Pozsony! Nem Bratislava!Káosz uralkodik pillanatnyilag a sohanemvolt köztársaság államnyelvtörvénye körül, mert a kedden elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogszabály rendelkezéseinek. Közben a magyargyűlölő Fico azt közölte, nincs semmi kivetnivaló a nyelvtörvényben.

A Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik. Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk az államnyelvünket. Ilyen körülmények között örülök, hogy a Nemzeti Tanács ezt a törvényt elfogadta" - jelentette ki Fico arra reagálva, hogy kedden több magyar párt is aggodalmát fejezte ki a nyelvtörvény elfogadása miatt. Fico egyébként azt is közölte, hogy érvényes magyarországi meghívása van, kész találkozni magyar partnerével, s már csak arra vár, hogy a magyar fél megerősítse annak időpontját.

A kedden elfogadott nyelvtörvény módosítása ugyanakkor nagy bonyodalmat okozott ma is. Az 1995-ben elfogadott első változathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait, a bírság összege 100-5000 euró lehet. Bírságokat az eredeti törvény is tartalmazott, de azokat 1999-ben hazai és külföldi nyomásra törölték. A most újra bevezetett bírságok azonban sokkal nagyobbak, mint az egykoriak. A bírság kiszabását írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie.

Nem világos, ki és hogyan fogja ellenőrizni. A sajtó azt állítja, újra lesz "nyelvrendőrség". Marek Madaric kulturális miniszter szerint viszont csak a tárcánál alakul egy osztály két emberrel, akik felügyelik a témát. A miniszter azt állítja: a kisebbségeknek és az embereknek nem kell félniük a bírságtól, mert a magánszféra nyelvhasználatát nem szabályozták.

Madaric szerint a jogszabály nem vonatkozik a sajtóra, a minisztérium sajtóosztálya szerint azonban igen, és a magyar sajtóban a magyar elnevezés mellett szlovákul is fel kell tüntetni majd a földrajzi neveket.

A tervezet hivatalos indoklásában az szerepel - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap -, hogy a helynevek államnyelven történő használata a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezővé válik. Jogászok szerint ez elméletileg azt jelentené, hogy a magánjellegű nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket és a beszélt szövegben is el kell hangzania. A problémát "csak" az jelenti, hogy a szlovák jogrend nem határozza meg, mi az a nyilvános érintkezés, csak a hivatali érintkezést definiálja. Ez utóbbiban eddig is szlovákul kellett használni a helyneveket.

Mi változik az államnyelvtörvény módosítása után? A válaszokat az Új Szó a következő pontokban összegzi:

- Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Ebbe a helységneveken kívül beletartoznak az utcanevek, folyók, hegységek, tájegységek (például Csallóköz) nevei is. A nyilvános érintkezést egy törvény sem definiálja, a szokásjog alapján viszont ebbe a kategóriába tartozik mindenféle, nem magántársaságban elhangzó vagy megjelenő kijelentés.

- A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.

- A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes.

- Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap - ennek nagysága 100-tól 5 ezer euróig terjedhet.

- A törvénynek gyakorlatilag egyetlen pozitívuma van, hogy elhárította a kisebbségi nyelven sugárzó magán rádióadók és tévéadók beindítása elől az akadályokat. Eddig az volt a szabály például, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását.

- A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az "egyéb nyelvűnek", miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet.

- Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, mely nem lehet tartalmában rövidebb, mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni. A régi emléktáblákon maradhatnak az eredeti feliratok, nem fogják követelni a módosításokat.

- A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli.

Szintén egyfajta "pozitívumként" értékelhető, hogy végül is nem fogadták el a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) javaslatát, amely bárminemű állami hivatalnokok alkalmazását azok szlovák nyelvtudásának - írásbeli és szóbeli - színvonalától tette volna függővé.

Amennyiben a törvénymódosítást Ivan Gasparovic államfő aláírja, az szeptember elsején lép életbe, de a szlovákiai magyar pártok biztosan alkotmánybírósághoz fordulnak majd