Dobos Attila hetilapjában, a Nemzetőrben áll ki a Jobbik mellett
Tüzifa… és nem Krisztuskereszt. Ennél nagyobb sértést nem lehetne a hazáját szerető, keresztény magyarság arcába vágni. Magyargyűlölő és keresztényellenes az ökumenista lelkész és társa nyilatkozata a Jobbik által az adventi időszakban felállított kettős keresztről. De hát mit várunk attól, akinek a magyarság szent turulmadara csak egy „dülledt szemű mesebeli tojó”. Vagy akinek a magyarság Szent Koronája csak egy „soha nem használt tökfödő”. Igen, ez ő. Orbán Viktor jóbarátja és gyermekeinek megkeresztelője.
Bizarr dolog, hogy lelkésznek kell nevezni egy olyan embert, aki le tudja írni azt, hogy a ledöntött és elfűrészelt keresztet ne sirassuk, ne tekintsük krisztusi jelképnek, hiszen az nem is volt felszentelve. Persze nagyon is jól tudja a lelkész úr, hogy fel volt az szentelve. Felszentelt pap által.(szerk.megj.: a "lelkész úr" által el nem fogadott római katolikus egyház papja által!) A baj itt a Jobbikkal van. Hogy jön a Jobbik ahhoz, hogy kereszteket állítgasson ebben az országban?
Savanyú a szőlő, az itt az igazság. Túlságosan nyomul ez a párt és rohamosan válik egyre népszerűbbé – ezért támadja őket a jóbarát. És a liberális gyökerű Fidesz, aki eddig tökéletesen tétlenül üldögélt az általa nem is annyira kiérdemelt jobboldalon, most kétségbeesve látja a Magyar Gárdáját eddig két pofonnal elzavarni kívánó vezérrel az élen, a semmiből felbukkanó párt egyre nagyobb térnyerését. Pedig volt itt idő, amikor a Fidesz a nemzet bizalmának teljes birtokosa volt. Volt itt „egy a tábor, egy a zászló”, volt itt milliós nagyságrendű tüntetés a Kossuth téren – mindenki rájuk szavazott! (Persze, mert nem volt más.) De az is igaz, hogy aztán jött a nekik „púpot a hátukon” jelentő kettős állampolgársági népszavazás, jött a testvéreinket cserbenhagyó Fekete Hétfő, jött a minket cserbenhagyó, az Astoriánál páncélautón menekülő fővezér, jött a magyar föld eladása, jött a haza eladása a Lisszaboni Szerződés olvasatlan aláírásával – de nem sorolom tovább, mert elfogy a papír. Aztán meg jött a Jobbik – hát az hogy lehet?
Dobos Attila