- Először is el kell mondanom, hogy a Jobbik kiáll a román hatóságok által meghurcolt Miklós Árpád és társai mellett.
- A szavakon túl mit ért kiálláson?
- Elvárjuk azt, hogy a román hatóságok kérjenek bocsánatot, fizessenek kártérítést. A román kormánytól és a kolozsvári önkormányzati hatóságoktól pedig azt kérjük, hogy a mostani figyelemfölhívó eset nyomán végre helyezzék ki a magyar nyelvű helységnévtáblákat. Hiába él több mint hatvan ezer magyar Kolozsváron, ezek a táblák máig nincsenek kitéve. Nagyon szép európai gesztus lenne az, ha Kolozsvár összes bejáratához a magyar helységnévtáblákat is kihelyeznék.
- A románok arra hivatkoznak, hogy azért nem helyezik ki a táblákat, mert a legutóbbi népszámlálás szerint Kolozsvár magyar lakossága nem éri a húsz százalékot.
- Igen, de a legutóbbi népszámláláskor a románok tisztátalan eszközöket is alkalmaztak annak érdekében, hogy a kolozsvári magyarság lélekszáma éppen ne érje el a húsz százalékot. Így például később kitörölhető ceruzával töltötték ki a kérdőíveket. Ám, mi ezzel együtt azért indítunk küzdelmet, hogy Erdély, mint Románia országrésze legyen kétnyelvű, román és magyar az oktatásban, a kultúrában és a közigazgatásban. Természetesen a különböző táblákat is helyezzék ki magyarul, hasonlóképpen, mint például Belgiumban flamandul és franciául. Vagy említhetném a finnországi svédek, a spanyolországi katalánok és az olaszországi dél-tiroli németek anyanyelv-használati jogát. Ha ez az óhajunk, a kétnyelvűség bevezetése az európai normákat tiszteletben tartva megvalósul, nyugodtan elmondhatjuk, hogy megszűnt az erdélyi magyarság megfélemlítése.
- Milyen konkrét lépésekre készülnek az említett követelés megvalósításáért?
- Ha az említett követelésünket a románok nem teljesítik, az Európai Parlament októberi strasbourgi plenáris ülésén szólítjuk föl a román hatóságokat a cselekvésre. Másrészt a Jobbik frakciója a magyar Országgyűlésben megkérdezi majd, hogy miért nem tesz lépéseket a Fidesz vezette magyar Külügyminisztérium a határon túli magyarok érdekeinek védelmében. Magyarországon vitéz nagybányai Horthy Miklós óta egyszerűen nincs magyar érdeket szolgáló külügy. Magyarországon az elmúlt években a folyamatosan visszahúzódó, önfeladó, passzív, az észak-alanti szövetségi rendszert előtérbe helyező külügy létezik.
- Erre a jelenlegi kormány azt mondja, hogy sok mindenben megköti kezét az Európai Unió, így például a magyar érdekek védelme területén is.
- Mondhatok kapásból egy ellenpéldát, a szlovákokét, akik a nyelvtörvényüket Európával szemben is megvédik, miközben ebben az ügyben Budapest szinte semmit nem tesz a felvidéki magyarokért. De megemlíthetném a székelyföldi területi autonómia követelését is. A Jobbik ezért a magyar Országgyűlésben is próbál nyomást gyakorolni a kormánypártokra a cselekvés érdekében. Az erdélyi kétnyelvűség ügye a Jobbik hosszú és offenzív stratégiájának számít.
- Az Európai Unióban kik hajlandók az előbb említett követelésben az ön, illetve a Jobbik pártjára állni?
- Nekünk azt kell hangsúlyoznunk, hogy például a kolozsvári helységnévtábla kihelyezésével, pontosabban annak román részről történt szankcionálásával emberi jogsértésről van szó. Ha ezt emeljük ki az EU-ban, akkor sokan mellénk állhatnak, s itt nem kizárólag az úgynevezett nemzeti radikális pártokra gondolok, hanem más igazságszerető frakciókra is. De ha senki nem áll mellénk, mi akkor is végigcsináljuk.
- Milyen hatással lehet ez a helységnévtábla-ügy a kolozsvári, s azon túl az erdélyi magyarság életére?
- A román hatalom azért emelte állami szintre a magyargyűlöletet, s tesz a mostanihoz hasonló lépéseket, hogy megfélemlítse az erdélyi magyarságot. Csak Kolozsváron nem ez az első eset, hiszen a Babes-Bolyai Egyetemen folyamatosan zajlik a magyar hallgatók és előadók provokálása, vagy itt van a Mátyás-szoborcsoport elleni legutóbbi román provokáció. A megfélemlítésre azért van szükségük a románoknak, mert az állampolgárság visszaadásával kezd ébredezni a magyar nemzeti öntudat. A románoknak most már el kell dönteniük, hogy továbbra is fönntartják-e ezt a primitív balkáni államvezetési stílust, vagy kénytelenek lesznek átvenni bizonyos nyugat-európai demokratikus vonásokat. Ezen utóbbi demokratikus elemek átvétele után például a kisebbségi jogokat is jobban ki lehet hangsúlyozni, követelni az érvényesítésüket.
- A jelek nem arra mutatnak, hogy a románok sietnének átvenni a nyugati demokratikus értékeket.
- Egyelőre tényleg nem, sőt a románok most egyre több magyar embert szeretnének megfélemlíteni, mint mondtam azért, hogy minél kevesebben igényeljék a magyar állampolgárságot, s a legközelebbi népszámláláskor még kevesebben vallják magukat magyarnak. A román államnak ugyanis nem mindegy, hogy két és fél millió, másfél vagy egymillió polgára vallja magát magyarnak. A megfélemlítés csak egy része a magyarellenes hadjáratnak, mert a román állam folytatja a románok betelepítését is Erdélybe, s ezzel erőszakos eszközökkel megváltoztatja az etnikai arányokat. Tovább folyik a románok betelepítése Marosvásárhelyre és Kolozsvárra is. Székelyföld határvidékeit is igyekeznek minél jobban felhígítani, Sepsiszentgyörgyön román rendőrcsaládokat telepítenek be a városba. Az állami finanszírozást élvező hagymakupolás honfoglalás is zajlik tovább a színmagyar területeken.
- Mi a véleménye Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzulnak a mostani ügyben mutatott hozzáállásáról?
- Nagyon jó lenne, ha Szilágyi Mátyás magatartása példaként szolgálna Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet számára is. Mindenképpen köszönettel tartozunk Szilágyi Mátyásnak. A baj az, hogy az ő magatartása nem jellemző a magyar külügyre. Arra buzdítok minden magyar külügyest, nagykövetet és konzult, hogy itt az idő a cselekvő, progresszív és megelőző politika folytatására a Kárpát-medencei magyarság érdekében és védelmében.
Hering József – Kuruc.info
Maguknak a románoknak kellene kihelyezni Kolozsvár magyar helységnévtábláját
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum