| Hírek : Igazunk volt: a britek nem véletlenül tartották meg a fontot - lassan véget ér az eurózóna kultusza |
Igazunk volt: a britek nem véletlenül tartották meg a fontot - lassan véget ér az eurózóna kultusza
2011.06.20. 19:33
 Visszatér a márka és a líra? Egyre több szakértő véli úgy, hogy az eurózónát már nem lehet sokáig egyben tartani.
A jelek szerint a válságfenyegetésekre adott minden válaszlépésnek az előzőeknél kisebb a hatása, és az egyre újabb válságjelenségek felbukkanása között eltelő idő is mind rövidebb, most már komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a valutauniót jelenlegi formájában egyben lehet-e tartani.
Egyelőre a segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés csakugyan késleltetni fogja az eurózóna felbomlásának pillanatát, de ez a pillanat el fog jönni – jósolják az eurószkeptikusok, akik a szepszist, vagyis a fertőzést már kezelhetetlennek tartják. A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini minap Londonban megjelent cikkében szintén kételyeinek adott hangot az euróövezet jövőjével kapcsolatban.
A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora – aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – a Financial Timesban a múlt héten azt írta, hogy az euróövezeti válsággal kapcsolatos, „majdcsak átevickélünk valahogy" megközelítéssel nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, vagyis az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet – egyes gyengébb tagországok „kihullásával" – a felbomlás felé vesz irányt.
Mások ugyanakkor valószínűtlennek tartják, hogy az euró már rövid távon összeomlana. Főként azért, mert a legerősebb európai országnak, Németországban nagyon jól tudják, hogy a stabil euró előnyei túltesznek a krízissel küzdő országoknak nyújtott újabb és újabb hitelek költségein, akkor is, ha e hiteleket nem fizetik vissza teljes egészében.
Vissza a márkát, a drachmát, az escudót, a pezetát, az ír fontot, vagy a lírát? – Drága lenne...
Az euró hívei szerint káoszt eredményezne, ha Európában újra a nemzeti valuták váltanák fel a közös pénzt, nem csak a fizetési nehézségekkel küzdő országok fizethetnének iszonyatos árat ezért.
Minden forgatókönyv azt vázolja, hogy amennyiben az euró helyébe újra a márka lépne, a német nemzeti valuta 20 százalékkal értékelődne fel. A német adófizetőknek a számítások szerint ez 160 milliárd eurónyi vagyonvesztést jelentene. A német exportárak 20 százalékkal emelkednének, ezáltal romlana a német versenyképesség, a kivitel fékeződése pedig álláshelyek millióit sodorná el.
A számítások szerint a drachma 80 százalékkal értékelődne le, az ír font, a portugál escudo és a spanyol pezeta 50 százalékkal, az olasz líra, sőt még a francia frank is 25, illetve 15 százalékot veszítene árfolyamából.
A hiteleket euróban folyósították
A mostani görög adósságállomány 300 milliárd euróra rúg, a drachma újbóli bevezetésével további 150 milliárd eurónak megfelelő összeggel duzzadna görög adóssághegy.
Tekintettel arra, hogy az euró bevezetésekor a drachma árfolyama 1:340 volt, az athéni kormánynak kereken 100 billió drachmát kellene a számla kiegyenlítésére szánnia, ám ez csak a kezdet: tekintettel a drachma előbb számított 50 százalékos leértékelődésére, a görög adósságállomány de facto 20 billió euróra rúgna.
Tovább lapozva a thrillerben eljutunk oda, hogy a görög kormány bedobja a kesztyűt, majd radikális adósságkönnyitésről állapodik meg a hitelezőkkel. Tegyük fel, hogy ők elengedik az adósság felét, és így az eredeti 300 milliárd helyett csak 150 milliárd eurót kapnak vissza.
Egy ilyen esetben minden Görögországot hitelező állami, illetve magán pénzintézet leírhatná a követelései felét. A bankok nem csupán a görög kormánynak kölcsönöztek, hanem a kormányéhoz hasonló nehézségekkel küzdő vállalatoknak és bankoknak is nyújtottak hiteleket.
Csupán a német pénzintézetek 28 milliárd euró hitelt folyósítottak Görögországnak, vagyis az ottani kinnlévőségek felének elengedése 14 milliárd eurós veszteségleírást jelentene. Ezt nem követné más, mint egy újabb pénzügyi válság.
Ne feledjük: nem csak Görögországról van szó; hasonló gondokkal küzd Portugália és Írország, sőt sokak szerint a nem is túl távoli jövőben Spanyolország és Olaszország fölött is összecsapnak a hullámok. A német bankok ezeknek az országoknak a kormányait, pénzintézeteit és vállalatait 420 milliárd euróval hitelezték meg. Csupán e kinnlévőségek 25 százalékának leírása euró-százmilliárdos nagyságrendű veszteség-leírással járna.
Így már talán érthetőbb, hogy Berlin miért küzd az euróövezet megmentésért.
hirado.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Visszatér a márka és a líra? Egyre több szakértő véli úgy, hogy az eurózónát már nem lehet sokáig egyben tartani.
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum