Bósza János felvidéki autonómia-harcos büntetőjogi feljelentést tesz azok ellen a pozsonyi parlamenti képviselők ellen, akik 2007-ben, a Benes- dekrétumok érvényességének további megerősítését és sérthetetlenségét megszavazták.
Ez 120 pozsonyi parlamenti képviselőt érint, mindazokat akik az NR SR 148/394/2007 számú rendeletet szentesítették igen szavazatukkal. A törvényjavaslatot Szlota János magyargyűlölő tót soviniszta politikus és pártja terjesztette be.
A tót magyarüldöző rezsim parlamentje 2007.szeptember 20-án erősítette meg a Benes átlal kigondolt és a második műállamában törvénybe iktatott , a magyarságra és németségre kollektív bűnösséget kimondó rendeleteket.
Benes a dekrétumaival azt a célt tűzte ki, hogy a nagyhatalmakkal másodszor is létrehozatott inhomogén nemzeti összetételű magánországának területéről eltüntesse az ott élő őshonos magyarságot és németséget, a kollektív bűnösség koholt vádja alapján. Benes homogén szláv állam létrehozásáról álmodozott, e cél megvalósításnak egyik eszköze a dekrétumok törvénybe iktatása volt. Az EU-s csatlakozásnál a már spontán szétesett csehszlovák műállamból létrejött (és ezáltal a Párizsi békeszerződés érvénytelenedését magával vonó) két új állam aláírói megígérték,hogy a dekrétumokat hatályon kívül helyezik a törvénykezésből. Ezzel szemben a tót parlament nemhogy hatályon kívül helyezte, hanem megerősítette, a cseh kormány a Benes-dekrétumok ellen létrejött szudétanémet civil szervezetet pedig betiltotta.
A továbbélő dekrétumok a magyarságot ma is kollektív bűnösnek tartják. A benesi törvényrendeletek részei a tót és a cseh törvénykezésnek is,ugyanis ígéretükkel ellentétben a csehek sem hatálytalanították és úgy gondolták,hogy nincs szükség a törvényi megerősítésre sem, hisz enélkül is hatályosak. A tótok túlbiztosították magukat, nehogy kételye támadjon bárkinek is a dekrétumok az úgynevezett "demokratikus jogrenbe" való beillesztése felől. Az EU mindezt csendes szemlélőként belügynek tartja és szemet huny a Benes-dekrétumok szellemében meghozott a magyarokat kirekesztő intézkedések fölött is ( lásd a nyelvtörvény esetét).
Az állami szintre emelt magyarüldözés törvényi megerősítéséről történő szavazáson a tót parlamentben 141 képviselő volt jelen, ebből 140-en szavaztak. 120-an szavaztak a Benes-dekrétumok mellett, egy képviselő nem szavazott ( nem tudjuk,hogy miért nem szavazott, amikor ott volt, de nem is tartózkodott), senki sem tartózkodott a szavazástól, 20 képviselő szavazott ellene. Csupán 9 képviselő hiányzott a parlamenti ülésről, tehát a tót felfogás egyértelmű, általánosítható, csak az MKP képviselői szavaztak a dekrétumok ellen.
A jelenelegi soviniszta, magyarellenes újbenesi tót állam a benesi ideológia mentén egymás után hozza meg intézkedéseit az egykor megalkotott,de máig érvényes,sőt mondhatjuk a törvényerőben frissített dekrétumok szellemében. Bósza János szembenállása, tiltakozása, bátorsága minden magyar számára pédamutató.
(a commora.hu nyomán nemzetidal.gportal.hu szerk.)