Ez belefér az "európai értékekbe"Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtök este elfogadták azt a szöveget, amely alapján a cseh elnök hajlandó ratifikálni a lisszaboni szerződést. A cseh szakszervezetek azonban kifogásolják az uniós döntést. Szerintük Vacláv Klaus cseh elnök csak ürügyként használta a Benes-dekrétumokat, mert igazából azt akarta elérni, hogy a munkavállalói jogokat erőteljesebben képviselő alapjogi chartának ne legyen hatása a cseh jogrendre.
„Az Európai Tanácsnak sikerült döntést hoznia, egyetértés született a cseh kormány és a cseh elnök kéréséről” - közölte Fredrik Reinfeld svéd kormányfő. „Ezt oly módon sikerült elérni, hogy a szomszédos országok is elfogadják, és ennek nincs jogi következménye a szomszédos államokra nézve” - tette hozzá.
A cseh államfő az unió reformjáról szóló dokumentum aláírásáért cserébe azt követelte, hogy országa kapjon felmentést az alapjogi charta hatálya alól, nehogy arra hivatkozva a II. világháború után Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek utódai kártérítési igényekkel léphessenek fel.
Bajnai Gordon miniszterelnök szerint sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket, és világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az alapjogi charta és a lisszaboni szerződés között semmiféle összefüggés nincs.
A kompromisszum szerint a csehek megkaphatják a felmentést, de csak akkor, ha a lisszaboni szerződés hatályba lépése után minden tagállam ratifikálja a lábjegyzetet. Ezt a szöveget pedig az alapjogi chartához csatolják, a lengyel és a brit kivételhez hasonlóan.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „Nagy-Britannia és Lengyelország esetében a tagállamok elfogadták a kivételt, a cseh köztársaság ugyanazt a kivételt kérte. Nem szeretem ezeket a kivételeket. Jobb lett volna, ha az összes tagállam elfogadja az alapvető jogok chartáját”. Barroso azt reméli, hogy a lisszaboni szerződés nagyon gyorsan életbe léphet.
Ha a cseh alkotmánybíróság jövő kedden kedvezően dönt a kérdésről, akkor Vacláv Klaus elnök még novemberben aláírhatja a ratifikációs okmányt. A lisszaboni szerződés így december elsején hatályba léphet.
Bajnai tapsol
Magyarország megnyugvással fogadta, hogy sikerült tisztázni a Lisszaboni szerződéssel kapcsolatos félreértéseket, így lezárulhat a ratifikáció és a szerződés a közeljövőben életbe léphet - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök az EU-csúcs első ülésnapján, csütörtökön.
Elhárult az akadály a Lisszaboni szerződés életbe lépése elől - közölte csütörtök este Brüsszelben Szollár Domokos kormányszóvivő útján Bajnai Gordon miniszterelnök. Bajnai az EU-csúcstalálkozó első ülésnapjának végén kiemelte: "Sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi charta és a Lisszaboni szerződés között semmiféle összefüggés nincs."
Bajnai szerint a Lisszaboni szerződést elsőként ratifikáló Magyarország "megnyugvással és örömmel fogadja, hogy sikerült tisztázni a szerződéssel kapcsolatos félreértéseket és aggályokat, így a ratifikációs folyamat lezárulhat, a szerződés pedig a közeli jövőben életbe léphet". Az Európai Tanács eszerint magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni szerződés és az Európai Unió alapjogi shartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik. Teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit - áll a közleményben.
Bajnai megfogalmazása szerint Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni. "A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az Alapjogi charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják" - fogalmazott Bajnai Gordon.
A magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet. Ez szerinte minden szlovák állampolgár érdekét szolgálja, és egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt.
hirtv.hu - magyarorszag.hu - barikad.hu
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum