| Hírek : Megvétózta Gasparovics az úgynevezett "kisebbségi" (értsd magyar) nyelvhasználati törvényt |
Megvétózta Gasparovics az úgynevezett "kisebbségi" (értsd magyar) nyelvhasználati törvényt
2011.06.15. 18:29
Megvétózta a május végén elfogadott felvidéki úgynevezett "kisebbségi" nyelvhasználati törvényt Gasparovics Iván tót soviniszta államfő - tudtuk meg a tót elnöki hivatal honlapjáról szerdán. A neobenesi tót köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a "kisebbségi nyelveket" (értsd: a magyart) egyenjogúsítja a tót államnyelvvel, illetve korlátozza az "államalkotó szlovák nemzet jogait", tehát szerinte a magyar nem államalkotó és csak másodrendű állampolgár a magyarüldözést állami szintre emelő, frusztrált tót, benesi elvek mentén politizáló, íróasztalon született műállamban. A törvénymódosítás most visszakerül a parlamentbe, ahol többségi szavazattal a parlamenti képviselők felülvizsgálhatják az antimagyar ficóidióta, szlotánista elnök vétóját. A parlament újabb ülésszaka június 28-án kezdődik, s valószínű, hogy a téma akkor napirendre kerül.
Gasparovics a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el.
A törvénymódosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a "kisebbségi" nyelvhasználati küszöb a Felvidéken. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes településeken a magyarság arányának elég "csak" a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassa anyanyelvét.
A nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz (!) év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a "kisebbségi lakosok" (ez volna az őshonos magyarság) aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot.
Gasparovics e két szabály egyikével sem ért egyet..
Ugyancsak elfogadhatatlannak tartja azt a cikkelyt, amely a közigazgatási alkalmazottak beleegyezésével engedélyezné a "kisebbségi nyelvhasználatot" az olyan településeken is, ahol a "kisebbségi lakosság" aránya nem éri el a 15 százalékot.
"Ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel a Szlovák Köztársaság egész területén, ezért ezzel a kitétellel nem tudok egyetérteni, még annak ellenére sem, hogy a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a közigazgatási szerv alkalmazottjának beleegyezése" - indokolta álláspontját Gasparovics. Dunaszerdahelyen a tót a 20% alatti kisebbség, de ők az "államalkotók" jogán lehetnek egy magyar faluban akár 1%-nyian is ,akkor is mindenkinek tótul, az úgynevezett "államnyelven" kell vele kommunikálnia, mert ő felsőbbrendű és ezért pozitív diszkrimináció illeti meg.
A köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy a tótok felfogása szerinti "kisebbségi jogok bővítése" - úgy, ahogy azt a koalíció keresztülvitte - korlátozza "az államalkotó nemzet jogait", amit az alkotmány nem enged meg. Megjegyezzük ,hogy Dunaszerdahelyen a tótok vannak jhelentős kisebbségben, de rájuk nem vonatkozna a törvény, hisz ők az "államalkotók" és mindenki köteles velük csak tótul kommunikálni Szlotákia -Trágyaland íróasztalországban.
Hasonlóan elfogadhatatlan számára, hogy a törvény engedélyezné a földrajzi nevek "kisebbségi nyelvű változatainak" (azaz eredeti magyar neveinek) a használatát is. Kifogása ebben az esetben is az, hogy "ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel".
A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-tót párt alelnöke terjesztette a parlament elé.
(MTI korrigálva)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum