Ha megkérdezünk egy tótot, hogy a tótoknak van-e joguk saját államban élni, azt fogják mondani ,hogy természetesen igen. Ha megkérdezzük ugyanazt a tótot, hogy a magyaroknak is van-e joguk saját államban élni, azt fogják mondani,hogy nem, hisz Trianon örök és elpusztíthatatlan a felvidéki magyaroknak nincs joguk egy magyar államban élni szülőföldjükön. Csűrve-csavarva ezt fogja mondani az EU is. Hát kérem szépen itt van a kettős mérce,mert amit szabad a tótnak ,azt miért nem szabad a magyarnak? Igenis ugyanúgy mint a tótoknak, a magyarságnak is joga van egy államban élni, egy nemzethez tartozni. A nem éles etnikai határok miatt ez a kérdés semmivel sem kisebb mértékben érinti a tótokat, mint a magyarokat.

Az autonómia intézménye lehet egy olyan köztes megoldás, ahol az etnikai arányok megközelítőek. Autonómiát adhat Magyarország is a tótoknak egy népszavazással vagy nemzetközi bíróság döntése által bégrehajtott bizonyos fokú revízió után, de a tótokat is kötelezheti az magyar autonómia megadására. A ficók, szloták, és gáspárovicsok számára ez elképzelhetetlen, pedig egyszerű a képlet: amennyi a tótnak jár, annyi jár a magyarnak is! Ha a tót nem hajlandó megadni az autonómiát el kell venni tőle azt, amit egyébként is jogtalanul bitorol.Talán majd egy az EU-nál sokkal igazságosabb Nemzetek Európájában ez is megvalósulhat. Afelé mennek a dolgok.

Még egyszer mondjuk, hogy  a felvidéki asszimilánsok pártja is hallja: ugyanolyan joga van a tótoknak egy államban élni,mint a magyaroknak. Egy autonómia az alá - és fölérendelt nemzet kettős mércéjének gyakorlatát nagyrészt megszüntetheti. Az egy tömbben élő magyarságnak joga van népszavazással eldöntenie akár azt is, hogy ő akar autonómiát adni a betelepült tótoknak egy demokratikus úton elért visszacsatolás után Magyarországról vagy ő kéri az autonómiát a tót államtól.

Tekintettel arra, hogy a trianoni döntés jogilag érvénytelen praejuditium volt a telepesek ( önként vagy szándékosan betelepített tótok) szerepe is képélékeny a néápszavazásban történő részvétel vonatkozásában, ugyanis az etnikai arányok szándékos megváltoztatása nemzetközi jogba ütközik és tudjuk, hogy Felvidéken,Erdélyben, Délvidéken ,Kárpátalján is ez történt. Tehát a történelmi igazságtételnél népszavazásnál kérdés, hogy egyáltalán kik szavazhatnak, csak azok akik természetes őshonosok az elcsatolt részeken vagy a trianoni diktátum illetve Párizsi békeszerződés utáni jogtalanul betelepítettek,  betelepültek  is szavazhatnak-e? Ismert tény, hogy Benesék elszabotálták a magyarlakta területek elszakításánál népszavazást, szembeszegülve a wilsoni elvekkel, míg a másik oldalon többek között német területek népszavazással visszakerülhettek Németországhoz. Csak a magyarság nem dönthetett népszavazással saját sorsáról,kivéve a fegyverrel kiharcolt népszavazást Sopronban. Egyedül a dél-afrikai képviselő tiltakozott a benesi eljárás ellen Trianonban,de ezt  a szabadkőművesség semmibe vette. Tudjuk azt is, hogy  a szabadkőművesség már  1917-ben a Szabadkőműves Vilgákongresszuson megrajzolta a csonka Magyarország határait.  Trianonban a Benes,Masaryk ,Clemanceau és Wilson által képviselt szabadkőműves lobbi segítségével elszabotált népszavazás megvalósítása is cél lehet, akár ma is. 

Mindenesetre a népszavazás egy demokratkus intézmény,mellyel a határok is megváltoztathatók, lásd például Montenegró esetét a közelmúltból . (ND szerk.)

A felmérések szerint a flamand kereszténydemokraták támogatásának visszaesése, és a Belgium fokozatos kettéválasztását követelő Új Flamand Szövetség győzelme várható az előre hozott választásokon Belgiumban. Az idő előtti voksolást a koalíció áprilisi összeomlása miatt írták ki. Gyakorlatilag két választást tartanak vasárnap, mert az északi Flandriában csak flamand, a déli Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehet választani. A többségében francia ajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben a flamand és a vallon pártokra is leadhatja voksát a szavazópolgár. A voksolás kötelező, aki nem járul az urnákhoz, pénzbírságot fizet Belgiumban. (hírTV)