| Hírek : Óriási késéssel, de mégis leesett a tantusz az MKP-ban |
Óriási késéssel, de mégis leesett a tantusz az MKP-ban
2011.09.17. 23:47
Annak idején az EU csatlakozás előtt, az EU majd mindent megold felkiáltással szavazta meg a Bugár vezette MKP a Felvidék köziazgatási határainak magyarok rovására történő átrajzolását a pozsonyi tót parlamentben. Egy évtized kellett hozzá, hogy leessen a tantusz. Ugyan a "kisebbségek" kifejezés igencsak kerülendő lenne, mert a jelentése derogáló, a Trianon utáni szókészlet maradványa, egyébként meg mondjuk Dunaszerdahelyen a tót a kisebbség és nem a magyar. A magyarság a Kárpát-medencében egy egész nemzetet alkot, a gúnyhatároktól függetlenül. Az elszakított részeken élők ugyanúgy a nemzet részei, mint a csonkahoniak. A trianoni gúnyhatáron kívül eső magyar területeken magyar nemzetrészek találhatók, nem kisebbségek. A kisebbság-többség fogalom eleve első és másodrendűségi sorrendet állít fel és másodrendű állampolgárságot von maga után a törvénykezésben is,mely nem más,mint diszkriminácó. Az EU-ban az MKP EP képviselőinek magyarul kellene beszélniük,mert akik oda őket bejuttatták a felvidéki magyarok voltak és őket, a magyar érdekeket kellene képviselniük magyarként, magyarul, még akkor is, ha ez szemben áll az újbenesi tót államhatalom terveivel, kirekesztő törvényeivel, tót parlamenti képviselők véleményével. (ND)
Berényi: az EU nem tud hatékonyan fellépni a "kisebbségek" védelmében
2011.09.15.
Berényi: az EU nem tud hatékonyan fellépni a kisebbségek védelmében Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét hallgatta meg csütörtökön, a strasbourgi plenáris ülés margóján az Európai Parlament kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja. A téma a felvidéki magyarság helyzete volt.
A csoportot elnöklő Gál Kinga (Fidesz) közleményében kiemelte: az MKP elnöke "a felvidéki magyarság helyzetét és a szlovák kormányzat kisebbségekhez való hozzáállását európai kisebbségvédelmi összefüggésbe helyezve ismertette az EP-képviselőknek". "Az ülés számos résztvevője elfogadhatatlannak tartotta az uniós polgárokkal szembeni nyelvi és állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetést" - tette hozzá.
Az európai intézmények ma nem tudnak hatékonyan fellépni
Berényi József előadásában sajnálatát fejezte ki, hogy az az európai nemzetközi intézményrendszer, amely a kilencvenes évek során a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, ma már nem tud hatékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatokat. Az Európai Unió által feltételül szabott koppenhágai kritériumok betartatása és a csatlakozás utáni követése ugyancsak elengedhetetlen lenne a kisebbségi közösségek számára.
Az MTI-nek nyilatkozva Berényi József hozzátette: európai szintű hatáskörbővítésre lenne szükség, különben az érintett intézmények veszítenek értékükből. "Európa nem lehet passzív" - fogalmazott.
Jelezte: a képviselők a kelet-európai népszámlálási eredmények ismeretében vissza fognak térni arra, hogy elégségesnek tartják-e a nemzeti kisebbségek számára a jelenleg rendelkezésre álló intézményi, jogi és pénzügyi hátteret az identitás megőrzéséhez.
Sokszor elhallgatják, ha a gyűlöletbeszéd nemzeti kisebbségekre vonatkozik
Az MKP-elnök a közlemény szerint kiemelte, hogy "a jogi kérdések mellett a legfontosabb a kölcsönös bizalom kérdése. Bizalom egy ország saját állampolgárai, illetve a szomszédos országok és népek iránt. A bizalom hiányát ugyanis semmilyen jogi dokumentum nem pótolhatja, az viszont szükséges a megoldás megtalálása érdekében". Az elnök rámutatott arra is, hogy Európában egyre több helyen lépnek fel - nagyon helyesen - a kisebbségeket ért gyűlöletbeszéd ellen, legyenek azok szexuális kisebbségek vagy éppen a romák, miközben elhallgatják vagy tolerálják, ha a gyűlöletbeszéd nemzeti kisebbségekre vonatkozik. Ezen ellentmondás felszámolása érdekében európai szinten kell fellépni.
Bajor képviselő: nem lehetnek első és másodrendű állampolgárok
A kettős állampolgárság szlovákiai ügyét is felvető előadásra reagálva Francois Alfonsi francia zöld képviselő úgy fogalmazott, hogy az állampolgárság kérdése alapvető szabadságjog minden ember számára. A kollektív bűnösség ellen szólalt fel Bernd Posselt bajor néppárti képviselő, aki rámutatott, hogy az az állam, amely árt kisebbségeinek, tulajdonképpen saját magának árt. Emlékeztetett, hogy nem lehetnek első és másodrendű állampolgárok egy adott országban. Véleménye szerint a valóság ugyanakkor ma az, hogy a nemzeti kisebbségeket sok helyen még mindig másodrendű módon kezelik Európában.
A finnországi svédek képviselője a kisebbségi nyelvhasználat mellett
A munkacsoport ülésén a nyelvhasználat kérdését is érintették. Ezzel kapcsolatban a finnországi svédek közgyűlésének főtitkára, Markus Österlund kiemelte: "Egy kisebbségi nyelvet beszélni és beszélni hagyni nem teherként kell, hogy megjelenjen a többségi társadalom szemszögéből, hanem mint lehetőség és kulturális érték, amely hosszú távon anyagilag is megtérül". "Hiszen a nyelv elsősorban nem kommunikációs eszköz, hanem az identitás része" - fogalmazott.
Gál Kinga a közlemény szerint zárszavában felhívta a munkacsoport tagjait és az őshonos kisebbségi szervezetek képviselőt: készítsenek egy közös akciótervet annak érdekében, hogy változtassanak az Európai Unió magatartásán az őshonos kisebbségek irányában.
(MTI, bumm)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum