Hírek : Nemcsak az 1910-es népszámláláskor, de még 1946-ban is tótoknak hívtuk a tótokat - lásd a lexikon linkjében |
Nemcsak az 1910-es népszámláláskor, de még 1946-ban is tótoknak hívtuk a tótokat - lásd a lexikon linkjében
2011.09.14. 15:39
Komáromi tárgyalások
http://lexikon.katolikus.hu/K/kom%C3%A1romi%20t%C3%A1rgyal%C3%A1sok.html
A nagyhatalmaktól országot kapott tót nép súlyos identitászavarának és frusztrációjának jele a szlovák-tót fogalmak ellentéte. A ma magukat szlováknak valló felvidéki tótok szégyellik tót múltjukat, sőt megsértődnek azon, ha tótnak szólítják őket. A II.viláháború érdemtelen győzteseiként tetszelgő, más tollával ékeskedő tótok hirtelen szlovákok lettek a hivatalos magyar nyelvhasználatban is. Erről a Csonka-Magyarországon maradt ,még a 18. században betelepült békési és pilisi tótok megfeledkeztek és még ma is tótoknak nevezik magukat. Legalábbis az idősebbek mindenképpen. Ezzel szemben a magukat szlováknak valló felvidéki tótok számára sértő ez a kifejezés, annak ellenére, hogy ez az egyetlen kapocs a múltjuk megismeréséhez és az lenne igazán a főhajtás őseik előtt, ha a tót múltat nem letagadnák, hanem büszkén vallanák és válallnák.
Ehelyett ez a Magyar Királyság védőszárnyai alatt a történelem viharait átvészelő maroknyi tótság mára már átnevezte magát szlováknak és beolvasztott magába számos magyart és németet.A szaporodás biológiai törvényszerűségeit meghazudtolva az asszimiláció révén meghatványozódott a tót népesség száma. .Az elmúlt alig száz évben közel megnégyszereződött, miközben nem jellemző a nagycsaládosság 5-10 gyerekkel a tót nép körében, a magyarság lélekszáma eközben lefeleződött. A nagyhatalmaktól országot kapott, a hatalom mámorában visszaélve kedvezményezett helyezével ( a valójában a háborús vesztes Tiszó féle bábállamot Benes átmentette nekik és győztessé minősítették a szörnyszülött íróasztalállam "Csehszlovákia" színeiben) és tovább folytatja tudatos asszimilációs politikáját a törvényhozás segítségével.
Ezek szerint egy nép elég, ha nevet változtat, beolvasztja a szomszéd népeket, országot pottyantanak az ölébe a nagyhatalmak, történelmet, mítoszokat gyárt hozzá és mindezt jogalapnak gondolja a magyarság elnyomására, eltüntetésére jelen esetben a Felvidékről. Jóllehet azt is figyelembe kell venni, hogy egy nép nemzetté válása többévszázados folyamat és a tótság most van a folyamat kezdetén és ez nem szégyen, de így a múlt inkább csak a kecskepásztorkodásról szól, amivel nem lehet történelmet csinálni,de nem is kell. Ezért nem kellene mástól lopni vagy gyártani hősi múltat - ellopni a morváktól,csehektől, magyaroktól, oroszoktól, lengyelektől a történelmet, jelképeket stb. A helyes út az lenne, hogy most kellene történelmet csinálni,amikor már kiformálódott a nemzet, de nem úgy hogy más népeket elnyomni, azok rovására gyarapodni, hanem letenni olyasvalamit az emberiség történetének az asztalára ,ami maradandó, pozitív érték, egy korszakalkotó felfedezés, értékes művészeti alkotás vagy bármi, ami szép és jó és szívet melengető. (ND)
Kapcsolódó:
Magyar Katolikus Lexikon > K > komáromi tárgyalások
komáromi tárgyalások, 1938. okt. 9.-13.: a felvidéki új magyar határ megállapítására összehívott tárgyalássorozat. - Bp-ről a Zsófia és a Szt Imre gőzős vitte Komáromba küldöttségünk segédleteit és a külf. laptudósítókat, a határtól Komáromig a balparton a lakosság magyar zászlókkal köszöntötte a hajókat, melyeket a város népe a kikötőben kokárdákkal fogadott. A régi vm-házban kezdődött ~on Mo-ot Kánya Kálmán külügy-, gr. Teleki Pál kultuszmin., Pataki Tibor min-eln. államtitkár, Péchy Tibor földműv. államtitkár, Wettstein Lajos prágai m. követ, v. Andorka Rudolf vezérkari ezr., katonai, gazd. és rendőrségi szakértők, a csehszl. küldöttséget csak a Jozef →Tiso vez. tótok képviselték, akik kérésére m-ul tárgyaltak. - A m-ok azt kérték, X. 10: adják át Sátoraljaújhely vasútállomását és 36 órán belül Ipolyságot, amit a tótok elfogadtak. A müncheni döntésalapján katonai v. gazd. szempont nélkül küldöttségünk minden magyarlakta ter. visszaadását követelte, a tótok X. 10. du. 2-ig haladékot kértek. A tárgyalási szünetet arra is fölhasználták, hogy az áll. intézményekből, a közraktárakból minden mozdíthatót (pl. a kikötőből kb. 700 vagon gabonát) elszállítsanak v. megrongáljanak stb. X. 10: a 14-16 óra közötti tárgyalásokon a tótok a m. javaslat tanulmányozására hosszú idejű elnapolást kértek. X. 11: de. csak a szakértők tárgyaltak, du. a m. küldöttség az időhúzást megelőzendő, ellenjavaslatot kért: Tiso csak autonómiát akart adni a m-oknak, ter-et nem. Küldöttségünk ezt azonnal visszautasította, hivatkozásukban kitartottak a →népek önrendelkezési jogamellett, s az 1910-es népszámlálás szerint (amit a müncheni négyhatalmi tárgyalások is elfogadtak) követelték vissza a m. településeket. Az ismételt halasztás X. 12. délutánig tartott, akkor Tiso ellenjavaslatot tett: visszaadnák a Csallóközt csak a Kis-Dunáig és Komáromot, de mint szabadkikötőt használnák. X. 13. reggel Tiso elhagyta a ~at, a tót küldöttség közölte, hogy Csallóköz egy részéről, a Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár alatti kis ter. sávokról (kb. 5200 km², kb. 345 ezer lakos) lemondanának, a városokról nem. A ~ megszakadtak. A m. kormány a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmakhoz fordult, s fegyverbe hívta az 1908-11: szül. korosztályt. Népszavazást ajánlott az igényelt és visszaajánlott rész közötti ter-re. X. 25: Prágában a min-tan. ném-ol. döntőbírósági döntést kért (→bécsi döntés, I.). 88
Felvidékünk, honvédségünk. (Trianontól - Kassáig) Bp., 1939:65. (Kapy Rezső: Komárom), 83. (Uő: Megszakadnak a ~ok) - Dunatáj 1946.III:577.
Megj.: kiemelés tőlünk, nemzetidal.gportal.hu szerk.
|