Hírek : Bulgária is inog a török kérdésben |
Bulgária is inog a török kérdésben
2010.10.16. 19:53
„Bulgária mindenben támogatni fogja Törökország demokratikus közeledését Európához, de tekintettel kell lenni az előcsatlakozási fejezetek jelenlegi állapotára is” –hárította el óvatosan a kényelmetlen kérdést Bojko Boriszov miniszterelnök. A szélsőjobboldali, törökellenes politikájáról híres Ataka párt azonnali referendum kiírását követeli a kormánytól. Egyre szélesebb körben kezd kibontakozni társadalmi vita az országban – mélyen gyökerező történelmi sérelmek, etnikai ellentétek egyik oldalról, másik szemszögből pedig gazdasági érdekek és határokon átívelő együttműködések jelzik a törésvonalakat.
Az Ataka parlamenti képviselői referendum-tervezetet bocsátottak általános vitára Törökország európai uniós tagságának kérdéséről. A nacionalisták erőteljes reakcióját az váltotta ki, hogy a Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet (VMRO) meghátrált a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. A közelmúltban a VMRO kéthónapos aláírásgyűjtő kampányt indított országszerte azzal a céllal, hogy több mint 200 ezer támogatást gyűjtsenek Törökország csatlakozása ellen. Az akció jó fogadtatásra talált a lakosság körében és a meghirdetett időpont előtt a nacionalista szervezet 330 ezer támogatást gyűjtött össze.
A héten Kraszimir Karakacsanov, a VMRO elnöke hivatalos megbeszélésen vett részt Cecka Cacsevával (GERB), az országgyűlés elnökével. A tárgyalás során döntés született arról, hogy a bolgár parlament csak akkor fog határozni a referendum megtartása kérdésében, ha Törökország csatlakozási szerződése ratifikációs stádiumba kerül. Volen Sziderov, az Ataka elnöke azzal vádolta Karakacsanovot és társait, hogy becsapták a 330 ezer aláírót. „Nem látom annak akadályát, hogy a referendumot a törvényben meghatározott időpontban tartsuk meg. A nacionalisták kérdése - Egyetért-e Ön azzal, hogy Törökország tagja legyen az Európai Uniónak? - nem áll összefüggésben azzal, hogy ratifikálták-e vagy sem a szerződést” – válaszolt Sziderov újságírók kérdésére. Az Ataka nyomatékosan felszólította a köztársasági elnököt a referendum időpontjának minél előbbi kiírására.
Kattintson és nézegessen képeket is!
Több szakértő véleménye szerint ha a referendum megtartása mellett döntenek a parlamenti képviselők, akkor szinte előre borítékolható, hogy a bolgár lakosság elutasítja Törökország uniós tagságát. „Egy bolgár miniszterelnök sem mondaná ki nyíltan, hogy Bulgária Törökország csatlakozása ellen van. De mindenki tudja, hogy így van” – nyilatkozta Valeri Csukov orientalista.
Bulgáriában láthatóan megosztja a társadalmat ez a kérdés, minden jobboldali párt (Kék Koalíció; Ataka; VMRO; Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSZ)), a kormányzó GERB kivételével, nyíltan ellenzi a csatlakozást. A kormánypárt óvatosan lavírozik az eltérő politikai és gazdasági érdekek között, nyilvánosan kerüli a kérdést, viszont nem hivatalos álláspontja egybeesik a többi jobboldali párt véleményével. Szigorú fegyelem van a párton belül, még a miniszterek sem tehetnek törökellenes megjegyzéseket – Bozsidar Dimitrov tárca nélküli miniszter az év során, egy nyilvános fórumon több feltételről (például a múlt században elűzött trákiai bolgár kisebbség kártérítése) is beszélt a csatlakozással kapcsolatban. Boriszov megfenyegette miniszterét, hogy búcsúzhat posztjától, ha a jövőben ezt a témát ilyen hangnemben érinti.
A csatlakozás mellett két párt áll ki, a hivatalosan nem, de köztudottan etnikai alapon létrehozott Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) török kisebbségi párt és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP). A két párt együtt a jelenlegi állás szerint a lakosság egyharmadának élvezi támogatását. Óriási nyomás nehezedik a GERB-re, mivel választania kell két egymással szöges ellentétben levő álláspont közül. A csatlakozás ellen a történelmi igazságtalanságok és tragédiák, a Kelet-Trákiában élő bolgár kisebbséget ért vagyonelkobzások és az iszlamizációtól való félelem szól.
Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt sem, hogy közel egymillió fős török kisebbség él az ország területén, ez a lakosság közel 15 százalékát jelenti. Valós veszélyt jelent Bulgária számára az iszlám terrorizmus, nemrégen több sejtet is hatástalanított a bolgár titkosszolgálat. A közelmúltban több alkotmányellenes, etnikai és vallási alapon létrejött pártot is alapítottak, Muzulmán Testvériség, Szent Háború a Hitetlenek Ellen, melyeket Törökországból finanszíroztak.
Minden bolgár elemző egyetért abban, hogy Törökország jelenleg nincs felkészülve a csatlakozásra, így Bulgárianak sem kell támogatnia Ankara tagságát, de segítenie kell demokratikus, szekuláris és európai orientációját. „Csak addig támogassuk Törökországot, amíg le nem tér a reformok útjáról. Ez európai uniós tagállami kötelezettségünk és ez bolgár érdekünk is egyben” – értékelte a helyzetet Anelija Dimitrova, szakértő.
(kitekintő.hu)
|