Hírek : Útban az Eurokolhoz felé |
Útban az Eurokolhoz felé
2011.02.12. 11:37
barikad.hu 2011. február 12. A kacifántos elnevezések és rövidítések (versenyképességi paktum, EFSF, stabilitási mechanizmus, szemeszter, stb.) most már mind egy irányba mutatnak.
A tavaly ősszel életbe léptetett menetrend első eseményeként az Európai Bizottság a múlt hónapban kiadta első "Éves növekedési jelentését". Ez kijelöli az EU-beli makrogazdasági és költségvetési egyeztetés és pálya kívánatos irányát. A jövő évi állami költségvetések tervezéséhez a brüsszeli bizottság egyebek közt a következőket ajánlja :
- Szigorú költségvetési konszolidáció: valamennyi tagállamnak, különösen pedig azoknak, amelyek ellen túlzotthiány-eljárás folyik, a közkiadások növekedését szigorúan a középtávú GDP-növekedés rátája alatt kell tartaniuk, miközben prioritásként kell kezelniük az olyan területekre irányuló, a fenntartható növekedést elősegítő kiadásokat, mint a kutatás és innováció, az oktatás és az energetika. A közvetett adók növekedés-barátabbak a közvetlen adóknál, az adókulcsok emelésével szemben pedig az adóalapok szélesítését kell előnyben részesíteni.
- A makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálása: a magas folyó fizetésimérleg-hiányú és jelentősen eladósodott tagállamoknak a korrekciót szolgáló konkrét intézkedéseket kell előirányozniuk, ezek kiterjedhetnek a bérek szigorú és tartós visszafogására, ideértve a béralku-rendszerek indexálási záradékainak felülvizsgálatát is.
- A munkavállalás vonzóbbá tétele: a munkaerő-kereslet serkentése és a növekedés megteremtése érdekében valamennyi tagállamnak prioritásként kell kezelnie a munka megadóztatásától való elmozdulást.
- A munkanélküliek munkába állításának elősegítése: a fellendülés beindulásával...: felül kell vizsgálni a munkanélküli ellátásokat annak érdekében, hogy biztosítható legyen a munkavállalásra ösztönzés, az ellátásoktól való függőség elkerülése és a gazdasági ciklusokhoz való alkalmazkodás. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a munka kifizetődőségét a jövedelemadó-szint (különösen az alacsony jövedelmek esetében) és a munkanélküli ellátások közötti koherencia növelésén keresztül.
- A nyugdíjrendszerek reformja: azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem hoztak ilyen intézkedéseket, meg kell emelniük a nyugdíjkorhatárt. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük az előrehozott nyugellátás leépítését, és célirányos ösztönzőket kell alkalmazniuk az idősebb munkavállalók foglalkoztatására és az egész életen át tartó tanulás előmozdítására. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a magán-megtakarítások növekedését a nyugdíjjövedelmek növelése érdekében.
A brüsszeli bizottság ajánlásai alapján az Európai Tanács a nyár előtt országspecifikus politikai iránymutatásokat (sic!) fog közzétenni, melyeket a tagállamoknak fontolóra kellene venniük a jövő évi költségvetéseik kidolgozásához és növekedési politikáik végrehajtásához. A politikai koordináció integrált megközelítésének szellemében a Tanács egyszerre fogja értékelni a költségvetési és a növekedési stratégiákat.
És ez így lesz ezentúl minden évben. Az euróövezeti, illetve az EU-beli állam- és kormányfők következő, márciusi csúcsértekezletének napirendjén szerepel a fentieken túl a közös államháztartási célok (legföljebb 3 százalékos folyó hiány a GDP-hez képest, legföljebb 60 százalékos bruttó államadósság a GDP-hez képest) kikényszerítését szolgáló büntetésrendszer szigorítása, illetve a bajba került országok támogatására szolgáló, tavaly létesített euróövezeti mentőalap (EFSF) kapacitásának növelése és az intézmény állandósítása az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében.
Mindehhez járult a legutóbbi, február eleji csúcsértekezleten a német és a franca kormány közös, immár a bizottsági ajánlásokhoz csatolt javaslata "európai versenyképességi paktum" megkötésére. Ebben már kimondottan az szerepel, hogy
- a bérek, fizetések inflációs kiigazítását meg kell szüntetni,
- kölcsönösen el kell ismerni a diplomákat és más, szakképesítést igazoló okmányokat,
- "közös vetítési alapot" kellene kidolgozni a társasági adóra,
- a nyugdíjrendszereket, benne az átlagos nyugdíjkorhatárt hozzá kell igazítani a demográfiai fejleményekhez,
- a nemzeti alkotmányokba kötelezően be kell iktatni az "adósságriadó" mechanizmusát,
- nemzeti válságkezelő rendszert kell létrehozni a bankok számára.
Eddig már Görögország és Olaszország ellenezte az EU beleszólását az alkotmányozásba, Belgium, Luxemburg, Ausztria, Portugália és Spanyolország ellenkezett a bérindexálás megszüntetésével, külön Ausztria a nyugdíjkorhatár emelése ellen is felszólalt, Írország és Magyarország jelezte, hogy nem tetszik az adóharmonizáció.
Ez azonban nem jelenti, hogy mindebből nem lehet valóság - csakúgy, mint szinte mindenből, amit a brüsszeli bürokraták az utóbbi 54 évben eldöntöttek, és lassú, szívós erőszakossággal keresztülnyomtak az Unión. És a kacifántos elnevezések és rövidítések (versenyképességi paktum, EFSF, stabilitási mechanizmus, szemeszter, stb.) most már mind egy irányba mutatnak: az Európai Egyesült Államok - vagy egy új KGST - felé.
MTI nyomán barikad.hu
|