Hírek : A Most-Híd és az MKP is megfelezte szavazói számát |
A Most-Híd és az MKP is megfelezte szavazói számát
2010.10.07. 11:51
Sem a magyar szavazatokat elorrozó Bugár-féle üzletemberek és megélhetési politikusok tót gyűjtőpártja a Most-Híd , sem az autonómia kérdését évtizedek óta jegelő és az autonómia követelését gáncsoló Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem került volna be a parlamentbe, ha augusztus végén vagy szeptember elején tartottak volna választásokat a Felvidéken - derült ki Median ügynökség országos felméréséből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Pozsonyban. A magyarság elképesztő kilátástalanságára beolvadásának felgyorsulására utal az is ,hogy annak ellenére, hogy a tótsághoz képest a Kárpát-medencében itt a legnagyobb a magyarság számaránya egy szétzilált , tönkretett , asszimilálódó,szervezetlen, érdekképviselet hiányában szenvedő, gyökereitől távolodó magyar nemzetrészről van szó. Ha abszolút számokban nem is,de százalékban még mindig Felvidéken a legnagyobb a magyarság aránya az elszakított részeken az országot és magyar nemzetrészeket kapó trianoni és párizsi kedvezményezettekhez képest (a felvidéki magyarság lélekszéma jelenleg kb. 500-550 ezer, azaz a lakosság 10%-a, az erdélyi magyarság számaránya 10% alatt van a románokhoz képest).
A helyzet nem azért elkeserítő, mert kevesen támogatják az őket rosszul vagy egyáltalán nem képviselő pártokat, hanem azért,mert nincs egy olyan párt ,amely radikálisan fel merné vállalni a felvidéki magyarság érdekképviseletét, beleértve a dél-tiroli típusú területi és a finnországi svéd típusú kulturális autonómia követelését és a magyar nyelv hivatalossá tételének kérdését is. A legnagyobb baj a fejekben van. A sötétség, a tájékozatlanság, a beletörődés a rosszba, az egyéni érdekek közösségi érdekek fölé emelése, az asszimilációs kényszer alatti megrokkanás, az érdekképviselet hiánya a legfőbb okai a felvidéki magyarság szétziláltságának. Az MKP évtizedekben számolható, bugárista kártékony tevékenységének köszönhetően a felvidéki magyarok azt sem tudják, hogy mi az autonómia, azt sem tudják, hogy milyen jogok illethetnék meg őket. Van egy óriási téveszme,mégpedig az, hogy a kormánykoalíció tagjaként majd kiharcoljuk jogainkat. Soha. Ez nem igaz, erre bizonyíték Erdélyben az RMDSZ, Délvidéken a VMSZ, Felvidéken pedig az MKP zsákutca-politikája. Kormányzati pozícióból soha nem lehet autonómiát kiharcolni ,mert mindig kisebb lesz az a kompromisszummal elért eredmény, mint az, a kollektív jog, ami egy autonómia természete velejárója.
A felvidéki magyarságot nem tájékoztatták az autonómia adta lehetőségekről és a megmaradás számára,mint elengedhetetlen feltételről, ezzel szemben inkább riogattak és megfélemlítettek azzal, hogy erről ne merészeljenek beszélni,mert az súlyos konfliktusokhoz vezetne az egyébként ordítóan igazságtalanul megalkotott műállam, szinte mindent kisajátító, elhazudó, elrabló, kiforgató, most már a magyarságot nyelvéből is kitiltani akaró tótságával szemben. Az autonómia-cenzúra Felvidéken felér a kommunista diktatúra Nyugattal szembeni cenzorpolitikájával,melyek lényege: semmit vagy csak rosszat szabad mondani a drótkerítés és vasfüggöny túloldalán élőkről. Jelenleg börtön- és egyéb ebüntetésekkel fenyegetik meg azokat, akik az autonómia kialakításáért küzdenek.
Az autonómia cenzúrájának -melyet nemcsak Szlota és a ficóidiotizmus, hanem az MKP is támogatott ,ez az eredménye. A beolvadás. A jelenlegi ,megújulni nem képes MKP tovább morzsolódik. A HÍD-ról nem érdemes besdzélni, mert az nem magyar párt és a tótok érdekeit képviseli időnként magyar nyelven. Tehát egy átverés. Nincs mit csodálkozni a népszerűségvesztésen, hisz egyik alakulat sem a magyarság érdekeit képviseli. Nem a lényeget képviseli. A lényeg, a felvidéki magyar nemzetrész megmaradásának záloga a saját szülőföldjén széles körű jogokat biztosító autonómia. Mert a haza és a szülőföld az elszakított részeken élő magyarok számára nem ugyanaz ,mint a csonkaországi magyaroknak. Szülőföldön kell élniük hazátlanul, olyan körülmények között, ahol büntetik a magyar szót, ahol mindig ott lebeg az emberekfeje fölött, hogy alkalmazkodni kell egy idegen nép kénye-kedvéhez. Ez a folytonos alkalmazkodási kényszer egy folyamatos stresszt jelent az egész nemzeti közösség számára. Tudatában lenni annak, hogy másodrendű állampolgár vagyok, annak ellenére, hogy adót fizetek egy olyan államnak, amely megbüntet azért, ha magyarul beszélek. Ez a folyamatos stressz a gerinceseket edzi, a gerincteleneket beolvasztja. Az egyensúly eltolódott az utóbbiak javára. Fogyasztóvá degradálódni,elgyökértelenedni ,nem kérdezni csak fizetni, ez a globális nagytőke célja. Csak azok a népek élték túl a történelem nagy viharait akik ragaszkodtak gyökereikhez. Csak az a nép tud kreatív lenni, hasznos lenni az emberiség széámára, aki nyelvében-nemzetében élhet. Az a nép, ahol a nemzet olyan,mint egy nagy család.
A Híd pártra augusztus és szeptember fordulóján a megkérdezettek 4,3 százaléka szavazott volna, míg a június 12-én megtartott parlamenti választáson a párt támogatottsága 8,1 százalékos volt. A parlamenten kívüli MKP-ra a legutóbbi felmérés szerint a megkérdezettek 1,9 százaléka szavazott volna. A júniusi választásokon szerzett 4,33 százalékos támogatottságuk nem volt elegendő a parlamentbe való bejutáshoz. (MTI nyomán ND)
Megjegyzés: A kép a dunaszerdahelyi MKP által rendezett nyelvtörvény-ellenes tüntetésen készült a DAC stadionban. Az autonómiát tabu témaként kezelték a továbbiakban is még az itt látható visszajelzés ellenére is. Úgy csináltak,mintha nem vették volna észre a lelátón látható Autonómiát feliratú trasnzparenst. Nem került szóba az autonómia, mint a nyelvtörvényt kikerülő hosszútávú megoldást hozó alternatíva lehetősége. Ebben az esetben a nyelvtörvényt alkalmazhatják a tótok az autonómia határain kívül eső részeken, ha akarják. A területi és a széles körű kulturális autonómia által körülhatárolt területeken a nyelvtörvényt hatályon kívül helyezi az autonómia parlamentje már az alakuló ülésen, hisz egy ilyen garázda, alapvető emberi jogokat sértő, népellenes törvény nem férhet össze az autonómia létrehozásával sem. Ennyire egyszerű. Bósza János öt percet kért, hogy elmondhasson néhány gondolatot az autonómia szükségességéről. Az MKP nem engedte meg. Most megérdemlik az az 1,9 %-ot. Ennyit ér a párt vagy még ennyit sem a valós megújulás, az autonómia megvalósításának alapcélkitűzése nélkül hisz az egész érdekképviselet, az egész párt, a pártprogram enélkül fabadkát sem ér. Hát ezért nincs szavazóbázisa az MKP-nak.
(ND szerk.)
|