Akadozik a kisebbségi nyelvek garantálása

A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy Románia túlnyomórészt a szerződés azon részeit ratifikálta – és ezzel tette a saját maga számára kötelezővé –, amelyek nem tették szükségessé a korábbi törvények, rendeletek felülírását. Másodrészt a karta által érintett területek, így az oktatás, a média, a közigazgatás képviselőinek többsége nem is tud a Kartáról, illetve az illetékeseket érintő rendelkezésekről – írja a Transindex.

Civil kezdeményezések a kétnyelvűségért

Ez azért probléma, mivel a Karta számos lehetőséget kínál a kisebbségek nyelvhasználatát illetően. A jelentés szerint ezeket azonban csak a magyar és a cigány kisebbség használja ki. Ám efelől is megoszlanak a vélemények, ugyanis többen vitatják, hogy a magyarok egyáltalán élnek-e azokkal a lehetőségekkel, amelyek rendelkezésükre állnak.

ó hír, hogy egyre több a magyar nyelv használatát népszerűsítő civil kezdeményezés születik Erdélyben. Erre az elmúlt héten is történt precedens: egy, a kétnyelvűség tiszteletben tartását követelő kiáltványban több erdélyi civil szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar anyanyelvűeknek élni kell meglévő jogaikkal, valamint újabbakat kell kiharcolniuk.

Emellett pénteken (január 29.) Sepsiszent-györgyön az egyik bevásárlóközpont parkolójában villámcsődületet rendeztek magyar nyelvű feliratokat, kiszolgálást, a helyi közösség tiszteletben tartását követelve. Az eseményt értékelő vélemények javarészt egyetértettek a kezdeményezéssel, hiszen be kell vallani, hogy meglehetősen elszomorító, amikor két magyar románul beszél a közigazgatásban, vagy bármely más hivatalos területen.

A Civilek Háromszéki Szövetsége (CIVEK) is megerősítette mindezt, amely szervezet a villámcsődület és a nyelvi bojkott meghirdetése mögött áll: arra buzdítja kisebbségi sorban élő testvéreinket, hogy bátran használják anyanyelvüket a vállalatokban, cégekben, és a közintézményekben is. Mindez szerintük csupán hozzáállás kérdése: az anyanyelv használata a civil öntudaton múlik.

Ehhez hasonlóan kérte a gyerekek nyelvi jogainak tiszteletben tartását is a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Marosvásárhelyen, mivel tapasztalataik alapján a gyermekek anyanyelvű oktatása nem jelenti azt, hogy környezetükben is tiszteletben tartják a kisebbségek anyanyelvét.

Magyar nyelv a közigazgatásban

A civil kezdeményezéseken túl a megyei közigazgatásban harcba szálltak a kétnyelvűségért: így a múlt hét folyamán Kovászna Megye Tanácsának ülésén MPP-s képviselők arra kérték az önkormányzat vezetőségét, hogy biztosítsák a határozattervezetek magyar nyelvű fordítását is. Mindeddig úgy néz ki, hogy a kérés meghallgatásra talál, ugyanis Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke jogosnak nevezte az kérést, és megerősítette, hogy pénzt nem kímélve tesznek eleget a kétnyelvűség követelményének. Kulcsár Terza József MPP-s képviselő azt is javasolta, hogy az ülésteremben a székely zászlót is helyezzék el.

Nemzeti szimbólumok kérdése

Nem volt véletlen a székely zászló felvetése sem: épp a múlt héten hallgatták meg azokat a makfalvi önkormányzati képviselőket, akik a helyi polgármesteri hivatal homlokzatán még tavaly év végén helyezték el a székely lobogót. Az incidens során fény derült arra a tényre, hogy a magyar nyelv, valamint a magyar jelképek használatáért küzdő határon túliaknak saját sorstársaikkal is meg kell küzdeniük. A zászlót december 23-án maga az RMDSZ-es polgármester távolíttatta el, majd jelentette fel az azt kitűző képviselőket. A hatósági vizsgálat következő lépéseként a Maros Megyei Tanács mellett működő Kulturális Szakbizottság fog határozatot hozni a lobogóról. Az MPP közleménye szerint amennyiben megállapítják, hogy a székely zászló nem egy szélsőséges szervezet, és nem is egy idegen ország zászlaja, akkor bebizonyosodik, hogy a makfalviak semmiféle törvénysértést nem követtek el.

Kulturális vagy területi autonómia?

Egy ilyen jellegű bírósági döntés komoly vízválasztó lehet a romániai kisebbségek történetében, és remélhetőleg minden akadályt elgördít a nemzetiségi szimbólumhasználat útjából. Így viszont valószínűleg továbblendül az autonómiáért való harc: múlt hét kedden (január 26.) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többek közt erről is tárgyalt. Szerintük összefogásra és határozott fellépésre van szükség, a széthúzás a Székelyföldön tevékenykedő pártok és szervezetek között megengedhetetlen.

Az EMNT célja elsősorban a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön, ami a szimbólumok használatával kiegészülve egyfajta kulturális autonómiát eredményezne. Ezzel ellentétben Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint bár „a magyar nyelv hivatalossá tétele fontos, ki lehet nyilvánítani az akaratot, de ennek jogi következményei nem lesznek”.

Bár Basescu elnök nem támogatja, a végső cél az EMNT számára a területi autonómia, aminek szolgálatába állítanák a márciusra összehívott II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖF) is. A SZÖF a szervezőbizottságába minden Székelyföldön tevékenykedő politikai szervezettől kérnek jelölteket. Az RMDSZ azonban már a héten visszautasította a meghívást, és még a román pártoktól sem érkezett pozitív visszajelzés.

Markó Béla kijelentette, hogy „mi felelős politikai szervezet vagyunk, amelynek a következő időszakra fontos célkitűzései vannak. Az Székely Nemzeti Tanács ezzel szemben egy civil szervezet, amely különböző rendezvényekkel foglalkozik.” Az összes politikai szereplő megjelenése és egyetértése híján a SZÖF várhatóan nem kap felhatalmazást további lépések megtételére.

Kitekintő 
 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.