a torkukra fagyott a szó és elkezdtek magyarázkodni, hogy de biztosan elő akartuk venni. További kérdésünkre, miszerint „mi ez, gondolatrendőrség?” nem válaszoltak, hanem kibökték végre amit eddig is tudtunk, hogy felsőbb utasításra cselekszenek, és az a dolguk, hogy itt tartsanak minket a rendezvény alatt.
– Hogyan viselkedtek a csendőrök?
- Viszonylag kedvesek voltak. Látszott, hogy nekik sem hiányzik ez az egész. Hideg is volt, a csendőrség épülete fűtetlen. Ők is körülbelül olyan rosszul érezték magukat, mint mi, de a parancs az parancs, és miután sehogyan sem tudtak fogást találni rajtunk, és már 5 órája szobroztunk a csendőrség udvarán, 1-1 figyelmeztetéssel elengedtek minket, kivéve három személyt. Kettőt azért mert svájci bicska volt náluk, egyet meg azért, mert nem volt nála személyi. A zászlókat visszaadták, persze a rendezvénynek régen vége volt már, ezért arról lecsúsztunk.
– A Székely Hadosztályra történő megemlékezés milyen hangulatban telt?
- Nagyon feszült volt a hangulat, többen el sem mentek a tortúra következtében. A megemlékezés csendben zajlott, a pap nemtetszésének adott hangot előállításunk miatt, és kiállt az ellenálló fiatalok mellett.
marosipolgar.info
|