Újabb gyanúsítottat hallgatott ki a főügyészség a sukorói ingatlancsere ügyében

Úgy tűnik, komoly lekötelezettje lehetett a Gyurcsány-kormány a Lauder-féle befektetőcsoportnak, amely eredetileg Sukoróra tervezte kaszinóberuházását. A lapunk birtokába került újabb dokumentumok azt bizonyítják: a korábbi szocialista miniszterelnök tudhatott arról, hogy kormánya törvénytelenül nyilvánítja kiemelt állami beruházássá az izraeli-amerikai befektetők tervét. Megtudtuk azt is: újabb gyanúsítottat hallgattak ki a sukorói ingatlancserével összefüggésben.

A Gyurcsány-kabinet az utolsó ülésén rendelkezett arról, hogy a közben ügyészségi vizsgálat tárgyává vált sukorói kaszinóberuházást kiemelt jelentőségű ügyként kezelje a magyar államigazgatás. A szóban forgó kormányülést Gyurcsány Ferenc vezette, a rendeletet pedig saját maga látta el kézjegyével. Mindezt úgy, hogy a Pénzügyminisztérium ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztályának vezetője, Árvai Csaba — aki a dokumentumok szerint korábban „megtett, amit tudott" a befektetők érdekében –  a kormányülés előtt készült tájékoztatójában kiemelten hívja fel a figyelmet: a „gyorsított" rendeletnek nincs jogalapja.

Tehát a kormány, így Gyurcsány is tisztában lehetett azzal, hogy a sukorói tópartra tervezett megakaszinó nem kaphatja meg jogszerűen a kiemelt jelentőségű beruházásoknak járó előnyöket. A törvény ugyanis úgy rendelkezik: az a beruházás minősíthető kiemelt üggyé, amely részben vagy egészében központi költségvetésből valósult meg. A jogszabály rögzíti azt is: amíg a befektetőtársaság és az állam nem írja alá a koncessziós szerződést, illetve egyedi kormánydöntés alapján nem születik meg az állami támogatásról szóló megállapodás, nem nyilváníthatták volna kiemelt beruházássá a King's City névre keresztelt sukorói kaszinóépítési tervet.

Márpedig a Gyurcsány-kormány április nyolcadikán megtartott kabinetülésén még sem az állami támogatási szerződés, sem a koncessziós megállapodás nem volt aláírva. A kaszinó koncessziójáról szóló szerződést végül a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter írta alá a befektetőkkel, mégpedig 2009. október 9-én. Az állami támogatásról szóló szerződés pedig az eddigi információk szerint csak előkészítés alatt állt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségnél.

Lapunk 2008 novemberében írta meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megkérdőjelezhető módszerekkel nyújtott kiemelt segítséget annak az izraeli befektetőnek, aki feltételezhetően törvénytelenségek árán szerezhette meg a Velencei-tó északi partján fekvő állami területeket. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tavaly április óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King's City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, abertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. Az eljárás során a vagyonkezelő egykori vezetőit, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatta ki a vádhatóság, amely megállapította, hogy az ügylet miatt az államot több mint 1,3 milliárd forintos veszteség érte. Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. előző vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a vagyonkezelő korábbi értékesítési és jogi igazgatóját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja, illetve bűnpártolás miatt a vádhatóság kérésére a bíróság előzetes letartoztatásba helyezte.

Közben megtudtuk: újabb gyanúsítottat hallgatott ki a KNYF a sukorói ingatlancserével összefüggésben indított büntetőeljárásban. Fazekas Géza, a nyomozó hatóság szóvivője elmondta: szeptember 16-án kétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsították meg az eljárás harmadik terheltjét (Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezére és társa, Császy Zsolt mellett — a szerk.), egy vidéki illetőségű ügyvédet. Tájékoztatása szerint a férfi a sukorói kaszinóberuházás egyik befektetője, Joáv Blum albertirsai és pilisi ingatlanjaival összefüggésben színlelt ajándékozási szerződés elkészítésében működött közre. A szerződések célja az volt, hogy a földterületekre elővásárlási joggal rendelkező telekszomszédokat megakadályozzák abban, hogy birtokon belül kerüljenek. A gyanú szerinti közokirat-hamisításban az ügyvéd 2007-ben, illetve 2008-ban működött közre, és a dokumentumokat az illetékes ceglédi, valamint monori földhivatalokhoz nyújtották be. Az ügyvéd panasszal élt a gyanúsítás ellen, és jelezte, írásban tesz vallomást — közölte a szóvivő.