Hírek : Bajnai kontra Ciccolina |
Bajnai kontra Ciccolina
2009.11.02. 17:09
Gondola.hu, 2009.november 2. - Valamennyi tagállam ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Václav Klaus azonban mentességet követel Csehországnak a szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mely törekvéshez a szlovák diplomácia is csatlakozott. Tolerálhatóak az Európai Unióban a Benes-dekrétumok?
- Botrány, ami történik - erkölcsi és politikai értelemben egyaránt. Morálisan és politikailag három mélypontja van a történetnek. Először értelemszerűen Václav Klaus személye. Másodsorban az Európai Unió, és harmadsorban pedig Balázs Péter külügyminiszter, valamint a magyar diplomácia.
Miről van szó? Arról, hogy antifasisztának álcázott, valójában abszolút fasiszta, a kollektív jogfosztásra épülő diszkriminációs törvényeket akarnak fenntartani, azzal a bevallott céllal, hogy a jogtalanul és igazságtalanul megnyomorított embereknek ne legyen lehetőségük arra, hogy az igazságukat keressék. Ha az Európai Unió ebbe belemegy, akkor a saját értelmét adja fel, mert ez szembeköpése az alapító atyáknak, Adenauernek, Schumannak és De Gasperinek. Másfelől az Európai Uniónak végső soron a legfőbb értelme azoknak az egyetemes emberi jogoknak az evidenciaszerű érvényesítése, amelyek az emberi civilizációnak az eszenciáját alkotják. Ezért tehát, ha az unió az emberi jogi kérdésekben maszatol, akkor saját ethoszát, identitását adja fel. Bizonyos gazdasági kérdésekben lehet alkudozni, de az emberi jogi kérdésekben nem.
A harmadik mélypont pedig - Klaus gátlástalansága és az unió kalmárszelleme után - Balázs Péter külügyminiszter nyilatkozata, aki ijesztő érzéketlenségről tett tanúbizonyságot azokkal a magyarokkal szemben, akiket e törvények alapján tettek földönfutóvá, nyomorítottak és sok esetben öltek meg. Amikor a magyar diplomácia vezetője azt mondja, hogy ezekben a kérdésekben lehet áthidaló „kompromisszumos” megoldást találni, akkor ki kell jelentenünk, hogy ez a magatartás szögesen ellentétes a magyar nemzet érdekeivel, az egyetemes emberi jogokkal. Balázs Péter, mielőtt ilyet mondott, elfelejtette megkérdezni azokat a kitelepített embereket, akiket e törvények alapján nyomorítottak meg. A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja világos: emberi jogi kérdésekben nincs maszatolás, azokat ugyanis nem az Európai Unió, az ENSZ vagy más szervezet biztosítja, hanem azok a teremtés rendjében adottak, amit a parlamentek és az emberi jogi szervezetek csak felismernek és elismernek. Ebből kifolyólag nem rendelkezhetnek felettük, nem áll hatalmukban, hogy ezekről alkudozzanak. Az Európai Unió lényegét adják fel, amikor relativizálják ezeket az értékeket. Az a kormány pedig szégyellje magát, amelyik ilyen módon gyalázza meg azokat az embereket, akiket e jogfosztó törvények alapján üldöztek el szülőföldjükről, fosztottak ki, nyomorítottak meg, és sok esetben még az életüket is elvették.
- Bajnai Gordon bejelentette kormánya antikorrupciós csomagját. Ez nem olyan, mint amikor rablógyilkos közbiztonságért kiált?
- Az Index újságírójának azt mondtam, hogy ha Bajnai Gordon korrupcióellenes törvénycsomagot nyújt be, az körülbelül olyan, mintha Ciccolina erkölcsrendészeti javaslatokkal állna elő.
Egyfelől természetes, hogy küzdeni kell a korrupció ellen, ezért nem kellett volna a jelenlegi kormánynak azt olyan mértékben elszabadítania, amire még nem volt példa a magyar történelemben. Másfelől aligha várható el a rablóktól, hogy csak úgy hirtelen pandúrokká váljanak.
Az elképzeléssel szemben jogi problémáim is vannak. A korrupció ugyanis bűncselekmény, következésképp, ha valaki bűncselekményt követ el, akkor az arra hivatott szerveknek, az ügyészségnek és a rendőrségnek kell eljárnia. Egy bizonytalan státuszú újabb szervezet létrehozása sok esetben inkább a probléma elmaszatolását jelenti, semmint a megoldás irányába tett lépést. Az természetesen támogatandó, ha a mindenkori kormány fellép a korrupció ellen, és nyilván vannak olyan részletkérdések, amikben tudunk közösen gondolkodni.
A kormány törekvésében két alapvető probléma van. Az egyik az, hogy az ügyészség és a rendőrség szerepe nem relativizálható egy fiktív hivatal által. Másodsorban pedig a korrupcióval szemben csak egy hiteles kormánynak van erkölcsi alapja fellépni. Azoknak, akik széthordták az országot, elloptak mindent, amihez csak hozzáfértek - és eközben még az unokáinkat is eladósították -, semmilyen erkölcsi alapjuk nincsen arra, hogy pont ők hirdessenek harcot a korrupcióval szemben.
- Nem sikerült megállapodniuk a pártoknak a kampányfinanszírozásról. Ez azt jelenti, hogy a hatalmon lévő MSZP pénzt, paripát, fegyvert be fog vetni? Durva és drága kampányra kell számítanunk?
- Eddig is ezt tették, és ezután is ezt fogják tenni. Mi a legszigorúbb kampányfinanszírozás mellett vagyunk, két okból is.
Egyfelől erkölcsileg azt gondolom helyesnek, hogy amikor szegény az ország és egyre szegényebbek az emberek, akkor a pártoknak sem illendő sok pénzt költeni a kampányukra. Ez egyszerűen a jó ízlésből és a minimális erkölcsi tartásból következik.
Másfelől viszont van egy pragmatikus okunk is. Nyilvánvaló, hogy a szocialista párt nagyságrendekkel több pénzzel rendelkezik, mint amit mi a választásokra tudunk fordítani. Mi tehát valóban abban vagyunk érdekeltek, hogy minél kevesebb pénzt fordíthassanak a pártok a kampányra.
Én személy szerint azt is helyesnek tartanám, ha tévéreklámokra egy forintot sem fordíthatnának a pártok. Legyen egy meghatározott idő, amit mindegyik párt megkap saját programjának és személyiségeinek bemutatására - de ennyi és nem több.
Ráadásul miután a mi mozgósító erőnk - az elkötelezett aktivistáknak hála - a személyes kapcsolatrendszerekben van, ezért érdekeltek sem vagyunk abban, hogy óriási plakátháború, hirdetésháború határozza meg a kampányt. Mind erkölcsi, mind gyakorlati szempontok alapján a legpuritánabb, legszigorúbb kampányfinanszírozás mellett vagyunk.
Azonban bármilyen megállapodás is köttetik, a szocialista párt, mint korábban, most is ezer látható és nem látható módon át fogja lépni ezeket a szabályokat.
Csak egyetlen példát mondok. Nincs akadálya annak, hogy megvegyenek egyes újságírókat, akik ugyan az MSZP nevét le sem fogják írni, de olyan beállítottságú riportokat fognak közölni, melyekben pozitív színben mutatják be az MSZP-t, annak szlogenjeit vagy személyiségeit - miközben a jobboldal esetében ennek épp az ellenkezőjét teszik.
Nincs olyan kampányfinanszírozási törvény, ami az egyes újságírók prostituáltságát, és az egyes politikusok, pártok gátlástalanságát ki tudná védeni. Mi azonban mind erkölcsi, mind politikai értelemben a minél szerényebb kampányban vagyunk érdekeltek.
|