Egyre sürgetőbb a romániai régiók átszervezésének kérdése: míg tavaly csupán a magyar kisebbség hatékonyabb gazdasági és politikai képviseletének megvalósítása során merült fel a székely megyékből álló régió gondolata, ma Brüsszel is elvárásként fogalmazza meg: az ország akár 10 milliárd euró támogatástól is eleshet, amennyiben a kormány nem képes dönteni. Emil Boc miniszterelnök még a héten pontot akar tenni az ügy végére, de mindezidáig még a végrehajtó hatalmon belül sem született konszenzusos döntés.
A tét igen nagy
Különösen az RMDSZ számára nagy a tét: amennyiben nem képes a magyarság érdekeit szolgáló terveit elfogadtatni, akkor az eddig megmaradt szavazói is el fognak pártolni a szövetségtől. A párt által felvázolt terv a létrehozandó 16 régióról ugyanis nem egyezik meg a kormánybeli szövetségesének, PD-L által javasult 8 megyére történő osztással. Magától értetődő, hogy az utóbbi verzióban nemhogy nem lenne Székelyföld önálló régió, de egyáltalán nem jönne létre olyan közigazgatási egység, ahol a magyarok többségbe kerülnének.
Az RMDSZ tervezete, amely Maros, Hargita és Kovászna megyékből hozna létre egy "magyar" régiót
Az etnikai alap kizárva
Nem csupán a kormányt, de a román közvéleményt is megosztja a kérdés. A román államfő, Traian Basescu már tavaly is felemelte hangját az etnikai alapon létrehozandó régiók és különösen a székelyföldi autonómia ellen. Ezen álláspontja mellett most is kitart: a Krónika beszámolója szerint Basescu elsősorban szociális és gazdasági szempontokat venné figyelembe. Ebből következően - saját logikája alapján - a 8-as felosztást támogatná.
A PD-L terve
Mint arról korábban beszámoltunk, egészen kivételesen hasonló állásponton van Bogdan Diaconu, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke - igaz, jóval populistább a megfogalmazás. Diaconu ugyanis egy új Koszovó létrejöttét vízionálja a székelyföldi régió megvalósulása esetén. Éppen ezért arra szólította fel a románokat, hogy lépjenek fel ,,Románia etnikai alapú felosztása ellen", hiszen ,,nem nézhetik karba tett kézzel, hogyan esik szét" országuk.
A romániai kormánypárt tervezete, Székelyföld a közép-erdélyi megyékkel egy régióban
Meghaladottnak hitt sztereotípiák
Mindeközben az Adevarul napilap egyik cikke kifejezetten kiáll a magyar kisebbség által is ésszerűnek tartott megoldás mellett: Székelyföld létezik, függetlenül attól, hogy a román politikusok nem akarják ezt elismerni, mert a „magyarok sovinizmusának" rémképén kívül nincs más ötletük román szavazóik mozgósítására – ezt a gondolatot fejti ki szerdai kommentárjában az Evenimentul Zilei. Sőt, a szerző tovább is megy: autonómiát – igaz, nem etnikai alapon – követel minden egyes régiónak. Ennek pozitív hozadéka lenne a centralizált államhatalom lebontása mellett hatékonyabb brüsszeli érdekképviselet és a támogatási pénzek ésszerűbb felhasználása.
Hasonlóan vélekedik a Romănia liberă is: a román politikai elit még mindig a mára már meghaladottnak hitt történelmi sztereotípiák és előítéletek foglya. Éppen ezért fél a székelyek mindennemű kezdeményezésétől, legyen az a brüsszeli képviseleti iroda, vagy éppen a székelyföldi régió terve.
Megoldás lehet a különleges státusz?
A PD-L tervei ellen tiltakozik az MPP is: Fazakas Tibor szerint a három székelyföldi megyei tanácsnak együttes erővel kellene tiltakozni más megyékhez történő csatolásuk ellen. Ehhez hasonló az RMDSZ regionális terve, miszerint hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány – mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter. Hogy ez ténylegesen az önálló székelyföldi régió megvalósítását jelenti-e, az sajnos nem egészen egyértelmű.
A hétköznapi embereket is egészen megosztja a kérdés: többen elkeseredettségüknek és reménytelenségüknek adnak hangot, hiszen akárhogy is szervezik át az országot, az uniós pénzek úgyis eltűnnek majd egyes politikusok zsebeiben. Továbbá az is félő, hogy a népszerűségszerző médiaharc a parlamenti nyáriszünet kezdetével előbb-utóbb ellaposodik. Ugyanakkor kérdés, hogy adott esetben a három székelyföldi megye vezetése mennyire tudna együttműködni a közös célok érdekében, illetve mennyire lenne életképes gazdaságilag a jövőbeli régió.
Éppen ezért meggondolandó lenne egy esetleges népszavazás kiírása, kikérve a választópolgárok véleményét arról, hogy melyik verzió örvendene nagyobb népszerűségnek. Az effajta konzultációt egyébként az MPP is támogatná. Hiszen az sem mindegy, hogy a székelyföldön kívül élő magyarok, valamint az erdélyi, székelyföldi románok miként vélekednek a kérdésről.
(Kitekintő)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Nagy a tétje a romániai régiós átszervezésnek: többek között az RMDSZ megmaradt támogatóinak elvesztése, az erdélyi magyarság és az erdélyi megyék fejlődésének kérdése. Korántsem biztos, hogy minden politikus tisztában van a helyzet súlyával, míg a választópolgárok egyre kiábrándultabbak.
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum