Képviseltette magát a rendezvényen a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Történelmi Vitézi Rend, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de Magyarországról is több küldöttség érkezett, így Debrecenből, Ártándról, Berettyóújfaluból, Kenderesről és Budapestről is sokan vettek részt a váradi megemlékezésen. Többeknek feltűnt az RMDSZ vezetőinek tüntető távolmaradása. Az eredeti program egy ponttal bővült, bejelentetlenül megérkezett Hajdúböszörményből Székelyhídi Ágoston író, irodalomtörténész is, aki fel is szólalt a rendezvényen. Nagy tetszést aratott Bogdán Péternek, Kenderes polgármesterének az előadása, aki igen érdekes, emberközeli képeket ismertetett a hallgatósággal a Horthy családról. Az előadást

 hallgatva, érthetővé vált a magyarság körében ma is élő Horthy-kultusz, ugyanis Bogdán szavaiból egy közvetlen, az emberi értékeket és a magyarság érdekeit minden erejéből támogató államférfi képe rajzolódott ki. Kuriózumokat tudtunk meg Horthy lokálpatriotizmusáról, arról, hogyan segítette az egykori kormányzó és egész családja, feleségével az élen, az elesetteket, árvákat, szegényeket. Horthy népszerűségét annak is köszönhette, hogy mikor már magas politikai funkcióban volt, akkor sem tagadta meg szülővárosát, részt vett annak életében, támogatta a polgárosodást, a kultúrát és a gazdálkodókat.

Szó esett arról is, hogy Horthyt a balliberálisok mai napig fasisztának mondják, holott a volt kormányzó politikája és kormányzása egyesek szerint éppen azt igazolja, hogy minden esetben Magyarország érdekeit próbálta szem előtt tartani, még a nemzetiszocialista Németországgal szemben is. A kenderesi polgármester beszámolt arról az emlékünnepségről is, amit vasárnap tartottak, s amelyen több váradi is részt vett. Ezt követően a Váradi Dalnokok nevű dalárda vonult a közönség elé, s nagy lelkesedéssel Horthy korabeli katonadalokat adott elő, ezeket a közönség vastapssal jutalmazta.

Forró László református lelkipásztor is szót kapott, aki Sulyok István egyik Horthyról írt beszédét olvasta fel. Ebben megdöbbentően aktuális üzenetek fogalmazódtak meg, amelyek ma, az évtizedek távlatából is figyelmeztetik a magyarságot arra, hogy a vereségeket, kudarcokat csak úgy lehet túlélni, hogy önvizsgálatot és okkeresést tartva megpróbálunk őszintén szembenézni hibáinkkal is. A hegyközkovácsi

 lelkész beszélt a második világháború Nagyváradot és környékét sújtó csapásairól is, így a várost ért szőnyegbombázásról, figyelmeztetve a jelenlevőket a háborúk szörnyűségére, s arra, hogy vannak olyan történelmi helyzetek, amikor a győztesek és a vesztesek saját maguk érdekében meg kell tanuljanak egymás mellett élni. A szőnyegbombázásról mondottakhoz kapcsolódva esett szó a népszerű váradi orvosnő, Jósa Piroska Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című, már több kiadást megélt kötetéről, amely az 1940-es bevonulásról szól. A szerző maga is jelen volt a hétfői megemlékezésen, amelyen levetítették a korabeli filmet is.

Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke is köszöntötte a rendezvény közönségét, felolvasva Tőkés László EP-alelnök üdvözlő sorait is, a volt református püspök egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni. A nemzeti értékrendről, a Horthy-féle történelmi hagyatékról alkotott érdekes és értékes gondolatait osztotta meg ezt követően Székelyhídi Ágoston a jelenlevőkkel. A majdnem háromórás rendezvény végén a férfikórus másodjára is előadott néhány közkedvelt dalt.

Nagy József Barna zárásképpen egy felhívást tett közzé. Ebben felhívják és felkérik a nagyváradi civil szervezeteket, egyesületeket, egyházakat, pártokat, hogy a jövőben ezen a napon tartsák meg a nagyváradi magyarok városnapját. „Legyen szeptember hatodika a nagyváradi magyarok napja, a jövőbe vetett hit, a nemzeti felemelkedés nagyváradi napja. Honosítsuk meg újra ünnepeink között ezt a soha el nem felejthető napot.”

Szőke Mária
Reggeli Újság

Kapcsolódó:Anyanyelve magyar – a trianoni döntés – AUDIÓ

2010. szeptember 08., Erdély Ma

 A trianoni döntés alapvetően meghatározta a huszadik századi Magyarország és a magyarság történetét. Ennek a békeszediktátumnak köszönhető, hogy a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe. A békeszerződésekhez kapcsolódó következményekről – többek között a revizionizmusról -, értelmezésekről, valamint a probléma feldolgozásáról beszélget a két műsorvezető Ablonczy Balázs történésszel, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének oktatójával. 

A tizennégy részből álló trianoni békeszerződés második része rögzítette Magyarország határait. Ennek értelmében Magyarország területe éppen egyharmadára csökkent. Közepes méretű európai országból ezzel Magyarország a térség egyik kisállamává vált. Területét tekintve Románia háromszor, a Szerb-Horvát-Szlovén királyság és Csehszlovákia másfélszer múlta felül.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.