Hírek : Magyarul ünnepelt a Felvidék |
Magyarul ünnepelt a Felvidék
2010.03.16. 11:07
A tavaly elfogadott nyelvtörvény ellenére a felvidéki magyarság anyanyelvén ünnepelte március 15-ét. Közben Fico Róbert a Benes -dekrétumok parlamenti megerősítése és sérthetetlenségének elfogadása óta tót újbenesi államalakulatként ismert magyarellenes rezsim miniszterelnöke bejelentette: a hazafiassági (értsd magyarellenes) törvény hatályba lépésének csúsztatására kéri az államfőt. A Magyar Koalíció Pártjának elnökét zsúfolásig megtelt művelődési központ fogadta Párkányban, a felvidéki magyarok legnagyobb március 15-i megemlékezésén. Csáky Pál arra kérte a magyarlakta településeken élőket, hogy csak magyar nyelven és a magyar himnusz eléneklésével ünnepeljenek. Így történt Párkányban is.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta: körülbelül 220 rendezvény lesz a magyarlakta vidékeken, a Felvidék szót kimondani nem merő bátor elnök szerint "Dél-Szlovákia szerte". A tiltott Felvidék kifejezés gondos kerülése után hozzátette: „nem tudok egyetlen olyan rendezvényről sem, ahol akár egy szlovák szó is elhangzott volna, ez nem a szlovákokkal szembeni tiszteletlenség, ez a mi nemzeti ünnepünk.” Ebben teljesen igaza van, bár tót honvédek is harcoltak Kossuth oldalán, nem is kevesen, a nem magyar anyanyelvűek között számszerűen ők voltak a legtöbben.
Egy kicsit több bárorsággal, ahogyan az erdélyi magyar politikusok is ki merik mondani Erdély nevét, úgy Csáky is vehetne egy nagy levegőt és kimondhatná a Felvidék nevét. További nagy levegővétel után törhetné a fejét az MKP-ban és a párprogramként a zászlajára tűzhetné a széles körű területi és kulturális autonómia megvalósítását Felvidéken - az előbbit az egy tömbben élő magyarság számára az utóbbit a szórvány számára. Akkor már nem kellene "délszlovákiázni", hanem akkor a bátortalanabbak is ki mernék mondani a Felvidék szót ( bár most sem tiltja semmi). Erdélyi mintára önrendelkezést kellene követelni, levédett felvidéki terméket, internetes Felvidék domént, hivatalos magyar nyelvhasználatot, saját parlament létrehozását dél-tiroli vagy katalán mintára. Erről szól 1848 is! Jogegyenlőséget, önrendelkezést kell követelni, szabad nyelvhasználatot. Észre kell venni a párhuzamot az 1848-as követelések és a mai követelések között. Látni kell a magyarság akkori jogi státuszát és a mait az eszakított részeken. A hasonlóság drámai. A követelések is ugyanazok. Szabad nyelvhasználatot, parlamentet, de kimondjuk a kimondhatatlant is ,ha erre majd megérik a közgondolkodás az elszakított részeken, egyszer ők is kimondhatják: Uniót Magyarországgal! Miért ne? Emberi jogok léteznek, az ENSZ alapokmány szerint "Minden népnek rjoga van az önrendelkezésre". Előszöris széles körű autonómiát kell létrehozni majd népszavazást Montenegró mintjájára ( lám erre is van példa a közelmúltból) a fFelvidék, Erdély vagy KIárpátalja, Délvidék üggetlenségről vagy az Unióról. Miért ne. Elméleti akadálya nincs Csáky Úr! Felvidéken különösen nagy az asszimiláció és rohamosan olvad be a magyarság. Semmiféle kozmetikázó törvény ezt nem tudja megállítani csak az autonómia,mely a gazdaság fellendülését is eredményezi ( lásd a dél-tiroli példát- Olaszország területén ott a legmagasabb az életszínvonal, ott a legnagyobb a gazdasági növekedés, ott nem fogy, hanem gyarapszik a németség, nincs probléma a kétnyelvűséggel, mert aki olasz és oda költözik a németek közé tudomásul veszi ,hogy meg kell tanulnia a másik nép nyelvét- nyilván ehhez évek kellettek, meg jogi keret , az autonómia intézménye).
A párkányi ünnepséget szervező Csemadok helyi vezetője elmondta: ők a hazafias törvény bevezetése után sem fognak szlovák nyelvű rendezvényeket tartani, bár a büntetéstől félnek. Bócz Mária elnök azt mondta: semmiképpen sem szeretnének semmiféle szlovák bevezetőket és hasonlót az összejöveteleiken, mert „a Csemadok a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális szövetsége, így itt mi csak magyarul beszélünk, és magyar műsorokat szervezünk”.
Fico Ró bert tót miniszterelnök egy vasárnap esti tévéinterjúban közölte: arra kérte Gasparovics Iván államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek a hazafiassági törvényt.
Hozzátette: a jogszabály céljával és tartalmával nincs baja, de szeretné, ha nem április, hanem szeptember elsején lépne életbe. A törvény kötelezővé tenné a magyar tannyelvű iskolákban is a tót (eredetileg magyar) állami jelképek használatát és a tót himnusz (eredetileg magyar népdal) eléneklését.
(HírTV nyomán nemzetidal.szerk. )
|