Lampl az elmúlt években több olyan közvélemény-kutatás elkészítésében is részt vett, amely a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát térképezte fel. Az előadásában elhangzottakról kérdezte őt a Bumm.sk.

Kiket érintett az önök felmérése?

Dél-Felvidéken vizsgáltuk a magyar és a szlovák nyelv használatát. Olyan adatokat gyűjtöttünk össze, amelyek a magyar és szlovák emberekre egyaránt vonatkoznak. Ugyanazokat a jelenségeket vizsgáltuk a nyelvhasználat különböző területein.

A nyelvhasználatnak két fő területe a családi és a nyilvános kommunikáció. A családi kommunikáció esetében a gyerekkori család és a felnőttkorban alapított család nyelvhasználatát vizsgáltuk.

A nyilvános kommunikáció közé tartozik az iskolai, a munkahelyi nyelvhasználat, de olyan területek is, amelyeket nem mindennap veszünk igénybe. Ide tartozik a hivatali nyelvhasználat, vagy például az, hogy milyen nyelven beszélünk a kórházban. A legutolsó területe a nyilvános nyelvhasználatnak pedig a bolti, valamint a szomszéddal folytatott beszélgetés.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban szinte mindegyik területen csökkent a magyar nyelvhasználat, míg a szlovák nyelvhasználat növekedett. A magyar nyelv Dél-Felvidéken valójában nem teret hódít, hanem visszahúzódik. Mindemellett pedig a szlovák nyelv térhódítása figyelhető meg. Ezt nem mi, kutatók mondjuk, hanem a Dél-Felvidéken élő szlovák és magyar megkérdezettek válaszaiból derült ki egy reprezentatív felmérés alapján.

Mikor végezték a felmérést? Hatással lehetett az eredményekre az elmúlt kormányzat magyarokhoz való viszonya?

Konkrétan ezt a felmérés 2007-ben, szlovák kollégákkal közösen végeztük. De a többi adat is hasonló eredményeket mutat, hiszen ezzel a kérdéskörrel folyton foglalkozunk.

A lakossági nyelvhasználat felmérésekor nem lehet egyértelműen kimutatni az éppen uralkodó politikai hangulat hatását, mivel a nyelvhasználatot nagyon sok minden befolyásolja. Egy pokróchoz tudnám hasonlítani. A pokrócnak is van két vége, egyik végén találjuk a törvényeket, amelyek meghatározzák, hogy meddig húzódhatunk. A másik vége tulajdonképpen az, hogy milyen az egyén anyanyelvhez való viszonya. Hiába van nagy pokrócom, ha nem nyújtózkodom ki alatta.

A magyar nyelv használatának visszaesését természetesen befolyásolják a nem megfelelő törvények, de természetesen sok minden más is. Létezik társadalmi és egyéni felelőssége egyaránt. Hiába születne meg egy jó törvény, ha nem fogunk élni vele.

Mely közegben élvez a magyar nyelv napjainkban prioritást?

Magyaroknál elsősorban a családi nyelvhasználatban élvez prioritást, de nézzünk egy példát. Adataink szerint a megkérdezettek 87 százaléka homogén magyar házasságban él, 13 százalék pedig szlovák-magyar vegyes házasságban. A logikus az lenne, ha a 87 százalék esetében a családi kommunikációban a magyar nyelvhasználat dominálna. Ehelyett viszont azt látjuk, hogy körülbelül 71-73 százalékig terjed a domináns magyar nyelvhasználat családon belül, vagyis a homogén magyar házasságok egy részében szlovákul is beszélnek, ami eléggé nonszensz. S úgy látom, hogy egyre több ilyen eset lesz.

Ennek okait a dél-szlovákiai lakosság etnikai struktúrájának a változásában is kereshetjük. Változik olyan dolgok következtében is, mint például a bevándorlás. A szlovákok bevándorlása ezekre a területekre. Felmérések bizonyítják, hogy ez is az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar nyelv térvesztését.

Hol jelentkezik legkevésbé a magyar nyelv használata?

Legkevésbé a hivatali nyelvhasználatban jelentkezik, ez az a terület, ahol leginkább érvényesül a törvények okozta visszahúzódás. De ami érdekes, hogy az üzletekben vagy például a szomszédokkal való beszélgetés során is kevesebb ma már a magyarul beszélők aránya, mint volt például 2001-ben. Annak ellenére, hogy a szomszéddal való beszélgetés egy informális terület.

Mivel magyarázható, hogy ott sem használjuk a magyar nyelvet, ahol lehetne?

A félelem, az önbizalomhiány is benne van, de úgy gondolom, hogy létezik a lakosság homogenizálására történő törekvés, mivel a hatalomnak jobb a homogén néptömeg. A homogén társadalmat könnyebb befolyásolni, manipulálni. Mindezt azokkal az emberekkel lehet megtenni, akiket a szakirodalom úgy hív, hogy kívülről irányított emberek, akik úsznak az árral. Ez a viselkedés a magyaroknál több területen előfordul.

Vegyük például az iskolaválasztást. Gyakori a homogén magyar házasságok esetében is, hogy szlovák iskolába íratják a gyereket, mert bedőlnek annak az érvnek, hogy a gyerek jobban fog érvényesülni. Amire nincs sehol semmi bizonyíték. Sőt, vizsgáltuk a magyar illetve szlovák alapiskolába járó magyarok szlovák nyelvtudását, s a szlovák alapiskolába járók közül minden tizedik adta azt a választ, hogy csak részben tud szlovákul. Természetesen többen válaszolták közülük, hogy tudnak szlovákul, de nem az lett az eredmény, hogy a szlovák alapiskolába járók mind tökéletesen beszélik a szlovák nyelvet. Az pedig, hogy jobban érvényesül, fantazmagória, ugyanis az érvényesülésnek a nyelvtudás csak az egyik alapfeltétele.

kitekintő.hu

Kapcsolódó:

Ötvenszer íratta le a gerinctelen magyar szülő gyerekével a tót tanárnő: "Nem beszélünk magyarul az iskolában"		2010.10.15. 22:00
A dunaszerdahelyi Jilemnicky utcai tót iskola tanítónője büntetésből ötvenszer íratta le az órán egymás között magyarul beszélgető gyerekekkel, hogy "Az iskolában nem beszélünk magyarul" - írja a Dunaszerdahelyi Hírnök. Az eset még szeptemberben, nem sokkal tanévkezdés után történt. "Szlovák iskola vagyunk, és mindig az én angolórámon beszéltek magyarul... Ez helyettesítésen volt, mindig megmondtam a tanulóknak, hogy csöndben beszélgethetnek egymás között szlovákul. Nem magyarul. Mert igyekszünk rávenni a gyerekeket, hogy szlovákul beszéljenek. Ez szlovák iskola, használják a szlovák nyelvet" - jelentette ki a dunaszerdahelyi tanintézmény tanárnője, aki saját bevallása szerint csupán azt akarja elérni, hogy a gyerekek tanuljanak meg jól tótul. A városi lap azon kérdésére, hogyan fogadta volna, ha a gyerekek egymás között angolul társalognak, azt felelte, az nem okozna problémát. A tót iskolába sok magyar anyanyelvű gyerek jár, Dunaszerdahelyen a lakosság közel 90 százaléka magyar. „Iskolánk filozófiája nem büntetni a gyerekeket a magyar nyelv használatáért. Ha viszont a magyar szülők megbíztak az iskolánkban és hozzánk adták a gyerekeiket, ezt azért tették, hogy jobban megtanuljanak szlovákul, ezen a nyelven kommunikáljanak. Hogy ne féljenek beszélni szlovákul. És ez pont a szlovákórán történt. De a szünetekben és más órákon nem büntetjük, nem is tiltjuk, korlátozzuk a magyar nyelv használatát. Ez kivételes eset volt" - jelentette ki a Dunaszerdahelyi Hírnöknek Peter Gajdos, a tanintézmény igazgatója. Véleménye szerint fiatal, tapasztalatlan pedagógusról van szó, aki tudatosította, hogy hibát követett el. Kijelentette, az iskolában nem tiltják a gyerekeknek, hogy a szünetekben vagy például a testnevelési órán egymás között magyarul beszéljenek. Tovább…

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.