Hírek : "Semmi lelkiismeret-furdalás" - a pokol kapujában sem kér bocsánatot Biszku
"Semmi lelkiismeret-furdalás" - a pokol kapujában sem kér bocsánatot Biszku
2010.06.17. 21:04
kuruc.info, 2010.06.17.
Büntetlen az 56-osok gyilkosaAz 1956-os eseményeket máig ellenforradalomnak tartja, és Nagy Imre kivégzésével is egyetért Biszku Béla, Kádár János 1956 után hatalomba kerülő belügyminisztere, akivel két újságíró készített álnéven interjúkat. A már majdnem 90 éves Biszku nyilatkozatait felhasználó dokumentumfilmet szerda este vetítették le a nyilvánosság előtt. A filmben az egykori politikus végig tagadta, hogy közbenjárt volna a forradalmárok kivégzése érdekében.
Nem sikerült bocsánatkérésre késztetniük Biszku Bélát, az 1956-os forradalom utáni megtorlások idején hivatalban lévő belügyminisztert azoknak az újságíróknak, akik dokumentumfilmet forgattak az egykori politikus múltjáról - derült ki a filmből, amelyet szerda délután mutattak be a nyilvánosság előtt. A dokumentumfilmnek az volt a célja, hogy a rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku beismerje, manipulálta a bíróságokat és az ügyészséget az 1956-os forradalom után elítélt emberek büntetésének súlyosbítása érdekében. A most 89 éves politikus ugyan több történetet is elmondott a forradalomról és az utána következő kivégzésekről, de az újságírók több esetben dokumentumokkal alátámasztott vádjait végig tagadta.
A film, amelyet a Mandiner című blog két újságírója álnéven, az egykori minisztert félrevezetve készített, több mint egy hete vita tárgya, mivel a benne megszólaltatott Biszku Béla letiltotta a megjelenítését. Korábban a médiában olyan hírek is megjelentek, hogy Biszku lányai perrel fenyegették a filmet műsorára tűző Uránia mozit, mivel szerintük a film lejátszása személyiségi jogot sértett volna. Az egykori politikus rokonai végül elálltak a fenyegetéstől, és szerdán rábólintottak a film közzétételére. Bár Biszku Béla továbbra sem engedélyezte azt, a filmet készítő újságírók szerint írásos nyilatkozatuk van tőle, amelyben korábban rábólintott a felvételek nyilvánosságra hozatalára, ezért utólag már nem törődnek vele, hogy meggondolta magát.
Átverés és megrendezett falugyűlés
A szerda este előbb a sajtónak, majd a nagyközönségnek is bemutatott dokumentumfilmben a filmet rendező újságírók, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina egy kitalált ifjúsági szervezet nevében keresték fel Biszku Bélát. A filmkészítők elhitették vele, hogy szülőfalujából, az ukrán határhoz közeli Márokpapiból jöttek, ahol őt a falu nagy szülöttjének tekintik és szeretik. Az újságírók a filmben végig "Béla bácsinak" hívták a korábbi minisztert, és igyekeztek a bizalmába férkőzni, hogy így húzzanak ki belőle valamilyen bűnbánó vallomást.
Az újságírók összesen négy interjút csináltak Biszkuval, ebből hármat a saját lakásán, a negyediket pedig Márokpapiban. Az átveréshez Novák és Skrabski egy falugyűlést is szervezett Biszku szülőfalujában, ahova elhívták a mit sem sejtő politikust. A gyűlésen, ahova a közönség egy része Skrabski Fruzsina szerint egy ingyen sörért ült be, szocialista díszletek között, "A dolgozó népért!" - feliratú zászló mellett fogadták a politikust, majd a közönség közt elvegyült újságírók tettek fel neki keresztkérdéseket az 1956-os forradalomról.
Ellenforradalom és horthysta tisztek
"1956-ot ma is ellenforradalomnak tartom" - mondta ki a filmben Biszku Béla. Az újságíróknak és az ál-falugyűlés résztvevőinek is elmesélte, hogy 1956 októberében hogyan bujkált a parlamentben és kommunista vezetők rejtekhelyein, és azt ismételgette, hogy az "ellenforradalmárok" háromezer kommunistát öltek meg. "Én október 30-án a parlamentben horthysta katonaruhába öltözött tiszteket láttam, akik összeölelkeztek, és azt mondták egymásnak, hogy győztünk" - mesélte.
Biszku arról is beszélt, hogy október legvégén a kommunista vezetők meg akarták próbálni visszafoglalni Budapestet a megmaradt fegyveres erőkkel, de végül erre nem került sor a szovjet beavatkozás miatt. Végül, a sokadik kérdésre azt mondta: "Az egészet bánom, tragédiának tartom", de hozzátette, hogy ebbe a Rákosi-rendszert is beleérti, amely szerinte tragikus módon vezetett az 56-os felkelésig. "Senkitől nem kérek bocsánatot! A Nagy Imre is megérdemelte, amit kapott!" - jelentette ki.
Miután az újságírók egy otthoni interjúban perceken át bizonygatták neki, hogy 1956-ban forradalom volt, mert a külföldi, szovjet elnyomók ellen kelt fel a magyar nép, Biszku mégis kijött a sodrából, és meglehetősen nyersen magyarázta el, miért jöttek be a szovjetek. "Tudja maga, mit jelent az, hogy az erősebb kutya baszik? Na, azért voltak itt. Mi kénytelenek voltunk beleegyezni, mert a magyar hadsereg romokban volt, és azokkal az erőkkel, akik itt felkeltek, mi egyedül nem bírtunk volna" - mondta.
Letagadott dokumentumok
A dokumentumfilmet készítő újságírók a filmben történészeket is megszólaltattak, és levéltári dokumentumokat mutattak be Biszku tevékenységéről. Ezek többnyire arról szóltak, hogy Biszku Béla 1956 után felül akarta vizsgálni a forradalomban résztvevőkre kiszabott, szerinte túl enyhe bírói ítéleteket, vagyis befolyásolni akarta a bírói döntéseket. Egy a filmben idézett dokumentum szerint Biszku többek között arról készített jelentést és kezdeményezett egyeztetést a párt legbelső vezetésében, hogy ne lehessen a forradalom szellemi vezetőinek kisebb büntetést adni, mint a fegyvert fogó forradalmároknak. A dokumentum szerint Biszku úgy vélte, a büntetések sokszor túl enyhék, és túl kevés jár "fizikai megsemmisítéssel".
Amikor ezekkel a dokumentumokkal Biszkut szembesítették, ő azt állította, hogy nem ő írta azokat, majd elterelte a szót. A filmben legalább tucatszor elmondta, hogy benne azért nincs "semmi lelkiismeret-furdalás", mert a forrongások résztvevőit bíróság elé állították, és a bírók hozták meg a mintegy 300 halálos ítéletet, nem ő. "Szó nem igaz abból, hogy mi leváltottunk bírókat a nem megfelelő ítéletek miatt" - jelentette ki: "Mi nem avatkoztunk személyesen egyetlen ügybe se!" - mondta felindultan.
Azt Biszku is elismerte, hogy - mint arról több dokumentum is beszámol - a párt központi bizottsága foglalkozott a bírósági ítéletekkel, de szerint csak az ítélet meghozatala után értékelték azokat, előtte sose. A dokumentumfilmben megszólaltatott történész szerint azonban ez nem így volt, az ítéletekre jelentős befolyást gyakorolhattak a politikai döntéshozók.
A film készítői, miután nem sikerült vallomást kihúzniuk a volt miniszterből, egy pszichológussal is megnézették a felvételeket, aki a filmben arra a következtetésre jut, hogy Biszku nem mond igazat. A pszichológus szerint Biszku a kényes kérdések elől értetlenséget színlelve bújuk ki, de valószínűleg tényleg nincs lelkiismeret-furdalása, mert az ellene felhozott vádakat mentálisan kizárja a saját világából. Erre jó példa az a rész, amikor Biszkut a megölt, megkínzott vagy megfélemlített emberekről faggatták: az újságírók azt vetették a volt miniszter szemére, hogy százezer ember életét keserítette meg. Biszku erre azzal válaszolt, hogy most meg kapitalizmus és kizsákmányolás van, ez lett a "forrongás" eredménye, és most százezrek vannak munka nélkül, őket ugyanúgy lehetne sajnálni.
Erőszak és szabadság
Amikor a 90 éves Biszku Bélát az 1956 utáni rendőri erőszakról kérdezték, láthatóan összezavarodott. "Rendetlenkedőkre csak erőszakkal lehet válaszolni és hatni, rábeszéléssel nem" - mondta. Mikor viszont azt kérdezték, hogy milyen erőszakot alkalmazhattak a rendőrök - tétovázni kezdett. Előbb arról beszélt, hogy bírósági ítélet esetén a rendőrök gumibottal verhették a fogvatartottakat, majd kihátrált a kérdésből.
Egy másik kérdésnél csodálkozva kérdezet vissza, mért gondolják az újságírók, hogy az 50-es évek végén nem volt gyülekezési szabadság. "Hol nem lehetett gyülekezni?" - kérdezte, majd közölte, hogy szerinte lehetett: "Felvonulások például voltak!". Mikor aztán azt kérdezték tőle, hogy a szocializmus ellen lehetett-e felvonulni, arra már határozottan nemmel felelt.
Büntetlenül, a Rózsadombon
"A filmben meglehetősen súlyos kérdésekről van szó, de azért nem lenne jó, ha most mindenki felmenne a Rózsadombra, és megverné Biszku Bélát" - mondta a film levetítése után az Origónak az egyik készítő, Skrabski Fruzsina, hozzátéve, ő azt gondolja, hogy a vádakat tagadó Biszku végig hazudott, és leginkább annak örülne, ha bíróság előtt tisztáznák a szerepét. A filmmel azonban egyelőre csak azt akarta elérni, hogy az emberek ismerjék a problémát, és a fiatalok, "a húszévesek is kezdjék el felfogni, mi volt itt". "Szeretnénk, ha beszélnének erről, ha tudnák, hogy például az MSZP az MSZMP utódpártja, és ez az egész ne tűnjön el nyom nélkül" - magyarázta.
A filmkészítés ötlete a nácivadászoktól jött, ennek a mintájára akartak kommunistavadászokká válni - mondta, hozzátéve, hogy először nem tűnt ez egy komoly, nagyszabású dolognak. Az egész filmet körülbelül egymillió forintból hozták ki, de a héten már a parlament is foglalkozott vele, a szerdai bemutatóra pedig rengeteg parlamenti képviselőt vártak. A VIP-vendéglistán szerepelt többek között Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Gulyás József volt SZDSZ-es képviselő és több LMP-s is - mondta az újságíró.
Skrabski Fruzsina az Origó kérdésére azt mondta, hogy bár valóban kezdettől fogva meg voltak győződve Biszku bűnösségéről, és az egész filmet koncepciózusan eköré építették, szerinte az nem lett manipulatív: egytől tízig terjedő skálán a film objektivitását a szerző 9-esre értékelte. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy Biszku Béla egyik lánya megköszönte nekik a film elkészítését.
A film nem titkolt célja volt az is, hogy rámutasson Biszku Béla bűnösségére és büntetlenségére, az alkotás címe is ez lett: Bűn és büntetlenség. Az egyik interjúban Biszkut is szembesítették azzal, hogy szerintük bűnt követett el, amiért nem vonták felelősségre, és jó lenne, ha legalább bocsánatot kérne. A felelősségre vonás kifejezést meghallva azonban Biszku csak visszakérdezett: "Most mire gondol, arra, hogy engem öljenek meg?"
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum