Van egy kisváros Finnországban, amely egyedülálló nyelvpolitikájáról nevezetes. A finn nyelvtörvény szerint a svéd nyelv azokon a településeken használható hivatalosan, ahol a svéd ajkúak száma meghaladja a háromezer főt, vagy arányuk a helyi lakosság körében eléri a nyolc százalékot.
Az ország déli tengerpartján, Helsinkitől 50 kilométerre fekvő Lohja/Lojo 35 ezer lakosából mindössze ezerötszáz svéd nemzetiségű, ami a népességnek alig négy százalékát teszi ki. Így tehát a törvények értelmében a város közigazgatásának, egészségügyi intézményeinek és többi hivatalának elég lenne csak finn nyelven működnie. A helyi önkormányzat azonban néhány éve úgy döntött: pártfogásukba veszik a svéd nyelvet – írja a Krónika.
„Bár a svéd nyelv Lohjában nagy múltra tekint vissza, a svéd lakosság aránya fokozatosan csökkent, míg végül olyan alacsony lett, hogy már nem érte el a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt – magyarázza Simo Juva, Lohja finn polgármestere, aki maga is folyékonyan beszél svédül. – Aztán az 1990-es évek közepén, amikor átszervezték a környező települések közigazgatását, és városunkhoz csatoltak egy svéd többségű községet is, elhatároztuk, hogy a mi hivatalaink akkor is két nyelven működnek, ha a törvény erre nem kötelez bennünket”.
A közalkalmazottaknak tudniuk kell svédül, két nyelven kell köszönniük
A polgármester hozzátette: teljesen önként, szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy támogatják a svéd nyelvet. A kétnyelvű ellátás biztosítása persze erőfeszítéseket követel. A tábláknak, feliratoknak mindenütt kétnyelvűnek kell lenniük. A közintézményeknek két nyelven kell működniük: a különböző okmányokat, hirdetéseket két nyelven kell közzétenni, az alkalmazottaknak pedig tudniuk kell svédül, s a hozzájuk forduló polgárokat „päivää – god dag” köszöntéssel, két nyelven kell megszólítaniuk.
Svéd nyelvtanfoylamok az orvosok, ápolók számára
„A legnagyobb kihívást számunkra az egészségügyi rendszer átszervezése jelenti – jegyzi meg Simo Juva. – Az elmúlt évben Finnországban ugyanis több egészségügyi létesítményt is összevontak és központosítottak. Ennek köszönhetően rendelőintézetünk és kórházunk egyfajta regionális központ lett, mely ma már nemcsak a helyiek ellátásáért felelős, hanem két szomszédos, svéd többségű kisváros betegeinek ellátásáért is.
Mivel az egészségügyben a nyelv különösen fontos szerepet játszik, kiemelt figyelmet fordítunk az orvosok, ápolók svéd nyelvtudására, s ezért folyamatosan szervezünk svéd nyelvtanfolyamokat számukra”.
Otthon érezheti magát az úgynevezett "kisebbség" ( bár tudjuk a többségi állmon belül egy bizonyos régióban a "kisebbség" fogalommal megbélyegzett nemzeti közösség a többség! ND megj.)
A kétnyelvűségbe fektetett energia természetesen megtérül. A város svéd lakossága szabadon használhatja anyanyelvét, otthon érezheti magát Lohjában. A finn népesség egy része állandó kapcsolatba került a svéd nyelvvel, így egy idegen nyelv magas fokú ismeretével gazdagodott. Másrészt – ahogy a város idegenforgalmi brosúrájában olvasható – a kétnyelvűség, a két kultúra jelenléte nemcsak a helyi lakosokra, hanem a Lohjába látogatóra is meglehetősen jó benyomást tesz, s növeli turisztikai vonzerejét – írja az erdélyi napilap.
(Krónika)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum