Tanulmány született a székelyek "visszarománosításáról"

A Ioan Lăcătuşu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozása végett, szerinte ugyanis az autonómia keretében diszkriminálnák a székelyföldi románokat.

Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ. Az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitása megőrzésének elősegítése érdekében alapított sepsiszentgyörgyi intézmény képviselői kedden este mutatták be erről szóló tanulmányukat, amikor egyúttal megemlékeztek arról is, hogy a várost éppen 65 évvel ezelőtt foglalták el a román csapatok.

A Ioan Lăcătuşu, a központ igazgatója által ismertetett dokumentum nem többet és nem kevesebbet szorgalmaz, mint azt, hogy a romániai régiók újrafelosztása során a többség és a kisebbség jelenlegi arányainak megváltoztatásával kell kialakítani az új régiókat.

Beolvasztanák Har-Kovot

Az éveken keresztül az országos levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lăcătuşu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba –, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.

„Ha a román állam, az európai gyakorlatnak megfelelően, nem ezeknek az elveknek az alapján valósítja meg gazdasági-társadalmi régiófejlesztési stratégiáját, elkerülhetetlenné válik az etnikai alapú területi autonómia megvalósulása, ezzel együtt pedig az érintett megyékben élő románok elszigetelése, diszkriminálása” – idézték a román hírügynökségek tegnap a tanulmányi központ igazgatóját. Ioan Lăcătuşu többek között demográfiai adatokkal érvel a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat –, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak.

Ezen túlmenően Lăcătuşu azt javasolja a román tudományos élet, a civil szervezetek és a politikai pártok képviselőinek, hogy aktualizálják és hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. A sepsiszentgyörgyi központ igazgatója szerint nem véletlen, hogy a két világháború között a román hatalom „elszékelyesített területnek” nevezte a Székelyföldet, szerinte ugyanis a régió magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. A Hargita és Kovászna megyei románok civil fórumának alelnöki tisztségét is betöltő Lăcătuşu egyébként a tanulmányt felterjeszti Románia parlamentjéhez, kormányához, az államfőhöz és az ország európai parlamenti képviselőihez is.

Kötelesek elhatárolódni

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli: nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha nem éppen abban a Romániában élnénk, ahol folyamatosan tetten érhetőek a Lăcătuşu-féle eszmék. „Már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró, aki szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.

„Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lăcătuşunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lăcătuşu a Ceauşescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.