Hírek : Áldott Húsvétot kívánunk az oldal látogatóinak |
Áldott Húsvétot kívánunk az oldal látogatóinak
2011.04.19. 21:34
Közeleg a húsvéti szent három nap
Húsvétvasárnap
|
|
|
|
Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt mondták egymásnak: "Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?" De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: "Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek." Mk 16,1-7
|
Nagyszombat, húsvéti vigília
|
|
|
|
Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Napközben nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.Húsvéti vigília - A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
|
Nagypéntek
|
|
|
|
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapja, egész napos szigorú böjtöléssel. Az Egyház ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, nem mutat be szentmiseáldozatot. A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái.
Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel.
A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás. Sok helyen szokás a szentsír állítása ( magyar szokás). Nagypénteken a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek.
|
Nagycsütörtök, a húsvéti szent három nap kezdete
|
|
|
|
Forrás: blogter.hu, Katolikus Lexikon nyomán
Húsvét van, a kereszténység legfontosabb és legnagyobb ünnepe. Ebben valósul meg a hit misztériuma. A keresztény vallás visszaszorításával sok nem hívőnek egyre inkább nem világos mit is ünnepelnek ilyenkor a keresztények, mi történik a Nagyhéten és Húsvétvasárnap.
Csütörtök estétől vasárnap estéig számolva a napokat, „az Úr szenvedésének és föltámadásának" napjaira emlékezünk. A nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője húsvétvasárnap esti dicsérete” (vecsernyéje). -A húsvét egyetlen eseményének hármas napja van. Nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés.
A mai keresztény (vagy protestáns szóhasználattal keresztyén) egyházak közül a katolikusnak van a legintezívebb ünneplési gyakorlata ebben az időszakban. A Hamvazószerdán kezdődő Nagyböjt 40 napja ekkor teljesedik ki: a Húsvétvasárnap előtti héten a katolikus egyházban minden mozzanattal Jézus utolsó napjaira emlékeznek, igen összetett szimbólumokkal. A Nagyhét első három napjában általában minden plébánián nagyböjti lelki beszédeket tartanak az esti miséken.
|
|