Éles vita folyik a kormányoldal és az ellenzék, valamint a koalíció háza táján a Románia közigazgatási felosztását célzó elképzelések kapcsán. Mint ismeretes, a nagyobbik koalíciós alakulat (PDL) Traian Basescu államfő régióátszervezési elképzelését pártolja, miszerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból jönne létre ugyanannyi számú megye, ez a felosztás azonban a többségében magyarok lakta erdélyi megyék beolvadását eredményezné ( ugyanezt tette a tót kormány a neobenesi tót államban, tudnillik a tótok függőleges sávokban - észak-dél irányban - úgy szerkesztették át a térképen a közigazgatási határokat, hogy egyidejúleg jelentősen csökkentették a magyarok számarányát az adott magyar régiókban, tehát adminisztrációs etnikai tisztogatást végeztek azal a céllal,. hogy a 20%-os nyelvhasználati küszöböt tovább csökkentsék és a magyar többségű területeket közigazgatásilag szétdarabolják és tót központi irányítás alá vonják - hozzátesszük a Bugár vezette MKP asszisztenciájával . Erre az MKP ostoba magyarázata az volt, hogy úgyis nemsokára jön az EU catlakozás, az EU majd mindent megold. Igen látjuk. Újabb nyelvtörvénnyel, a mecsiári időknél jóval kirekesztőbb magyrellenességgel. tombol a tót sovinizmus, az EU hallgatólagos beleegyezésével. szerk.).
A tótok sikeres tudatos asszimuilációs politikájának mintájára az oláh PD-L párt elképzelése szerint az erdélyi magyarság csaknem 90 százaléka két külön nagy román többségű óriásmegyébe tartozna így a magyarság számaránya 30 illetve 20% alá csökkenne a románhoz képest. Ezzel egy újabb kreált autonómia-ellenes érv születhetne, mely a statisztikákat nem az etnikai határok mentén,hanem a közigazgatási határok mentén ítélné meg ( ezt csinálják a tótok is) ugyanakkor egy újabb erős asszimilációs kényszert képezne a román központosítás és nyelvhasználati kényszer.
Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el.
A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.
További vitára ad alkalmat ugyanakkor, hogy a demokrata-liberálisok fontolgatják: felelősségvállalással terjesztik a parlament elé az ország új közigazgatási-területi térképéről szóló jogszabályt.
Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iasi, Ploiesti és Bukarest lenne.
Ioan Oltean szerint a Boc-kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 helyett csak nyolc, a mostani fejlesztési régiók határait követő megye létesüljön, mivel ezáltal sokkal jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat. „Mi azt szeretnénk, ha a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok” – fogalmazott Oltean. A PDL főtitkára annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót.
Markó Béla kormányfő-helyettes Oltean nyilatkozatára reagálva leszögezte, a nyolcrégiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, amelyet az RMDSZ nem támogat, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Az RMDSZ korábbi elnöke közölte, egyeztetett az ügyben Emil Boc miniszterelnökkel, a PDL elnökével, aki elmondta, Oltean nem a demokraták, hanem csak személyes elképzelését vázolta a régióátszervezés mikéntjéről és menetrendjéről. Markó egyébként úgy véli, a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen, mivel eddig sem bizonyultak működőképesnek, határaik műviek, és nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal sem előállniuk. „Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba” – szögezte le a politikus.
Dél-Tirol státusával példálóznak
Állásfoglalásban utasította el a PDL tervezetét a hét végén az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa, amely szerint a demokraták elképzelése gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. A testület úgy véli, Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie, az RMDSZ tervezete pedig a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. „Az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen” – szögezi le a háromszéki RMDSZ. Édler András Kovászna megyei parlamenti képviselő kerek-perec leszögezte: ha a PDL a nyolcrégiós közigazgatási törvénytervezetért vállalna felelősséget a parlamentben, akkor megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát.
A honatya azonban hozzátette: bízik abban, hogy sikerül kompromisszumra jutni a koalícióban a kérdésben. Máté András kolozsvári képviselő, az RMDSZ alsóházi frakciójának vezetője ugyanakkor leszögezte: csak akkor értene egyet a PDL tervezetével, ha abban a dél-tirolihoz hasonló területi autonómiával ruháznák fel a Székelyföldet. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök eközben a Krónikának elmondta: ő sem ért egyet a PDL elképzelésével, hiszen ez lényegében felszámolná a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig egyetlen hatalmas megyévé alakítaná. Eközben a szövetség megtartaná a megyefelosztást, mindössze a fejlesztési régiók számát növelné, így hasonló fejlettségű, gazdasági-kulturális jellemzőkkel rendelkező, kisebb és életképesebb közigazgatási egységek jönnének létre. Csehi szerint a demokraták terve nyomán a kisebb térségek elveszítenék identitásukat, továbbá a nagy megyéken belül a fejlettebb régiók még dinamikusabb fejlődésnek indulnának a kevésbé fejlettek rovására. „Az egyes megyéknek más-más irányt kell követniük.
Szatmárnak például élnie kell az abból adódó lehetőségekkel, hogy határ menti megye, ha viszont a székhelye átkerülne Kolozsvárra, nem biztos, hogy kellő hangsúlyt fektetnének a határon átívelő kezdeményezésekre. Mindemellett igen megnehezítené az emberek dolgát, ha problémáikat Szatmárnémeti helyett Kolozsváron kellene intézniük” – állapította meg Csehi. Elutasítja a PDL elképzeléseit Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is, aki szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Az RMDSZ-es tisztségviselő szerint ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.
Basescu konzultál a pártokkal
Eközben a Székely Nemzeti Tanács szerint a román kormánynak az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti a Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza. Izsák Balázs elnök közölte: a Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban tiltakozniuk kell, és fel kell készülniük akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre is az új régiós felosztás ellen. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a hét végén „rálicitált” a kormánypártokra, és bemutatta önálló régióátszervezési projektjét. A balliberális pártszövetség ugyancsak a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból hozná létre az új közigazgatási egységeket, amelyeket a kormány által kinevezett prefektusok irányítanának.
Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, 2012 és 2016 között régiótanácsok jönnének létre, amelynek elnökét közvetlenül választanák meg az ott élő választópolgárok, a régiós testületek pedig önálló költségvetéssel és végrehajtói hatáskörrel rendelkeznének. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök meglebegtette: ha a Boc-kormány a PDL által előterjesztett formában, lakossági konzultáció nélkül fogadja el az új közigazgatási határokat, az ellenzék utcára hívja a polgárokat, hogy így tiltakozzanak a tervezet ellen. Traian Basescu államfő egyébként június 21-ére konzultációra hívta a parlamenti pártokat Románia közigazgatási-területi átszervezése tárgyában.
(Krónika nyomán ND)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum