A Fidesz elképzelése szerint a határon túli magyarok áttelepülés nélkül is megkaphatnák a magyar állampolgárságot, de szavazati jog nélkül. Szavazati jogot csak akkor kapnának, ha bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznének. Ezzel magyarok millióit fosztanák meg a szavazati jogtól. A Jobbik viszont a szavazati jogot is feltétel nélkül megadná az anyaországon kívül élő magyarságnak.
A Jobbik mindig is a kettős állampolgárság megadása mellett állt ki, és a Felsőházi képviseletben képzelte el a megoldást. A Fidesz 2/3-os győzelmével ez már nem aktuális, mivel a Fidesz más álláspontot képvisel. A Jobbik viszont örül a nemzeti konszenzus lehetőségének. Úgy látják, hogy 2010 májusában kegyelmi helyzet állt elő, amiben az elsődleges kérdés és döntő, az állampolgárság megadása.
Tegnap a kérdést a Jobbik vezetősége megtárgyalta és a következőket javasolják az országgyűlésnek:
Elképzelésük megoldásáról Szávay István tájékoztatta a sajtó képviselőit.
Alapállásuk, hogy a magyarországi politikai döntések részeseivé kellene tenni az elszakított területeken élő magyarságot is, hisz az anyaországban történtek hatással vannak az életükre, a megmaradásukra. Ezt technikailag úgy szeretnék megoldani, hogy az a lehető legkisebb változtatással járjon a választójogi törvény szempontjából.
Szakmai javaslatuk a következő:
1./ A határon túl élő magyarok kapjanak szavazati jogot is az állampolgársággal.
A megkapott szavazati jogukkal a következőképpen élhetnének:
Formailag ma területi pártlisták léteznek. Egy újabb területi lista felállítását nem tartanák ésszerűnek.
2./ Javaslatuk szerint országos listára szavazhatnának a határon túl élő magyarok, egy választókörzetként, függetlenül attól, hogy Erdélyben, a Felvidéken vagy máshol élnek. Így szavazataikat az országos listára felkerült töredékszavazatokkal együtt értékelhetnék. Nem lehetne különbséget tenni a pártok eredményénél, hogy kiktől kapták a szavazatokat. Közösen kezelnék ezt a mandátum számot.
3./ Ez a plusz 20 mandátum az országos listáról kerülne a pártok között kiosztásra.
4./ Technikai kérdéseket illetően:
- kopogtatócédulák gyűjtése határon túl nem történne.
- Felmerül a szavazást illetően, hol, milyen formán, milyen értesítés alapján történjen a szavazatok leadása.
- A kisebbségi, önkormányzati választások kapcsán szokás: hogy a polgároknak előzetesen névjegyzékbe kell magukat vetetni. A szavazás megkönnyítése érdekében: amikor az OVI értesítést küld a magyarországi szavazásról, a szavazást hónapokkal megelőzően, ekkor kapnának értesítést a nem Magyarországon élők is, akik egy válaszboríték vagy valamilyen regisztráció formájában jelezhetik az igényüket, hogy szeretnének szavazáson részt venni. Erre a választási szervek fel tudnak készülni.
- Az állampolgárság megadását valamilyen kritériumhoz kell kötni. A Jobbik javaslata, hogy azok a határon túli magyarok, akik jelenleg már rendelkeznek magyar igazolvánnyal, tehát bizonyították az idetartozásukat, minden további kritérium nélkül automatikusan megkaphassák.
TRIANON EMLÉKNAP
A hét elején levélben kérték Németh Zsoltot, hogy támogassa a Trianon emléknap törvénybe iktatását. Ezt a Jobbik 2003 óta szorgalmazza. Remélik, hogy a Fidesz, a Holokauszt emléknap, majd a Kommunizmus áldozatainak emléknapja után a nemzeti összetartozás e tragikus, szomorú emlékezése elől sem fog elzárkózni, és támogatja a kérésüket.
Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztség
Vona Gábor a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztségével kapcsolatban kifejtette, hogy az ellenzéki pártok között a kérdésben négy fordulót követően szóbeli megállapodás született, amit a megállapodást követő 24 óra múlva az LMP és az MSZP szeretne megváltoztatni, vészharangot kongatva a Jobbik sikere miatt. A Jobbik elégedett a tárgyalások eredményével. Nincs első és másodrendű magyar állampolgár. Az állampolgári szavazatok révén bejutott parlamenti képviselők között sem tehető különbség. Ezt diszkriminációnak hívják. Milyen jogon vitatja el bármely párt a Jobbiktól bármelyik bizottságának elnöki tisztségét?
Erős a gyanú, hogy háttérerők mozdultak meg a kérdésben, tartva a Jobbiktól. Ezek részben hazai, részben nemzetközi erők lehetnek, ahol a két párt mindössze fogaskerék szerepet tölt be. Az LMP-ről egyre egyértelműbben kiderül, hogy politikailag az SZDSZ álláspontját politikai utódpárt értelemben képviseli. Miközben a korábbi MSZP-SZDSZ koalícióhoz hasonlóan összenő, ami összetartozik, MSZP-LMP tengely van kialakulóban. Lendvai Ildikó kirohanásait nem kívánja kommentálni. Mindössze megjegyzi, ha a Jobbik képviselőit húszszorosan kell nemzetbiztonsági szempontból átvizsgálni, akkor az MSZP képviselőit százszorosan, hogy milyen kötődéseik vannak a külföldi titkosszolgálatokhoz.
Különösen fontos lenne megvizsgálni a Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság esetében, hogy MSZP-s politikusoknak van-e korrupciós ügyük.
Újságírói kérdésekre válaszolva Vona Gábor a következőket válaszolta:
- A Nemzetbiztonsági törvény és a Házszabály módosítását nem egyes pártok saját, egyéni érdekében kell módosítani, bármennyire próbálják kikényszeríteni.
- A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki helyéről nem kívánnak lemondani.
Abban az esetben esetleg lemondanak, ha az MSZP és LMP is lemond a Jobbik javára a Jobbik által megjelölt egy-egy bizottsági elnöki pozícióról.
- A Gárda-mellény viselése számára nem törvénysértés, hanem ígéretének betartása, a szolidaritás kifejezése. Jogászok sem egységesek a ruházat kérdésének megítélésében. Véleménye szerint a Magyar Gárdával kapcsolatos törvények rossz törvények, melyeket hatályon kívül kell helyezni, és ezért a Jobbik küzdeni is fog.
- Sajnálatos abszurditás lenne, ha Draskovics – Gyurcsány kormány vágyát a Fidesz kormány valósítaná meg. A Jobbik nem követett el törvénysértéseket, nem vezetett illegális adatbázist, nem tüntetett el közpénzeket, és nem is fog.
- Nemzeti sorskérdések eldöntésében mindenkor a nemzeti érdeknek kell érvényesülnie, és nem a pártok aktuális helyzetének.
A Jobbik 47 képviselője, még az ülésteremben leteendő eskütétel előtt, a Szent Korona előtt is tesz esküt, a hivatalos eskü szövegével.
Orbán Éva
barikad.hu