Hírek : Bugár: „Nem vagyok szurkoló, de ha egy szlovák csapat fog játszani egy magyar ellen, akkor a szlovákokért szorítok“ |
Bugár: „Nem vagyok szurkoló, de ha egy szlovák csapat fog játszani egy magyar ellen, akkor a szlovákokért szorítok“
2010.01.27. 21:02
Bugár Béla válasza kapásból érkezett: „Nem vagyok szurkoló, de ha egy szlovák csapat fog játszani egy magyar ellen, akkor a szlovákokért szorítok“.
A két tót műsorvezető közül az egyik megdicsérte Bugárt: „Ez a helyes válasz“, a másik sem titkolta: „Ezen meglepődtem“ (ti. azon, hogy hogy lehet valaki ennyire aljas, utolsó nemzetáruló kuruc.info szerk.).
Az adás az interneten is meghallgatható ide kattintva.
Emlékeztető: A Slovan és a Ferencváros 1992-ben szembetalálkozott a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Az első mérkőzésre Pozsonyban került sor, a tót rendőrség brutálisan lépett fel a vendégszurkolókkal szemben.
Ennél sokkal frissebb „slovanos emlék“ a 2008. november 1-jei, amikor a Slovant a dunaszerdahelyi DAC látta vendégül. Az országrablók rendőrsége akkor is a Slovan ellenfelének szurkolóit verte, egyikük – Lengyel Krisztián – súlyos sérüléseket szenvedett.
(Szabad Újság nyomán kuruc.info)
Kapcsolódó:
Bugár végre őszinte: "Nem vagyunk magyar párt!" Mi már ezt a megalakulásnál megmondtuk!
|
|
2010.01.04. 18:36 |
Idézzük azt az árulót, aki több,mint egy évtizeden át félrevezette a felvidéki magyarságot és hosszú évekre bebetonozta a talpnyaló,megalkuvó politikát folytató felvidéki magyar egypártredszert. Nem csoda, hogy itt tart a felvidéki magyarság meggyalázása, ahol most van. Ebben a posványban süpped, mely állapotba Bugár asszitáslásával jutott. A megalkuvások eredményeknént csúcsra járatott magyarellenes tót asszimilációs politikában, abban a jogtiprások hálójában, melynek csak egy része a tót rezsim magyarellenes nyelvtörvénye. Bugár tevékenységének és ebből eredően az MKP balga, megalkuvó és főleg autonómia-ellenes, rossz irányú politizásásának révén a magyarok beolvasztása felgyorsult ,a homogén magyar területek elszlovákosítása dübörög,mint a gőzhenger, magyar feliratot már alig talál az ember a magyar Felvidéken. Gratulálunk ehhez az eredményhez. Ehhez egy magát magyarnak hazudó Bugár Béla kellett, aki egy magát magyarnak valló pártot vezetett.
Idézzük szavait, melyből az is kitűnik, hogy természetesen nagy ívben kerülte a felvidéki vagy Felvidék szó használatát, de a lényeget elmondta: a HÍD nem magyar párt. A sorok között olvasva és ismerve a hátteret, a hátszelet, kozmopolita, ultraliberális, multimilliomosok érdekérvényesítő pártja szeretne lenni egy nagy média holdudvarral. Egykori zsebprivatizátorok pártja. Valamiféle SZDSZ-szerű árnyékszervezet. A médiahatalom és a pénz már megvan, egyelőre még a népszerűség hiányzik. Csúfosan leszerepeltek a helyközi választásokon, de még nincs vége, hisz tudjuk: a pénz beszél a kutya ugat.
"A Híd-Most pártot a novemberi megyei választásokon sok dél-szlovákiai szlovák is támogatta, az Észak-Szlovákiában élőket azonban nem tudtuk meggyőzni arról, hogy nem vagyunk egy másik magyar párt "– jelentette ki Bugár Béla ( bocsánat Vojtech Bugar) - ND szerk..
|
Ismét megszólalt a nemzetáruló - Bugár: nem kell autonómiáról beszélni
|
|
2010.01.16. 11:19 |
|
Erdély ma nyomán, 2010.01.15. A felvidéki magyarságot évtizedeken át flrevezető, az autonómia ügyét folyamatosan kisiklató, nemzetáruló, kollaboráns, az MKP vezetőjeként fölösleges és megalázó kompromisszumaival a felvidéki magyar nemzetrészt a szakadék szélére taszító Bugár Béla szerint arról kellene tanácskozni, hogyan lehet megszilárdítani, vagy egyáltalán adni a kisebbségeknek olyan hatásköröket, amelyek biztosítanák, hogy maguk dönthessenek belső ügyeikről, anélkül, hogy az autonómiáról beszélnénk.
|
Törvények segítségével lehetetenítik el a magyar életet és asszimilálják a magyarságot a tótok
|
|
2010.01.26. 11:32 |
|
Egyre kevesebb a magyar tanuló Felvidéken a megfélemlítés a magyar élet ellehetetlenítése miatt
A magyarok és tótok között létező, az állam törvényeivel tudatosan szabályozott esélyegyenlőtlenség miatt adja sok magyar szülő a gyermekét tót iskolába. A tót államban törvényekkel kényszerítik az ott élő öshonos magyarságot arra, hogy tóttá váljon,hogy beolvadjon a tótságba. Ez a fő oka annak,hogy egyre kevesebb az elsős gyermek a felvidéki magyar iskolákban. A gyerekeit az elgyökértelenedés útjára bocsátó gerincükben megtört magyar szülők bevallása szerint a jobb érvényesülés és a tökéletes tót nyelvtudás a két ok, ami miatt évente minden hatodik „magyar szülő” tót nyelvű iskolába íratja gyermekét Felvidéken. Tehát van kényszerítő ok: az érvényesülés, mert magyarként Felvidéken nem lehet úgy érvényesülni, mint tótként, ugyanis a tót államapparátusban a benesi ideológia mentén született törvényrendeletek ezt nem teszik lehetővé.
Félő, hogy hamarosan több tucat olyan település lesz, ahol a megfélemlítés és beletörődés okozta érdektelenség miatt lakat kerül a magyar iskolára. A felvidéki magyarokban a törvények által szabályozott nemzeti közösségek sorvasztása a tudatos asszimilációs politika részeként megjelenő lelki terror egy bevált asszimilációs taktika. Meghozzuk a törvényeket, ami a mi belügyünk, amibe senki nem szólhat bele. Ez az állami szintre emelt, törvényhozás segítségével végrehajtott magyarüldözés. A hivatalos nyelvhasználat ellehetetlenítése, a nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok megerősítése, a közigazgatás eltótosítása beleértve az egészségügyi intézményeket, postát, utcaneveket, a magyar nyelvű hivatalos dokumentumok hiányát és a szaknyelv elüldözését a közéletből ( legyen az közigazgatási, egészségügyi vagy egyéb szervizszolgáltatás), a magyar oktatás megnyirbálása, az autonómia ellehetetlenítése stb.
A tót állam törvények meghozatalával, ezek segítségével érezteti a magyasággal, hogy az állam,ahol élnek kizárólag a tótok állama, pontosabban azoké, akik annak vallják magukat a magyar az csak egy másodrendű állampolgár, aki igyekezzen csak otthonában, a konyhájában használni anyanyelvét. Most is ugyanaz a helyzet ,mint a benesi hamis állításra alapozott úgynevezett "reszlovakizáció"idején. Azpk a magyarok, akiket 1945-ben erre rákénszerítettek, őshonos magyarok voltak, soha sem voltak őseik szlovákok. Benesék a nemzetközi megtévesztés kedvérért a "re-" ( "vissza-") kifejezést használták,mely egy hamis érv volt. Nem "visszaszlovákosították" a felvidéki magyarokat ,hanem a kitelepítés vagy deportálás kényszere alatt íratták velük alá a "reszlovakizációs" nyilatkozatot. Ha nem írták alá, akkor kitelepítették. Ezt helyesen,bár magyartalanul nem "reszlovakizációnak", hanem "szlovakizációnak" kellett volna mondani. A törvényben a "reszlovakizáció" kifejezés szerepelt érvként. Visszaszlovákosítjuk az elmagyarosodott szlovákokat. Ezzel érveltek. Most Szlota János is ezzel érvel, csak éppen még kitelepítés nélkül, bár börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik nem ismerik el a trianoni határokat és a Benes-dekrétumokat. A törvényhozás segítségével,megszavazzák a magyarellenes törvényeket,melyet belügynek minősítenek, majd alkalmazzák a törvényt a gyakorlatban. Tulajdonképpen ugyanaz történik,mint a benesi időkben. Megszabják, hogy mikor és hol lehet magyarul beszélni, a hivatalokban nem lehet magyarul ügyet intézni, kérvényeket benyújtani,levelet címezni. Nyilvánosság előtt csak tótul vagy esetleg két nyelven szabad megszólalni. A mai tót soviniszta államra joggal illik az újbenesi jelző.
A törvény segítségével nemcsak lelki terrort alkalmaznak, hanem büntetést is kilátásba helyeznek a magyar szóért vagy feliratért, magyar szimbólumért vagy nemzeti jelkép használatáért ( pl. ezért nincs magyar zászló kitűzve a magyar többségű települések polgármesteri hivatalain).
A lelki terror lényege: megszokni vagy mekszökni. Azok a magyar szülők, akik megtörtek, esélyét nem látják a magyar jövőnek Felvidéken az előbbit választják, tót iskolába íratják gyermekeiket, akik az utóbbit, azt is a felvidéki magyarság népességfogyása követ. A harmadik út a szembenállás lenne : az autonómia -követelés vagy a revízió követelése, azaz a már egyébként is érvényét vesztett Párizsi békeszerződés jog szerinti érvénytelenedésének hivatalos,nemzetközi elfogadtatása és a határok újratárgyalása lenne. Egyelőre a harmadik utat senki nem képviseli Felvidéken, kivéve Bósza János harsány magánembert, aki támogatás nélkül magányosan küzd a felvidéki jogegyenlőségért és autonómiáért.
|
|