Előzmény:

1. az 1947-es Párizsi békeszerződés néven ismert békediktátum értelmében Felvidéket Csehszlovákiához csatolták

2. Amikor Csehszlovákia felbomlott, 1993-ban az párizsi határozat is érvénytelenné vált, ezzel Felvidék hovatartozásának statusa is nyitottá vált, ez a történelmi Magyarországtól elvett terület a szerződés érvénytelenedése kapcsán visszaszállhatott volna az előző tulajdonos, az ezeréves történelmi jogosult jogutódra, az akkori és jelenlegi csonka Magyarországra.A Párizsi békeszerződéseben a szerződő fél ( jelen esetben Csehszlovákia) megszűnése esetén semmilyen jogutódlásról nem esik szó. Felvidéket kizárólag és csakis Csehszlovákiának ítélték oda,melyet benesi lobbi hatására mint új, íróasztalon született hibrid államot újra létrehoztak. 

3. Nem lett volna kötelessége az Antall és a Horn kormánynak elismerni azokat a határokat 1993-ban, amelyeket a Párizsi békeszerződés egy másik államnak Csehszlovákiának ítélt oda.

Csak a "magyar" jóindulaton múlott, hogy a jelenlegi úgynevezett Szlovákia déli határait 1993-ban elismerte a magyar parlament abban az állapotban, ahogyan az egy másik, már megszűnt állammal volt - ez az 1993-94-ben regnáló kormány és parlament legnagyobb történelmi ballépése volt, mert azt a történelmi pillanatot halasztották el, amikor lehetőség lett volna az új állam elismerésének fejében a déli határairól tárgyalni, lehetett volna a kollektív jogok kölcsönös elismerését  is rögzíteni. Mindez nem történt meg, ehelyett az új tót államot úgy ismertük el, ahogyan a csehszlovák határai voltak és mindezt egy alapszerződéseben is rögzítettük. 

4. A fentiekből következik, hogy a az úgynevezett Szlovákia mai déli határai csakis az 1993-94-es magyar állami vezetés magyar szempontból nézve rossz döntésén, a szlovákok szempontjából nézve pedig jóindulatán múlott. Ezt a szerződést egyoldalúan szeretné felmondani a Slota vezette kormánypárt. Ha ez megtörténik, az az egy akadálya is megszűnik a határok újratárgyalásának, amelyet az szlovák-magyar alapszerződés jelent. Megszűnik a magyarság másoderendű szlovák állampolgárnak  tekintése.  Egy igen nagy különbség van a trianoni és a párizsi békediktátumok között: míg a trianoni megszüntette a magyar állampolgárságát is az elszakított részekre került emberekneik, addig a Párizsi békeszerződés ( számunkra ez is diktátum volt választási lehetőség nélkül !) az állampolgárságról nem nyilatkozott.

5.A visszacsatolások idején meghozott állampolgárság visszaadásáról szóló törvényt azonban még a kommunista magyar parlament sem hatálytalanította és úgy talált kiskaput, hogy a szerződést kötött Csehszlovákiával, Szovjetúnióval és Romániával arról,hogy kettős állampolgársága az elszakított részeken élő magyaroknak nem lehet . Az érdekessége ennek, hogy a jugoszláv elnök Titó erről a kérdésről nem tárgyalt a magyar kormánnyal és semmilyen megállapodás nem született ebben a kérdésben,tehát a délvidéki magyarok és azok leszármazottai ( az állampolgárság öröklődik) de iure az 1941-es délvidéki visszacsatolás óta ma is magyar állampolgárok. De facto sajnos nem, mert az eddigi magyar kormányok ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztak. A fent említett megállapodásokat a 90-es években Csehszlovákia és Szovjetúnió felbomlásával felmondtuk ( lásd itt:  http://www.drgaudi.hu/mn_delvid_allampolg.html. A szlovák-magyar alapszerződésbe ez nem került bele. Az Európa Tanács kettős állampolgársággal kapcsolatos határozatát a tótok is aláírták, tehát a kettős állampolgárság megadása annak az államnak a szuverén joga, aki a nemzettársának szeretné megadni államának állampolgárságát. Mindez a másik állam megkérdezése nélkül történhet. 

6.A jelenlegi helyzetben a tótok hozhatnak ellentörvényt, de nem szólhatnak bele a magyar kettős állampolgárságra vonatkozó törvény módosításába. Az ellentörvény szembenállhat bizonyos európai és más nemzetközi normákkal, mint ahogyan az egész inkorrekt szlovák állam egy normális Európai Unióban nem létezhetne a benesi törvények megerősítése után. 

A Benes-dekrétumok szöges ellentéteben áll úgy az EU ,mint az ENSZ emberjogi határozataival,normáival. Nem másról szól,mint arról,hogy a a szlovák nemzet a magyarral szemben felsőbbrendű. A szlováknak vannak kollekív jogai, a magyar nemzetrészenk nincsenek. A szlovák államalkotó nemzet, a magyar nem az. A szlovák nemzet, a magyar csak "nemzetiségi kisebbség" ( a tót alkotmány tükörfordításában ), melynek nincs joga az önrendelkezésre. A nyelvtörvényt a benesi-törvényekre építve belügynek lehet nyilvánítani, mert a törvényesség látszatát keltve végülis parlamenti szavazás dönötte el.

7.Visszatérve az alapkérdésre: nekünk az a jó ,ha a frusztrált, hiszériás tót kormány egyoldalúan felmondja az szlovák-magyar alapszerződést. Akkor mindent tiszta lappal lehet kezdeni , a határkérdést is. Hogy mi lesz a szlovák telepesekkel, akik ellepték Felvidék déli részét? Telepesek maradnak. Nem őshonosok. Majd a telepesek jogai őket is megilletik, akár kulturális vagy területi autonómia formájában egy határmódosítás után. A telepes magára vessen és alkalmazkodjon ahhoz a néphez ahová betelepült, történetesen a magyarhoz. A dél-tiroli olaszoknak is savanyú volt a szőlő,amikor Dél-Tirol széles körű autonómiát kapott, de két választás előtt álltak: megszokni vagy megszökni. Szépen gyarapodik a dél-tiroli osztrák nemzetrész. Az olaszok meg szépen megtanultak németül, de azért a dél-tiroliak is beszélnek olaszul ,ha szükséges,mindenesetre az olaszok alkalmazkodtak a németekhez. Akinek nem tetszett elment belső Olaszországba. Az a tót akinek nem tetszik Komárom, menjen Liptószenmiklósra. Ha nem akar, akkor tanuljon meg magyarul.

nemzetidal.gportal.hu szerk.