Hírek : Indokolt lenne a polgárőrség felállítása Szabadkán |
Indokolt lenne a polgárőrség felállítása Szabadkán
2010.10.29. 19:59
A Magyar Remény Mozgalom mai sajtótájékoztatóján László Bálint, a párt elnöke az általános közbiztonságról nyilatkozva elmondta, hogy az Szabadkán és a környéken igencsak rossz, és annak helyreállítása érdekében fel kellene állítani a polgárőrségeket. Mint mondta, az MRM ennek az intézménynek az ötletét először egy évvel ezelőtt vetette fel, azonban a szabadkai városvezetés alkotmányellenesnek minősítette. Az önkormányzat válaszlevelében kifejtette: a polgárőrség felállítása már csak azért sem indokolt, mert a rendőrség megfelelően végzi munkáját.
,,Magyarországon, és Európa más részein is, a polgárőrség egy élő intézmény, amely összefonódik a közbiztonság gondolatával, és a rendőrség munkáját nagyszerűen kiegészíti, segíti’’ — emelte ki László, majd hozzátette, hogy az utóbbi időben az, ami Szabadkán történt, igazolták azt, hogy mennyire szükség lenne egy ilyen intézményre. Felszaporodtak a kisösszegű lopások száma a városban, de más településeken is, köztudott, hogy a rendőrség sok esetben hivatalból nem indít eljárást, az MRM szerint a polgárőrség felállítása visszatartó erővel hatna, jelenlétével nagymértékben csökkennének a megélhetési bűnözésből élők által elkövetett kisösszegű lopások. A Délvidék legfiatalabb pártja azt tervezi, hogy Magyarországról, magasabb beosztású polgárőröket hívnának meg előadást tartani.
A szakemberek bemutatnák az intézmény működését és létjogosultságukat igazolandó statisztikai adatokkal is szolgálnának. Setyerov Zorán, az MRM ügyvezető elnöke hozzátette: a terepről beérkező információk szerint Szabadkán és környékén a közbiztonság katasztrofális. ,,Jómagam Szabadka belvárosában lakom, és tanúsíthatom, hogy már a város legszűkebb központja sem számít biztonságos helynek. Néhány évtizeddel ezelőtt Szabadkát a béke oázisaként emlegették, manapság egy New York-i fekete negyedre emlékeztet’’ — mondta Setyerov. A polgárőrség felállítása teljesen indokolt lenne, az MRM szerint 20-30 százalékkal csökkenne az elkövetett bűncselekmények száma.
László Bálint, a párt MNT-s tevékenységével kapcsolatban elmondta, hogy konstruktív ellenzékként több kezdeményezésük is volt. „A Nemzeti Tanács eddigi tevékenységében számos pozitív dologgal találkozhatunk, ilyen például az oktatásfejlesztési stratégia” — mondta az elnök. Az MRM javaslatot tett egy szakfordítói szolgálat létrehozására, amely az MNT-n belül működne, továbbá javasolták a Civil Bizottság működésével kapcsolatban, hogy a tagok nyilatkozzanak párttagságukról, vagyis arról, hogy nem tagjai egyetlen pártnak sem. Ezt a javaslatukat elutasították. A pártnak a Nyelvhasználati és az Ifjúsági Bizottságban van képviselője. „Elfogadtunk egy nyelvhasználattal kapcsolatos jövőkép tervezetet. Ennek a kidolgozásában én is részt vettem és hamarosan feláll egy nyelvhasználati forródrót is, ahová a polgárok panaszt adhatnak be, kérdéseket tehetnek fel” - emelte ki László.
Egyúttal kidolgoztak egy tervet a személynevek magyaros írására, például lehetőség nyílna a hivatalos okmányokban anyanyelvre fordítani a neveket, mivel ez egy költséges folyamat, ezért Magyarország segítségére is számítanak. Setyerov az MNT Nyelvhasználati Bizottságának munkájáról számolt be, elmondta, hogy az MRM-nek összesen hat kezdeményezése volt, ezekből hármat fogadtak el, kettő még függőben van, és egyet elutasítottak. Például elfogadták azt a javaslatot, amely értelmében körlevélben kérnék az észak-bácskai önkormányzatokat, hogy kezdeményezzenek ingyenes szerb és magyar nyelvtanfolyamokat. De azt is javasolták, hogy a Nyelvhasználati Bizottsága szólítsa fel az észak-bácskai önkormányzatokat és polgármestereket, tartsák be a törvényt és biztosítsák a számlák és egyéb fontos okmányok magyar nyelvre való lefordítását, valamint a tájékoztatási eszközökön keresztül szólítsák fel a magyar magánvállalkozókat, fontolják meg: valóban foglalkoztatni akarnak-e olyan személyt, aki legalább alapszinten nem beszéli a magyar nyelvet. Egyúttal javasolták, hogy a Nyelvhasználati Bizottság kötelezze a Jó Pajtás és a Képes Ifjúság szerkesztőségét színvonalas és terjedelmes nyelvápoló rovat bevezetésére.
Végezetül a párt vezetősége beharangozta legújabb akcióját: a Délvidék szépe - szépségversenyt. Ez nem egyszerű szépségverseny. Ezen a szemlén kizárólag azok a 16 és 30 év közötti délvidéki és Délvidékről elszármazott lányok vehetnek részt, akik magyarnak vallják magukat. Tehát, kikerülhetnek akár vegyes házasságból, nevük lehet szerb, horvát vagy más írású, a lényeg, hogy jól beszéljék a magyar nyelvet és vállalják nemzeti hovatartozásukat.
(Vajdaság Ma)
|