2011.április 30-át követően a veszélyeztettett terhességgel táppénzre felvett kismamák az első naptól táppénzt fognak kapni, nem kaphatnak betegszabadságot sem.
A táppénz összege nem lehet több bruttó napi 5200 forintnál, mely független attól, hogy eddig mennyi egészségügyi járulékot fizetett be a dpolgozó eddig és attól is független, hogy jelenleg milyen összegű egészségügyi járulékot vonnak le fizetéséből - általában a havi fizetésekből levont összeg jóval nagyobb, mint a napi bruttó 5200 Ft (ez kb. nettó 2600-2700 forintnak felel meg).
Ma Magyaországon mit lehet kapni napi 2600 forintért? A napi minimálbér összege bruttó 3380 Ft. Ez a fűnyírószerűen megállapított,mindenkire egyformán érvényes napi táppénz összeg nemhogy a betegség miatt felírt gyógyszerek kiváltására sem elég, hanem a havi rezsi költséget sem fedezi,hisz ez egy létminimum alatti összeg. Nem az a létminimum vagy minimálbér, amit a kormány meghatároz, hanem az amiból valójában meg lehet élni.
Ez egyértelműen antiszociális, embertelen szabályozás. Például, amennyiben valakinek 6 hétig gipszben van a lába, mert önhibáján kívül balesetet szenvedett és még 3 hónapig gyógytornára kell járnia és csak ezután tudja munkáját végezni,mondjuk fizikai munkát, akkor az az ember miből fog élni 4,5 hónapon át ,ha nincs semmilyen tartaléka? Ha esetleg olyan balesetet szenvedett, mely még egy másik családtag számára is tápénzt-kényszert jelent ( például a hozzátartozója otthoni ápolásának céljából kell táppénzre mennie,mert ápolónőt semm tud fizetni mellé), akkor őneki is a létminimum alá csökken a jövedelme. Ezáltal az egész családot az adósság csapdájába taszítják. Viszont amennyiben valaki betegen dolgozik, annak is előbb-utóbb meglesz a káros hatása - lehet, hogy egy következményes súlyos betegség alakul ki a kezeletlenkisebb problémából, melybe vagy belehal vagy rokkant nyugdíjas lesz ( mondjuk kap egy szélütést egy beállítatlan vérnyomás miatt). Egyik sem jó sem az egyén, sem a társadalom számára.
A legnagyobb szemtelenség az egészben, hogy figyelmen kívül hagyják azt is,hogy valaki 30 éves munkaviszonya alatt mennyit fizetett be a TB-nek , de azt is, hogy aktuálisan több pénzt vonnak le emberektől a TB kassza számára ( melyből betegsége esetén baja ellátását kellene fedezni), mint amennyit vissza kellene fizessenek, ha valaki táppénzre kényszerül menni, mert nem tudja elvégezni munkáját. Tehát az emberek az állam nettó befizetői, még azt sem kapják vissza ,amit befizettek vagy éppen befizetnek a TB-nek. Nem beszélve a gyermekvállalásról, mert ez a szabályozás egy újabb féket jelent
(szerk.)
Kapcsolódó: 60 ezer forint marad a magyarországi minimálbérből
A minimálbér összege idén január 1-jétől havibér esetén bruttó 73 ezer 500, hetibérnél 16 ezer 900, napinál 3380, az órabér pedig 423 forint. Ezt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) döntötte el, amelynek a munkáltatók, a munkavállalók képviselői, valamint a kormányzati megbízottak a tagjai – tudtuk meg a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól.
A minimálbér összege idén január 1-jétől havibér esetén bruttó 73 ezer 500, hetibérnél 16 ezer 900, napinál 3380, az órabér pedig 423 forint. Ezt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) döntötte el, amelynek a munkáltatók, a munkavállalók képviselői, valamint a kormányzati megbízottak a tagjai – tudtuk meg a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól.
Az OÉT a minimálbért a várható főbb nemzetgazdasági folyamatok figyelembevételével alakítja ki. Ilyen a jövedelemtermelés, a foglalkoztatás, az infláció, az adózás és a járulékfizetés várható szabályai, illetve ezzel összefüggésben a várható foglalkoztatási költségek alakulása. Figyelik, hogy az indokoltnak tartott minimálbér az alkalmazásban állók mekkora hányadát érinti, és milyen nagy munkavállalói körben kell kötelező béremelést végrehajtani.
Máshol az Unióban
Az Európai Unió (EU) Tájékoztató Szolgálatának legutolsó adatai szerint az EU tagországai közül Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér összege: 1682 euró (457 ezer 428 forint). A legalacsonyabb összegű minimálbért Bulgáriában fizetik, ahol ez 123 euró, azaz 34 ezer 777 forint.
|
A 73 ezer 500 forintos minimálbér bevezetésekor a versenyszférában alkalmazásban állók 5–6 százalékánál kellett kisebb-nagyobb összegű béremelést végrehajtaniuk a munkáltatóknak, mert munkavállalóik kevesebbet kerestek volna ennél az összegnél. A legalább középfokú végzettségű munkavállalók garantált bérminimuma havibér esetén bruttó 89 ezer 500, hetibérük 20 ezer 610, napibérük 1420, órabérük pedig 515 forint. Ez az összeg azért több, mint a minimálbér, mert a munkaerőpiacon a magasabb képzettséget igénylő munkáért többet fizetnek.
A minisztérium szerint a minimálbér-tárgyalásokon a megélhetési költségek, azaz a létminimum adatai is szóba kerültek. A létminimum az az összeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Ezt a KSH-ban az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva határozzák meg, 2008-ban havi 19 ezer 356 forint volt.
|
Csongrád megyei bérek
A KSH adatai szerint a Csongrád megyei székhelyű gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2009. január–szeptemberben 163 ezer forint volt. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 151 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 186 ezer forintot kerestek. A versenyszférában mintegy 5 százalékkal emelkedett az átlagkereset, a költségvetés területén pedig közel ilyen mértékben csökkent. A nettó átlagkereset 2009 első kilenc hónapjában mintegy 106 ezer forintot tett ki a megyében, ez nem egészen 2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A reálkereset – a fogyasztói árak 3,9 százalékos emelkedése mellett – 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Forrás:http://www.delmagyar.hu/gazdasag/60_ezer_forint_marad_a_magyarorszagi_minimalberbol/2146861/