| Hírek : Egy "felvidéki magyar" magyarázza félre a történelmi Magyarország helységnevekről szóló törvénycikkét a Szlota-félék örömére |
Egy "felvidéki magyar" magyarázza félre a történelmi Magyarország helységnevekről szóló törvénycikkét a Szlota-félék örömére
2009.12.17. 17:30
Helyesbítésre szorul Petőcz Kálmánnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivivőjének a szlovák nyelvű SME lapban csütörtökön megjelent jegyzetében közzétett valótlan állítása, melyről a Felvidék Ma portál is beszámolt a Szlovákia a szlovákoké ! című cikkében (lásd itt ) A nyelvtörvénnyel kapcsolatban Petőcz úr azt állítja, hogy "a szlovák kormány egyes intézkedései a 19. századot idézik." "...A történelmi Magyarországon fogadtak el teljesen hasonló törvényt." Tovább idézem a Felvidék Ma honlapon is idézett, feltehetően Petőcz által nagy bölcsességnek gondolt félrevezető szavakat a Slota-félék nagy örömére: „ A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.”
A Petőcz úr által említett „jogszabályban” ( mely egyébként nem más,mint az 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről) ugyanis nem a hivatalos nyelvről van szó, hanem a hivatalos névről, bármilyen nyelven. A törvény azt mondja, hogy egy településnek csak egy hivatalos neve legyen és szó sincs arról, hogy az a bizonyos helységnév milyen nyelven szerepeljen a nyilvántartásban, sőt a törvény arról határoz a második paragrafusában,hogy a település hivatalos nevét meghatározni úgy kell, ahogyan azt a községek szeretnék, idézem: „ az illető községek igényeinek meghallgatásával állapítsák meg a helységneveket” . A törvénycikkben nincs szó arról,hogy milyen nyelvű legyen a helység hivatalos neve, hanem azt mondja, hogy a miniszter és helységneveket megállapító bizottság a munkáját úgy végezze, hogy hivatalos név megállapításánát „ az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével gyakorolja”.
Továbbá a 3. § így határoz: „ A községek külterületén fekvő telepek, puszták, havasok, továbbá egyéb jelentékenyebb lakott helyek, a mennyiben külön elnevezéssel még nem birnának, ilyennel ellátandók. Az elnevezése felett, a tulajdonos vagy a tulajdonosok egyenes állami adó alapján számitott többségének megállapodása alapján, a községi törvény szerint illetékes község képviselőtestülete határoz; mely határozat jóváhagyás végett első sorban a törvényhatósági közgyüléshez, végleges döntés végett pedig a belügyministerhez terjesztendő fel.”
4. § „A község- és egyéb helyneveknek, valamint az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából a m. kir. központi statisztikai hivatal állandó országos törzskönyvet vezet, a mely egy e végből alakitandó »Országos községi törzskönyv-bizottság« szakszerü támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. E bizottság feladata továbbá javaslatot tenni: a) a hivatalos helynevek helyes irására; b) a többnevü községek részére a hivatalos név kijelölésére; c) a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölésére;…”
5. § „….a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében, a nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és térképeken, ugyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain, valamint pecsétjein és bélyegzőin, végül a közjegyzői iratokban - tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt iratok, tankönyvek, nyomtatványok, pecsétek, bélyegzők stb. az állam hivatalos nyelvén vagy más nyelven vannak-e szerkesztve, - kizárólag a község hivatalos neve használandó azon irásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik.” Tehát a község hivatalos neve lehet magyar vagy nem magyar is, semmilyen szó nem esik arról,hogy a község neve csak magyar lehet a nem magyarok által lakott területen!!! Továbbá így folytatódik a szöveg a nem hivatalos helynevek használatáról:” A nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatu elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.” Tehát a hivatalos név mellett magyarázólag szabadon, nyilvánosan használható a hivatalostól eltérő közhasználati név is. Akii szeretné megtalálni a kizárólagos magyar nyelvhasználatra vonatkozó mondatot, még csak az úgynevezett hivatalos nyelvre vonatkozó mondatot sem fogja megtalálni.Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel.
A hivatalos helységnevet ugyanis a törvénycikk szerint az ott lakók igényeinek megfelelően kellett meghatározni, olyan nyelven, amilyenről az ott lakók döntöttek. Részletesen a törvénycikk itt olvasható: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6700
Nem kellene félreértelmezni a törvényt és nem kellne összekeverni a törvénycikkben egyszer sem olvasható hivatalos nyelv kifejezést a hivatalos helységnévvel. A törvénycikk szerint a helységnév meghatározás abszolút demokratikusan történt, az ott lakók bevonásával. Ha összehasonlítjuk a Trianon utáni tudatos asszimilációs politikát szolgáló helységnévképzéssel, akkor azt látjuk, hogy nyelvtörvény nélkül sem voltak fenn a szovák vagy a csehszlovák térképeken a magyar helységnevek magyarul,sőt két nyelven sem voltak, mert egyszerűen átkereszetelték őket , abszurd, történelmietlen, az asszimilációt elősegítő nevekre ( Hurbanovo,Safárikovo, Stúrovo stb.).
Egyébként most sem kérdezik meg a helyieket, hogy milyen nevet szeretnének. A jelenlegi elszlovákosíztási asszimilációs politika, lelki terror mellett ( melyet a nyelvtörvény is szolgál) már nem is fogják. Manapság egy autonómiában két hivatalos névnek kellene lennie, úgy kellene szerepelnie a térképeken is, sőt amennyiben a lakosság aránya ezt megkívánja, csak az ott élő lakosság nyelvén kellene a hivatalos nevet meghatározni, akkor elég lenne akár a magyar elnevezés is, de a szlovákok a saját nyelvükön is úgy használhatnák a helységnevet, mint ahogyan az az 1898. évi IV.törvénycikk 5.paragrafusában le volt fektetve.
Az effajta nyilatkozat és viselkedés a szlovák sajtóban kifejezetten rontja a magyar nemzetrész helyzetét Felvidéken.
Petőcz úr a szezont összekeverte a fazonnal. Ebből erednek majd a Slota-féle "a magyarok megbújtak a hegyekben a török elől" kezdetű erkölcsromboló, nemzetünk becsületébe gázoló ocsmány hazug teóriák.
(nemzetidal.gportal.hu szerkesztője)
Kapcsolódó: http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19248&Itemid=1
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19097&Itemid=56
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum