A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint ez a siker annak is köszönhető, hogy Morvai Krisztina a magyar politikai életben ritkaságszámba menő hitelességgel, szakmaisággal és kitartással lépett fel a Draskovics-korszak jogtiprásai ellen. A leköszönő miniszter azonban téved, ha az elmúlt években történt gaztetteinek elfelejtését reméli: az új erő ugyanis ragaszkodik a teljes elszámoltatáshoz. A Jobbik EP-delegációjának vezetője már el is kezdte ezt: október 31-én feljelentést tett hamis vád bűntette (az elhíresült robbantásos „bizonyíték”) miatt, amely ügy már az illetékes Budapesti Nyomozó Ügyészség előtt van.

A Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályának vezetője, Dr. Sinku Pál válaszlevelében (alább az ide vonatkozó részlet) azt próbálta elhitetni Morvai Krisztinával, hogy a Draskovics által bemutatott videónak semmi köze a Budaházy György és 15 társa ügyében indult nyomozáshoz, és nem minősül hamis vádnak azért sem, mert a Btk. 233. § (1) a) szerint „a hatóság előtt” elkövetett hamis vád büntetendő csak, a nagy nyilvánosság előtti nem. Ezzel szemben Morvai Krisztina feljelentése a paragrafus következő pontját jelölte meg (szó szerint idézve is), amit a törvény szerint nem csak „a hatóság előtt” lehet elkövetni. Ha pedig az derülne ki, hogy a miniszter nem tudott a bizonyíték valótlanságáról, e gondatlanság is vétségnek minősül a 234. § szerint.

A fent említett esetben azonban Draskovics Tibor a nagy nyilvánosság előtt bemutatott videofelvételt egyértelműen a fogvatartott hazafiak ügyéhez kapcsolta, amikor beszámolót tartott arról, hogy a hatóságok mire alapozzák a vádakat, így elég nehezen értelmezhető Sinku Pál azon állítása is, hogy ezek nem minősülnek a hatóság előtt bemutatott bizonyítéknak. Kinek szánta Draskovics a felvételt, ha nem a hatóságoknak?

A Jobbik egyúttal kifejezi abbéli meggyőződését is, hogy a koncepciós eljárások nem fognak megszűnni, az ország helyzete nem fog javulni egyetlen ember távozásával: ehhez teljes elitcserére van szükség.

Dúró Dóra,
a Jobbik szóvivője

Részlet Dr. Sinku Pál 2009. november 10-én kelt, Morvai Krisztinának küldött válaszleveléből:

„Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ellen az említett televíziós nyilatkozat miatt hamis vád bűntette miatt nincs folyamatban büntetőeljárás. A hamis vád bűntettét ugyanis az követi el, aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Az Ön által is sérelmezett videó felvétel bemutatása és az ezzel kapcsolatos nyilatkozat a televízióban történt, így törvényi tényállási elem – a hatóság előtt – hiányában a hamis vád nem valósult meg.
Kérésének megfelelően levelének e részét – mint hamis vád bűntette miatt tett feljelentést – elbírálás végett a Fővárosi Főügyészség útján az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapesti Nyomozó Ügyészségnek küldtem meg.

Megjegyzem, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter által bemutatott videó felvétel semmilyen formában nem kapcsolódott és nem is kapcsolódik a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban levő bűnügyhöz, abban bizonyítékként történő felhasználása fel sem merült, illetve merül.”

Hamis vád:

233. § (1) Aki
a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.
(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.