Wulff emellett nemrég azt nyilatkozta, hogy „ma az iszlám Németország része”, ezt el kell fogadni. E kijelentéssel a német államfő szembemegy Merkellel, aki szerint a multikulturalizmus eszméje csődöt mondott Németországban. A legutóbbi felmérések szerint növekvőben van a xenofóbia mértéke a német állampolgárok körében, különösen a középosztály véleménye egyre aggasztóbb. Nemrég Thilo Sarrazin, a Német Szövetségi Bank egykori magas rangú tagja ragadtatta magát olyan kijelentésekre, melyek szerint a muszlimok csak azért mennek Németországba, hogy kihasználják az ország bőkezű szociális ellátórendszerét. A Deutsche Welle hírportál jelentése szerint Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke a múlt héten pedig azt mondta, hogy véget kell vetni a Németországba érkező „muszlim és arab bevándorló-áradatnak”. Becslések szerint négymillió muszlim él Németországban, akik döntő többsége, kb. 60-65 százalékuk, török származású.
A Hürriyet török napilap tudósítása szerint Wulff – kissé szorult helyzete miatt – a korábban tett kijelentéseit igyekezett finomítani törökországi látogatásán. A német államfő kijelentette, hogy ő a németországi törökök államfője is, de hozzátette, hogy a bevándorlóknak, különösen a gyerekeknek, el kell sajátítaniuk az ország nyelvét, és integrálódniuk kell a német társadalomba, mely a németek felé irányuló tiszteletet is tartalmaznia kell. Wulff ugyanakkor megemlítette, hogy az integráció csakis egy „nyitott dialógus” keretén belül képzelhető el. A német államfő a sikeres integráció példájaként hozta fel Aygül Özkan esetét, aki a német kormány török származású minisztere. Wulff számára megadatott az is, hogy beszédet intézzen a török parlamenthez – ez a lehetőség eddig egyik német elnök előtt sem állt nyitva. A német köztársasági elnök beszédében méltatta a németországi török vendégmunkások hozzájárulását az ország második világháború utáni újjáépítésében, és elmondta, hogy a német cégek törökországi tevékenykedése nagyban hozzájárult a török gazdaság megerősödéséhez. Wulff a rengeteg téma között a ciprusi kérdésre is kitért. A német államfő kijelentette, hogy Németországnak, Európának, Ciprusnak és Törökországnak is az az érdeke, hogy a sziget megosztottságát felszámolják, és újrakössék az elvágott szálakat.
Wulff egyik utolsó hozzászólásában kiemelte, hogy a Keletet a Nyugattal összekötő, a Közel-Keleten aktív külpolitikát folytató Törökország az Európai Unió (EU) számára mindenképpen előnyökkel jár. A német államfő hozzátette, hogy Törökországot az Európába vezető útra még Musztafa Kemal Atatürk vezette rá, és a nemrég lezajlott alkotmánymódosító népszavazás is azt mutatja, hogy a modern török állam nem szándékszik erről az útról letérni.

Wulff szembenne Merkellel Törökországot illetően?

A török államfő viszonylag meleg szavakkal köszöntötte német kollégáját és a Today's Zaman török napilap jelentése szerint felettébb érdekes módon a németországi török bevándorlókkal kapcsolatos problémákkal kapcsolatos felelősséget sem hárította teljes egészében Németországra. „Ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor nem hibáztathatjuk a németországi törököket. Sokan anélkül érkeztek meg Németországba, hogy egy akár egy igazi várost is láttak volna. Sem mi, sem Önök [a németek] nem ajánlottunk számukra útmutatást” – fogalmazott Gül. A török köztársasági elnök ugyanakkor óva intett attól, hogy egyes politikai erők a németországi törökökkel kapcsolatos kérdésekből politikai tőkét kovácsoljanak. Gül emellett kérdésre válaszolva kijelentette, ő a Törökországban élő összes nemzetiség és különböző vallású emberek elnökének tartja magát, a török államban nincs diszkrimináció, „mi mindenki vallását és identitását tiszteletben tartjuk” – zárta a török köztársasági elnök.
Wulff törökországi látogatása egy igencsak feszült időszakban történik, amikor is Németországban egyre többen megkérdőjelezik az immigránsok integrálásának kérdését és ezen keresztül Törökország esetleges uniós csatlakozását is. Mint ismeretes, Németország – Franciaországgal együtt – egyelőre semmiképpen sem szeretne teljes jogú EU-tagságot adni a törököknek, hanem valamifajta privilegizált partnerséget ajánlanának fel a muszlim államnak. A török kormányzat számára ugyanakkor ez teljesen elfogadhatatlan, mivel ezzel a lépéssel nem juthatnának hozzá az összes uniós tagság adta joghoz, ez politikai imázsvesztést jelentene a török kormánynak, emellett pedig a felívelőben lévő török regionális és globális politikai ambíciókat is gyengítené. A németek és franciák jóváhagyása nélkül ugyanakkor komolyabb előrelépés nem várható, bár a két kormány hozzáállása nem teljesen egyértelmű ebben a kérdésben, kisebb kommunikációs zavarok tapasztalhatóak az ügyben. Guido Westerwelle német külügyminiszter nemrégiben olyan nyilatkozatott tett, mely szerint ő felgyorsítaná a török csatlakozási folyamatot, és Bernard Kouchner francia külügyminiszter – kormánya negatív véleményének fenntartása mellett – több csatlakozási fejezetet is megnyitna jövőre a törökökkel. A két fő ellenkező ország mellett Ausztria is pozitívabb hangot ütött meg, Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter pár hete tett törökországi látogatásán hangsúlyozta, hogy Ausztria nem állja útját a törökök EU-csatlakozásának, de ehhez Törökországnak is partnernek kell mutatkoznia. Ehhez jön még Wulff nemrég elhangzott kijelentése és a mostani törökország látogatásán megütött békülékeny hangnem is. A kissé kétértelmű és bizonytalan vélemények is tükrözik az európai közvélemény megosztottságát: az iszlám vallással és a muszlim bevándorlókkal kapcsolatos idegenkedéssel a törökök gazdasági, politikai és kulturális potenciálja áll szemben; a döntés semmiképpem sem egyszerű.

A török kormányzat azonban megkezdte egyéb utak feltérképezését is, mely sokak szerint azt jelenti, hogy Törökország elfordul a Nyugattól és Keletre tekint. Ennek egyik legújabb megnyilvánulása lehet az is, hogy Abdullah Gül felesége, Hayrünnisa fejkendőben jelent meg a német elnöki pár fogadásán. Hayrünnisa Gül protokolláris eseményeken történő megjelenésére eddig nem nagyon volt példa, különösen nem fejkendőben, mely újabb löketet adhat a Törökországban kibontakozó vitának, mely engedélyezné a fejkendőviselést az egyetemeken és bizonyos más közintézményekben is, ahol eddig tiltották a haj kendővel történő eltakarását. A fejkendő viselése szimbólumnak számít Törökországban: a szekularizmus követői száműznék azt minden közintézményből, mert szerintük ez a vallás befolyását hangsúlyozza az állam működése felett, a fejkendő viselését támogatók szerint ez azonban a vallás szabad gyakorlásának kifejezése. A török alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által vezetett kormányzat próbálkozását, mely engedélyezte volna a fejkendő viselését a felsőoktatási intézményekben. A szeptemberi alkotmánymódosító népszavazással, mely után élénk párbeszéd indult meg egy új alaptörvény megalkotásáról is, azonban újra fellángolt a fejkendő körüli vita, melyben a török államfő felesége úgy tűnik, hogy egyértelműen állást foglalt.
Wulff a török államfő mellett Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel, a vallásügyi központ vezetőjével, Ali Bardakogluval is megbeszéléseket folytatott, csütörtökön pedig egy keresztény istentiszteleten vett részt Szent Pál szülővárosának egyik, jelenleg múzeumként üzemelő temlomában. A német elnök pénteken I. Bartholomeosz konstantinápolyi görög ortodox pátriárkával is találkozik majd.

( Kitkintő.hu )

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.