| Hírek : Ünnepélyes megemlékezés a mártír jegyzőre Nagyváradon |
Ünnepélyes megemlékezés a mártír jegyzőre Nagyváradon
2010.10.26. 09:58
 kuruc.info, 2010.10.25.
A Magyar Országgyűlés jegyzői karának képviselői Szacsvay Imrére, az Országgyűlés mártír jegyzőjére emlékeztek tegnapelőtt Nagyváradon, jelentős számú érdeklődő előtt. Szacsvay 1849-ben kézjegyével látta el a függetlenségi nyilatkozatot, ezért ítélték halálra. A jegyzők részéről dr. Lenhardt Balázs (Jobbik) mondott ünnepi beszédet, amelyet alább olvashatnak.
Tisztelt Nagyváradi Polgárok, Kedves Magyar Testvéreim!
Október havában a nemzet gyászünnepet fog ülni, az 1849-i vértanuk gyászünnepét. Az elfojtott keserv 18 év után magasztos nyilvánulásban hasítandja át a haza szívét. A fájdalomnak joga van végre felzokogni. A nemzet vértanúi között Nagyvárad városának, Bihar megyének is van egy kegyelt halottja, Szacsvay Imre, ki a szabadság alkotó napjaiban jogait képviselte. Ki fényes büszkesége volt a megyei ellenzéknek és akinek rövid, de dicsteljes pályája együtt hanyatlott erőszakos halálba a szabad hazával. Neve a történelemé, de emléke a hazáé, a mienk; mert hiszen közülünk magasult ki azzá, ami volt.
Ezekkel a szavakkal hívta a szabadságharc vérbefojtása után 18 évvel Komlossy Pál a nagyváradiakat ünnepi megemlékezésre. Úgy gondolom, nemes hagyományt ápolnak az Országgyűlés jegyzői immár több mint 10 éve azzal, hogy példaképüknek tekintik az első Népképviseleti Országgyűlés mártírhalált halt jegyzőjét, akinek hajdani szűkebb pátriájában állunk most. Váradot képviselte a nemzet templomában, és nemzetéhez, esküjéhez hű maradt mindhalálig.
Immár több mint 10 éve annak is, hogy a jegyzők a nagyváradi magyarsággal együtt emlékeznek. Személy szerint külön megtiszteltetés, hogy friss képviselőként és jegyzőként mondhatom e beszédet, egyben van valami, ami összeköt nemes elődünkkel. Ahogyan Szacsvay Imre a Radikális Párt képviselője volt, úgy jómagam is egy nemzeti radikális párt képviseletében kerültem a parlamentbe, hogy a megváltozott korban is ugyanazokat az eszméket tudjam képviselni, mint a szabadságharc hősei.
Külön aktualitást ad az idei megemlékezésnek, hogy pontosan 70 éve volt a II. bécsi döntés, amikor Nagyvárad is hazatért az anyaországhoz, és 2010-ben végre az Országgyűlésben is megemlékeztünk a gyalázatos trianoni békeszerződésről és azokról a milliókról, akik áldozataivá váltak a nagyhatalmi érdekeknek és az új államocskák mohóságának. Kimondtuk, hogy a magyar állam most is felelős polgáraiért, éljenek bár Pozsonyban, Szabadkán vagy Váradon, és megszületett az új állampolgársági törvény a december 5-ei szégyenfolt feledtetésére. Megtisztelő dolog volt ezekben a döntésekben személyes részt vállalni, és hivatalosan is kinyújtani a kezünket testvéreink felé. Mert országgyűlési képviselőként sosem szabad szemünk elől téveszteni a Szabó Dezső-i útmutatást: „Minden magyar felelős minden magyarért.”
A szobor talapzatán olvasható a felirat: „csak egy tollvonás volt a bűne”. Ez emlékeztet arra, hogy 1849-ben Kossuth Lajos mellett ő látta el kézjegyével a Függetlenségei Nyilatkozatot. Csak reményemnek adok hangot, hogy most is olyan férfiak ülnek körben az Országgyűlésben és az elnöki pulpituson, akik hasonló helyzetben képesek akar az életüket is áldozni hazájukért. Lehet, hogy nincs is messze az időpont, amikor ez valós kérdésként merül fel. Az utókor úgy ítéli meg, hogy az a bizonyos tollvonás nem volt bűn, az a mai napig hirdeti Szacsvay Imre emberi nagyságát, bátorságát, hősiességét.
E gondolatokkal szeretnék tisztelegni a megemlékezőkkel együtt egy nagy formátumú politikus emlékének, aki nekünk, jegyzőknek, megmarad örök morális zsinórmércének.
(Kuruc.info)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum