Markó Béla szerint a magyar "nemzeti kisebbségek" pártjai képviselőinek részvétele a román vagy (korábban) a szlovák kormányban kedvező hatású nemcsak a többség és a kisebbség, hanem az illető ország és Magyarország viszonyára is — erről beszélt az RMDSZ elnöke Pozsonyban azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével. Csáky szerint Románia és Szerbia kisebbségi politikája példa lehetne Szlovákia számára. ,,Románia, de Szerbia üzenete is a következő lehetne: ne szorítsátok ki a kisebbségeket a soknemzetiségű társadalomból" — szögezte le az MKP elnöke.

,,Azt az energiát, amelyet Szlovákiában a nem egészen helyesen a szlovák—magyar politikai küzdelemre fordítanak, pozitív célokra kellene kihasználni" — húzta alá a botcsinálta politikus, aki a merjünk kicsik lenni meghunyászkodó politikáját folytatja.Amennyiben nem kisebbségben, hanem nemzetrészben és autonómiában gondolkodna nem lenne szükség afelett álmélkodni, hogy milyen jó lenne a tót kormányban a bársonyszékekből meggazdagondi. Az MKP-ban és az RMDSZ-ben is azonban általában az önérdek általában  felülírja a közérdek képviseletét. Tisztelet a kevés kivételnek. A román és szerb tudatos asszimilációs és magyarellenes politikáról könyveket lehetne írni,de az is lehet, hogy Csáky úr csukott szemmel jár. Nem lát sem magyarveréseket, nem hallja Basescu autonómia-ellenes kijelentéseit, de talán azt sem hallja, hogy kerek perec Slotáékhoz hasonlóan kijelentette " kollektív jogok nem léteznek" , tehát a magyarságnak nincsenek kollektív jogai ! Ezt nem meghallani egy párt éléről elég nagy struccpolitikára vall.

Az MKP, amikor kormányon volt a lehetőségek garmadát mulasztotta el, sokkal többet ártott,mint használt. Például megszavazták a közigazgatási határok átrendezését a felvidéki magyarlakta területek rovására. A vertikális határrendezéssel elérték azt, hogy a magyarok számaránya az egyes közigazgatási határokon belül jelentősen csökkent, így az érdekképviselet lehetősége is jelentősen  sérült. Tudvalévő,hogy a magyarlakta területek elsősorban horizontálisan helyezkednek el a csonka Magyarország északi gúnyhatárai fölött. Bugárék zsebprivatizációja egyes tót politikusokkal karöltve sem a magyar nemzetrész képviseletéről szólt. Ugyanez vonatkozik a Markó-féle bagázsra is. Mindkét párt elárulta az autonómia ügyét, sőt tudatosan kisiklatta, gáncsolta, annak ellenére, hogy az autonómia hangadói például Székelyföldön népszavazással bizonyították be ennek létjogosultságát és szükségességét. Csákyék és Bugárék mással sem foglakoztak, csak azzal, hogy elhatárolódjanak az autonómiától. A döntés előtt a kettős állampolgárság kérdését is bagatellizálták, egyenragúvá tették az EU tagsággal, annak ellenére, hogy az EU már számtalanszor bebizonyította, hogy a magyarságot nemhogy nem védi meg, hanem inkább ellene van ( lásd a nyelvtörvény esetét, a Benes-dekrétumok megerősítésének tényét, a táblaháborúkat stb.). Ékes példája ennek a sok közül Malina Hedvig koncepciós pere,melyet  az EU kívülről szemlél. Ha Hedvig magyar állapolgár is lett volna  megverésének napján, akkor nagyobb port kavart volna és nemzetközi ügy lett volna belőle,mert az érintett magyar állampolgár lett volna. Így "csak" egy felvidéki magyart vertek meg, akinek nincs magyar állampolgársága és a tót államgépezettel vív szélmalomharcot, olyan nyilvánvaló tényekkel szemben,amelyek kérdésként fel sem merülehtnének ( pl. az önmegverés abszurd teóriája).

Markó szerint a magyar állampolgársági törvény módosítása, amely megkönnyítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, Romániában nem okozott semmiféle problémát, mert Bukarest is hasonlóan jár el a moldovai románok esetében. Markó Béla a hét végén az MKP választási rendezvényein vett részt a Felvidéken. (Háromszék nyomán ND)