A tótok parlamentje ( nem a magyaroké,mert nem a magyar másodrendű állampolgár Felvidéken) által május 25-én elfogadott törvénymódosítás eredménye azonban csalódást keltő. Mint kifejtették: habár néhány vonatkozásban pozitív elmozdulás is tapasztalható, a törvény továbbra is fenntartja a bizonytalanságot, és így a félelem légkörét, hiszen sok esetben csupán lehetőségről, nem pedig kötelezettségről történik rendelkezés a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása kapcsán.
Az államtitkárság szerint a jogszabály több olyan elemet is tartalmaz, ami egyértelmű visszalépés az eddigi gyakorlathoz képest, és számos olyan korábbi rendelkezést megőriz, ami "a kisebbségi nyelveket használókat" hátrányos helyzetbe hozza.
"Mélységes csalódással" értesültek például arról, hogy azokban a hivatalokban, ahol anyanyelve használatára létszámaránya alapján jogosult valamely nemzetiség, továbbra sem előírás, hogy legyen olyan alkalmazott, aki beszéli az adott nyelvet. A "kisebbségek" kiszolgáltatottságát ( ez a magyar falvak tót kisebbségére nem vonatkozik ugyanis őket pozitív diszkriminációban részesítik - például Dunaszerdahelyen még mindig 80% fölötti a magyarok aránya , a tótoké 20% aalatti mégis több joguk van,mint a magyaroknak szerk.) növelő komoly visszalépésnek tekintik, hogy a törvénymódosítás alapján időbeli keret határozható meg a nemzetiségi nyelvű ügyintézésre.
Diszkriminatívnak és a "kisebbségi kereskedelmi televíziózás" (Dunaszerdahelyen példáuzl a "kisebbségi kerekedelmi televízózásnak miért nem a tót TV minősül,hgisz ott a tótok aránya 20% alatti !? szerk.) ellehetetlenítésére való törekvésként értékelik a kisebbségi nyelvű tévéműsorok államnyelven történő feliratozásának kötelezettségét, ami lehetetlenné teszi élő adás sugárzását, és gazdasági versenyhátrányt is jelent. Véleményük szerint abszurd az a rendelkezés is, amely az önkormányzati rendőrök esetében minden "jelenlevő" beleegyezéséhez köti a "kisebbségi" nyelv használatának lehetőségét.
"Biztosak vagyunk abban, hogy Szlovákia érdekét az szolgálja, ha nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvhasználatát az emberi jogok általános alapelvei és a nemzetközi előírások alapján, az érintettek általános megelégedésére rendezi" - emelte ki az államtitkárság, hozzátéve: "szilárd meggyőződésük, hogy csak olyan törvénymódosítás jelenthet megoldást a fennálló problémákra, amely összhangban van az Európa Tanács vonatkozó egyezményeivel, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és a Velencei Bizottság ajánlásaival, és amely helyreállítja az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között - az előbbi javára - megbomlott egyensúlyt."
"Természetesen Magyarország továbbra is nyitott a konstruktív párbeszédre a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása érdekében " - zárta állásfoglalását az államtitkárság.
A 150 tagú tót parlamentben a május 25-i szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt elfogadásához. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovics államfőnek is alá kell írnia.
(MTI nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Csalódást keltőnek tartja a nemzetpolitikai államtitkárság az úgynevezett tót "kisebbségi nyelvtörvény " módosítását ( mely ugyan a magyar falvakba betelepült tót kisebbségre nem vonatkozik, csak a magyar településeken élő magyarokat súlytja, a tót kisebbség pozitív diszrkirminációban részesül! szerk.megjegyzés). A neobenesi tót állam frusztrált képviselői ,ahogyan tudják úgy csorbítják a magyarok jogait. A jogcsorbítást simán törvényerőre emelik és máris törvénytelenség lesz az ellen fellépni vagy megszegni azt - például élő televíziós adást magyarul sugározni.
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum