Duma István András Klézse felső fertályából, a Tyúkszer nevű falurészből (Alexandria) a valamikor önálló település rangján lévő Buda nevű helységbe kalauzol, a Botezatu Illés portájára. 

Molett fiatalasszony fogad. Ki hinné, hogy hat gyermeke van? És ki hinné, hogy a sok szülés „miatt" sápadt, beteges asszonnyá válik a nő? Ránézésre csattanó egészségű. Õ a beszédesebb. Székelyes csángó dialektusban beszél, jól érthető artikulációval, némely székelyföldi faluban nyelvjárásiasabb a beszéd. Férje csak néha szól közbe, lassúdad mozdulatú, észrevenni rajta, hogy kímélnie kell a lábát.

— Mennyi a család jövedelme? Mennyit keresnek? 

Az asszony: Jaj, erről én nem is vagyok kedves beszélni. A férjem beteg. Coxatrozának írják a papírok. Többet nem tud menni munkára. Kellene legyen, hogy mondják? Betegnyugdíja. Járta az orvosokat, de a tavasz óta nem jött semmi papír. Egész nyáron nem dolgozott. A deszkagyárban volt, ahol deszkákat csináltak. Vágták a fát. Hogy mondják: csináltak bútorokat is. Szeptemberig betegszabadságon volt. Száz nap után tette bé a papírokat, hogy kapjon nyugdíjat. 

— Miből élnek? 

— Én sem tudok sokat dolgozni a gyermekektől. Csak a mezőn, amekkora földünk van. Hogy mondjam? Hét rúd földünk van. Ezen kukoricát termelünk. Felibe is vettünk ki földet. Szőlő is van. Ennyi az egész. A gyerme

keket egymásra hagytam az egész nyáron. Este, amikor a mezőről hazajövök, akkor főzök. Éjjel is. Elég nehez. 

— A férje a betegségével hogy áll? 

— Pénz kellene, hogy operálják. Az doktorok, ahány van, annyit mond. Az egyik azt mondja, jó volna, ha megoperálnák. A másik azt mondja, hogy menjen, ameddig bír. Két operációja volt. Sohasem volt egészséges a lába. A vonathoz járt a beteg lábával. Sokat kellett gyalogolni. S ott is olyan munkája volt, hogy kellett gyalogolni. 

— A hat gyermek közül hány iskolás van? 

— Csak kettő nem iskolás. Négyen iskolások. Van ez a nagyobb leányka, ő tizedikes Bákóban. A fiú nyolcadikos itthon. A másik fiú másodikos, s van egy hatodikos kislány Szászrégenben. Azért ment ki, hogy megtanuljon magyarul. Erősen megszerette. Négyen vannak Klézséről ott. Most, vakációra hazajönnek. Erősen várjuk. Azt mondják, hogy ott a tanárok is másképpen viselkednek. Most kaptunk levelet tőle. Írja, hogy amikor jön haza, menjünk elejébe. 

— Itthon irigyek vannak-e azért, hogy az ő gyerekük nem juthatott el Régenbe? 

— Ki irigy, ki nem. Az egyik mondja, hogy jól tettük, hogy oda küldtük. A másik azt mondja, bolondok vagyunk, hogy szegény leánykát elengedtük olyan messzire. De megszokta. Szereti. Kinn voltam nála. Kérdeztem: jőnél-e haza? — Nem mennék — mondotta. A levelet románul írja, hogy mi is tudjuk elolvasni. Azt írja, hogy voltak kirándulni. Még egy bombát is láttak. Amikor jön haza, akkor hoz nekünk karácsonyi ajándékot. Itt van a másik levél. Azt írja, hogy: hozzánk megjött a Mikulás. A tanárok nagyon jók. Van vagy két kislány, aki nem hagy békén. De a többiek jók. Az osztályfőnök bácsi hetvennégyezer lejért vásárolt egy tréninget neki, hogy a tornaórán neki is legyen. Nem verik őket, mind itthon. Itt még ott tartunk, hogy ütik őket. 

Magyarul is írt levelet. Ott van valahol a sárig (sárga) táskában. 

A férj: Itthon, az iskolában azt sem engedik, hogy szünetekben az udvaron magyarul beszéljenek a gyermekek. Nekem volt egy alterkációm (összeakaszkodásom). Amikor gyermekeket kivittem Csíkba. Beállított a szomszéd részegen, s az mondta, hogy felgyújtja a házat. Tiltsák a nyelvet a gyermekektől. Azt akarják, hogy megutálja. Mindenütt kínoznak a nyelvünkért. Nagyon bátor kell légy, hogy magyarul beszélj. Kell legyen merszed. 

Feleség: Kérdezték tőlem, hogy én miért akarok magyart csinálni a gyermekből. Mondtam, hogy én azt csinálok, amit akarok az enyémmel. Te is csináld azt a tieddel, amit akarsz! Nekem édesapám s édesanyám tanult 

magyarul. Tőlük tanultam meg olvasni én is. Mámókától az énekeket is megtanultuk. 

Itt, a faluban rengeteg a helyettesítő. Olyan gyenge az iskola, hogy a nagyobb leányka Bákóban tanul, s amikor hazajön, arra sincs ideje, hogy egy veder vizet behozzon. Folyton-folyvást tanul. Itt van egy matematikatanár. Helyettes. Folyton részeg. Felírja a dolgozat címét a táblára. A gyermekek nem írtak, mert nem tartotta meg a leckét. Kérték, legalább egy órát tartson, mielőtt dolgozatot írnának. Visszamaradottak vagyunk. 

A legnagyobb lány: Klézsén végeztem. Most Bákóba járok. Tizedikbe. 

— Nagyon szépen beszélsz magyarul A családban tanultál meg? 

— A családban. De jártam Magyarországon is. Három hétig voltam Budapesten és Balatonkenesén. Táborban. Egy családnál laktam. Klézséről tizenötön voltunk. László bácsi válogatta ki, hogy melyik mehet. Autóbusszal mentünk. Egy szuszra. 

— A bákói líceumban hogy megy a tanulás? 

— Meneget. Nem a legjobban. 

— Internátusban laksz? 

— Nem. Bejárok. Vonattal. 

— Mi leszel, ha elvégzed az iskolát s érettségizel? 

— Semmi.

Sylveszter Lajos 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.