| Hírek : Talán megindul a szerb-horvát megbékélés, legalábbis a két ország elnökének kölcsönös bocsánatkérése erre utal |
Talán megindul a szerb-horvát megbékélés, legalábbis a két ország elnökének kölcsönös bocsánatkérése erre utal
2010.11.06. 14:33
Trianon "vívmánya" volt az északi szláv műállam Csehszlovákia és a délszláv műállam Jugoszlávia létrehozása is, ugyanakkor az összetákolt Jugoszlávia szörnyű polgárháborúban történő szétesése is a trianoni békebírák felelőssége. Nem kellett volna ilyen államokat létrehozni. A cseh-tót trianoni műállam is szétesett, mert az íróasztal mögött találták ki és térképen megrajzolt állam már eleve szétesésre volt ítélve a létrehozásakor. A benesi förmedvényben, melyet azzal a felkiáltással hoztak létre, hogy meg kell szüntetni a soknemzetű Osztrák-Magyar Monarchiát - ebben az államba is sok nemzetet kényszerítettek bele méghozzá úgy,hogy Csehszlovákiában semmilyen nemzet nem volt többségben. Egyszerűen nem volt többségi nemzet ,mert a csehek aránya sem haladta meg a 48%/-ot . (szerk.)
Szerbia elnöke, Borisz Tadics csütörtökön a horvátországi Vukovár közelében található ovcarai emlékhelyre látogatott, ahol beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, melyeket szerb fegyveresek követtek el 19 évvel ezelőtt ártatlan horvát civilekkel szemben. A szerb és a horvát államfő, Ivo Josipovics a nap folyamán felkereste a közeli Paulin Dvor faluban található síremléket is, ahol egykor horvát katonák 18 szerb és egy magyar civil meggyilkolásával torolták meg a vukovári mészárlást.
Borisz Tadics az első szerb államfő, aki ellátogatott az 1991-95-ös délszláv háború egyik legszimbolikusabb helyszínére, Vukovárra. „Azért vagyok itt, hogy fejet hajtsak az áldozatok előtt, és kegyelettel adózzak emléküknek. Azért vagyok itt, hogy ismét bocsánatot kérjek, és kifejezzem sajnálatomat azért, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy Szerbia és Horvátország új lapot nyisson a két ország történelmében” – mondta Tadics miután horvát kollégájával, Ivo Josipoviccsal közösen megkoszorúzták az ovcarai emlékhelyet. 1991 novemberében, Vukovár bevétele után a milosevicsi Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fegyveresei az előlük a város kórházába menekülő több mint 200 embert (egyes források szerint 264) a néhány kilométerre lévő ovcarai sertéstelepre vitték, megverték, megkínozták, majd agyonlőtték. A bosszú nem váratott sokat magára, egy hónappal később horvát katonák végeztek ki 18 szerb és egy magyar civilt Paulin Dvor faluban.
Borisz Tadics mostani, nem hivatalos horvátországi látogatása hasonlóan nagy mérföldkő a szerb-horvát megbékélés folyamatában, mint amilyen a szerb parlament által ez év márciusában elfogadott nyilatkozat volt, melyben a képviselők elítélték a srebrenicai mészárlást, valamint együttérzésüket és bocsánatkérésüket fejezték ki az áldozatok családjainak. A fiatalabb politikusnemzedékhez tartozó Tadics és Josipovics valóban elkötelezett hívei a két ország kapcsolatának maradéktalan rendezésében. A horvát államfő ki is hangsúlyozta beszédében, hogy „nincs az a politika, mely kettőnket eltérítene attól, hogy folytassuk ezt a folyamatot. Ez a mi, gyermekeink és az országaink jövője”.
Az egész találkozót óriási sajtóérdeklődés kísérte, az elmondott elnöki beszédeket és az ünnepélyes koszorúzást a horvát közszolgálati televízió és rádió élőben közvetítette. A szimbolikus jelentőségű szerb elnöki látogatásnak azonban nem mindenki örült, voltak, akik egyenesen helytelenítették, Szerbiában és Horvátországban egyaránt. Az érv horvát oldalon elsősorban az volt, hogy a szerb elnöknek előbb el kellene ismernie, hogy a háborúban a szerbek voltak az agresszorok.
Szerbiában a Szerb Radikális Párt hangoztatta véleménye szerint Tadics látogatása árt a szerb nemzetnek, mert ezzel felmenti a horvátokat a szerbek ellen elkövetett bűnök alól. Hozzájuk hasonlóan, a Vojiszlav Kostunica vezetette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) parlamenti frakciójának vezetője, Milos Aligrudics egyenesen „logikátlan és történelmileg nem igazolt“ lépésnek nevezte Tadics látogatását Vukovárra, arra utalva, hogy „a 20. század háborúinak legnagyobb áldozatai maguk a szerbek voltak”.
A szerb és a horvát államfő csütörtökön megerősítette, hogy a nemzeti kisebbségek, azaz a horvátországi szerbek és a szerbiai horvátok jogainak teljes tiszteletben tartásán fognak munkálkodni, és továbbra is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül minden gonosztettet kivizsgáljanak. Az ovcarai mészárlás ügyében eddig összesen 13 szerbet ítéltek börtönbüntetésre Szerbiában, míg Horvátországban egy katona került hasonló sorsra a Paulin Dvorban történtek miatt. A hágai Nemzetközi Törvényszék pedig két JNA-tisztet ítélt el.
(Kitekintő)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum