A lakáshitelesek Rogán Antal és Kósa Lajos által két héttel ezelőtt bejelentett nyolcpontos mentőcsomagja első látásra az adósokat egyoldalúan pártoló, szinte kivétel nélkül bankellenes javaslatokat tartalmazó kezdeményezésnek tűnt a bankárok számára. A képviselők rá is erősítettek erre azzal, hogy először az adósokat képviselő civil szervezetekkel ültek le tárgyalni, a bankok kapcsán pedig hangsúlyozták: szempontjaikat igen, érdekeiket viszont nem kívánják figyelembe venni az egyeztetéseken. A csomag és a képviselők nyilatkozatainak populáris felhangja egyes elemzők szerint nem független attól, hogy néhány hét múlva sok devizahiteles is a szavazóurnákhoz járul.
Úgy tűnik azonban, a kormány mégsem akar „a bankok nyakára lépni” a javaslatcsomaggal - kommentálta egy, a tárgyalásokat közelről szemlélő banki forrás a két fideszes képviselő bankszövetséggel lefolytatott pénteki egyeztetését. Erre utal az a négy alapelv is, amelyet a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Kósa Lajos ismertetett: annak, aki hitelt vett fel, vissza is kell azt fizetnie, a kidolgozandó megoldás a hitelezési rendszert nem veszélyeztetheti, nem rendítheti meg a jelzálog-hitelezési rendszert sem, valamint nem fogadható el olyan megoldás, amely a kockázatokat egyoldalúan vagy az egyik, vagy a másik szereplőre hárítja, vagyis a kockázatokat meg kell osztani.
A Fidesz pálfordulása
Abban több banki forrás is egyetértett, hogy a négy alapelvvel jelentősen megváltozott a Fidesz hitelesekkel kapcsolatos retorikája és elhárulni látszik az a "veszély", hogy a képviselők olyan megoldásokat javasolnak majd, amelyekkel arra ösztönzik az adósokat, hogy ne fizessék hitelüket, mert úgysem érheti őket veszteség (ezt az az elv biztosítja, hogy a felvett hitelt vissza kell fizetni, ezért a már idézett "banki források" szerint a tárgyalásnak ez a legfontosabb eredménye).
Emellett az alapelvekből az is valószínűsíthető, hogy a kormány nem egy olyan intézkedéscsomagot fogadtat majd el a parlamenttel, amely a bankokat bünteti és gyökeresen átalakítja vagy ellehetetleníti a hazai jelzálog-hitelezést (mint ahogyan attól a pénzintézetek a csomag bejelentésekor tartottak). Ez azonban elvileg azt jelenti, hogy a mentőcsomag több ponton is finomodni fog, vagy némelyik pontját akár el is törlik.
Így puhulhat fel a csomag
A nyolcpontos csomag
1. Megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást
2. Megtiltanák az önkényes kamatemelést
3. Előírnák a középárfolyam alkalmazását
4. Lehetővé tennék az ingyenes elő- és végtörlesztést
5. Öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő
6. A hitelfedezet aktuális piaci értékénél többet nem kérhetnének vissza a bankok
7. Fizetésképtelenség esetén nem kérhetnének a bankok büntetőkamatokat és más extra díjakat
8. A mentőcsomag nem terjedhet ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére
Az új alapelvek alapján például a csomag első két pontját, az egyoldalú szerződésmódosítás és az önkényes kamatemelés tilalmát valószínűleg nem olyan végletes módon fogják meghatározni, hogy a bankoknak ne maradjon lehetőségük például arra, hogy bizonyos mértékben kamatot emeljenek például a forrásköltségek növekedése miatt (ellenkező esetben ugyanis a megoldás veszélyeztetné a hitelezést és nem felelne meg a kockázatmegosztás elvének sem, hiszen a forrásköltségek emelkedését kizárólag a bankoknak kellene állnia).
A bankoknak szerint három javaslattal van komoly kifogásuk: a hitelfedezet értékét meghaladó tartozás elengedésével, a büntetőkamatok tilalmával és a futamidő automatikus meghosszabbításának lehetőségével. Az alapelvekből kiindulva elvileg a bankok ezeket a pontokat jó eséllyel felpuhíthatják. A hitelfedezet értékét meghaladó tartozás elengedése például alapvetően veszélyezteti a jelzálog-hitelezési gyakorlatot - vélekedett egy neve elhallgatását kérő banki szakértő. A jelzálog-hitelezési gyakorlat védelmével kapcsolatban még azt is érdemes kiemelni, hogy ezzel az alapelvvel a Fidesz képviselői amellett is elkötelezték magukat, hogy bizonyos idő elteltével visszatérnek a végrehajtások és a kilakoltatások, ugyanis egy évekig elhúzódó moratórium valószínűleg alapjaiban kérdőjelezné meg a jelzálog-hitelezési rendszert.
A bankok puhíthatják a büntetőkamatok elengedésére vonatkozó javaslatot is, mert ez ronthatja a hitel-visszafizetési hajlandóságot, ennélfogva veszélyezteti a hitelt kihelyező bankon keresztül a hitelezést is. Ugyanebből a szempontból kifogásolható a futamidő automatikus meghosszabbításának lehetősége is, ugyanis ez bizonyos esetekben életszerűtlenül hosszú futamidőkhöz vezethetne.
(Hírszerző nyomán)