Hírek : Balczó Zoltán: Milyen demokráciát hangoztat az EU? |
Balczó Zoltán: Milyen demokráciát hangoztat az EU?
2009.12.03. 21:05
www.jobbik.hu, 2009.12.03.
Szépen megfogalmazott napirendi pont a kisebbségi nyelvhasználat ügyében, eltérő érdekek klímaváltozás témában, globalizáció és az Európai Unió két újonnan megválasztott vezetője, többek között ezek szerepeltek a múlt heti strasbourgi plenáris ülés témái között. Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője aktívan részt vett a Magyarországot leginkább érintő kérdések megvitatásában. Ezek közül válogattunk.
Balczó Zoltán aktív a magyarságot érintő ügyekben
A napirendi pontok között szép köntösbe burkolva szerepelt a kisebbségi nyelvek használata mint az európai kulturális örökség része, de vajon amikor ezekről az értékekről beszélünk, akkor azokat tekintjük értéknek, amit leírtak vagy azt, amit az államok tiszteletben tartanak? - hangzott el a költői kérdés Balczó Zoltán szájából, aki úgy véli, hogy a sokat emlegetett demokrácia csak papíron létezik.
A vitában részt vett Leonard Orban biztos is, aki kihangsúlyozta, hogy minden tagállam szuverén joga, hogy milyen intézkedéseket hoz, ebbe Európa nem szólhat bele. A Bizottság közös európai örökséget emleget, holott a szlovák nyelvtörvény megfosztja az embereket az alapvető szuverén joguktól, az anyanyelvük használatától. Balczó Zoltán elmondta, a törvénynek nem létezik olyan végrehajtási módja, amely elfogadhatóvá tenné, amíg ez a törvény életben van, addig az az őshonos magyar népesség jogfosztását jelenti. Milyen nyelvi sokszínűségről beszél az EU, ahol büntetnek azért, ha a saját anyanyelvét használja valaki? Milyen demokráciát hangoztat Európa, ahol a Benes-dekrétumok még mindig életben vannak, ahol a Lisszaboni Szerződésről tartott népszavazásokat semmibe veszik?
Az antidemokratikus Európai Unió nemhogy figyelmen kívül hagyja az állampolgárok akaratát, de még attól sem riad vissza, hogy ajánlatokat tegyen, és engedményeket az országoknak csak azért, hogy életbe léptessék az EU új alkotmányát, a Lisszaboni Szerződést. Ha már ez megvan, akkor megválasztja a szerződés által létrehozott két bábot, az Európai Tanács elnökét és a kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt, akik képviselik az Európai Uniót a nemzetközi színpadon. A három európai fő intézmény, a Bizottság, a Tanács és a Parlament oly sokat emlegetett, de a valóságban nem érvényesülő egyensúlyát javíthatta volna egy karakteres elnök megválasztása, hiszen a tagállami érdekek elvileg a Tanácsban jelennek meg. A jellegtelen, kevéssé ismert belga Herman Van Rompuy megválasztása azt jelzi, hogy a főhatalom meg kell maradjon a tagországoktól deklaráltan elszakadó, a birodalmi érdeket megjelenítő Európai Bizottság és annak elnöke, Jose Manuel Barroso kezében.
Balczó Zoltán a továbbiakban a klímakonferenciához fűződő témában megjegyezte, hogy a decemberi koppenhágai klímatalálkozótól mindenki csodát vár. Az Európai Unió büszkén mondhatja, hogy teljesítette a kyotói kötelezettségvállalásokat, de arról nem beszél, hogy ezt a volt szocialista országoknak köszönheti, mely országok jócskán túlteljesítették a kyotói vállalásokat, vagyis a széndioxid-kibocsátás csökkentését, ezzel nagymértékben hozzájárulva a klímaváltozás megelőzéséhez. A túlteljesítéséből megmaradt kvótát értékesíteni lehet a piacon, amiből az országnak bevétele származhatna, azonban az Unió nem támogatja ezeket a törekvéseket, sőt meg kívánja akadályozni a kvóták 2012 utáni értékesítését. Jogosan tehetjük fel a kérdést, miért hoznak az új tagországok számára hátrányos döntéseket?
Slezák K. Gabriella
|