| Hírek : Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja |
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
2009.08.14. 19:23
Polgárinfo.hu, 2009.08.14.A Lányi-kódex szerint parasztul, továbbá egyes vidékeken még ma is Nagyasszony: Szűz Mária mennybemenetelének, mennybevételének, egyben az ország Szűz Mária oltalmába ajánlásának ünnepe.
Felvitetett magas mennyországba,
Angyali szép, örvendetes házba,
E nap a Szűz nagy menyasszonyságba,
Az Istennek drága hajlékába,
A mennyei Atya udvarába. Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi évnek kiemelkedő időszaka.
Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli. Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony megjelenéséről, jeladásáról Gellért püspök is beszélt István és udvara előtt. Az Érdy-kódex is írja: Gellért tanácsának intéséből ekkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. István kerál es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.
Az Árpád-ház, és nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. Az országot, vagyis önön uraságát, uralmát és királyságát a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, a Boldogasszony örökségének érezte, vallotta. E választásba még nyilván a „pogány” Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott: Szűz Mária az Árpád-háznak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja.
Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrocíniuma alatt állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkezőhelye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székház: a Szent király alapításai.
Külön meg kell említenünk, hogy Árpád-kori, középkori Nagyasszonynak szentelt monostoraink közül a bencés rendi: Kolozsmonostor (I. Béla), Kolos (Szent László), és még tizennégy továbbit, tizenhárom premontreit, és hat cisztercit. A rendi hagyomány értelmében egyébként minden ciszterci monostornak a Nagyboldogasszony volt a patrónája.
A Szűzanya tiszteletére nagy-Magyarország területén számtalan templom patrocíniuma volt, ezek a teljesség igénye nélkül: a Felvidéken például Dunaszerdahely, Selmecbánya, Óbars; Szatmárban (Erdély) Felsőbánya, Nagymajtény; Veszprém és környékén Bakonybél, Haláp; az Őrvidéken Fraknó, Répcefő; Délvidéken Pankota, Kiszombor, valamint számtalan erdélyi mindpéldául Szilágysomlyó, Gyíkgyimes, Küküllővár, Vajdahunyad.
A Nagyboldogasszony tisztelete számtalan magyar helységnevet is ihlette: Boldogasszony, Vasboldogasszony, Boldogasszonyfa, Boldogasszonytelke, Boldogfa, Nagyasszonyfalva, Kisasszonyfa, Havasasszonyfalva, Asszonynépe, Asszonyvására. Érdekességképp megemlítem a középkori Asszonyszállást, másként Boldogasszony szállása, amely mára elenyészett mai neve Pusztamérges.
A híres búcsújáró helyeket idézi Máriabesnyő, Máriacsalád, Máriagyüd, Máriakálnok, Máriakéménd, Máriakönnye, Máriamakk, Márianosztra, Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, Máriavölgy neve. Régi templomot, kápolnát sejtet Máriafalva, Máriahegy, Almásszentmária, Bodrogszentmária, Muraszentmária, Tarnaszentmária, Somorja nevében esetleg egyiptomi Szent Mária hajdani titulusa rejtőzik. A szakadatlan, ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Szűz Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. XII. Piusz pápa a Furgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte. Szűz Mária halálának és mennybevételének gazdagon színezett története a mi középkori szakrális művészetünknek és kódexirodalmunknak. A Tihanyi-, Kazinczi-, Érdy-, Teleki-, Horvát-, Cornides- és Nagyszombati kódexek előadása elsősorban Temesvári Perbált szövegének kifejtése, magyarázata. Az egyik leghíresebb barokk népkönyvünk, a „Makula nélkül való Tükör” írja le jámbor búcsújáró népünknek Szűz Mária elszenderülését. Röviden meg kell még említenünk a magyar vidék Boldogasszonnyal kapcsolatos hiedelmeit, jámbor tiszteletét.
A tápaiak szerint ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítóhelyen szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak a Boldogasszony iránt. A régi Szeged-Szőregi találós kérdés: Hol magasabb a föld az égnél? Ott, ahol Szűz Máriát eltemették!
Rábaközben a vigília estéjén az asszonyok összegyülekeznek a temetőben egy frissen ásott, de még üres sír körül. Elmondják a Dicsőséges Olvasót és a mennybevételről szóló legendát éneklik. Hercegszántó sokác asszonyai a falu határában lévő „vodica”, vagyis Szentkút kis Mária-kápolnájánál gyertyafény mellett énekelve, imádkozva virrasztanak. Nagykáta asszonyai az esti harangszóra égő gyertyával gyülekeznek Mária virrasztásra a temetőben. Egerbakta asszonyai az ünnepnap hajnalán várják a napkeltét, mert ilyenkor rózsa hull az égből. Felnémeten régebben az ünnepen gyászba öltözve mentek a templomba.
Nagyboldogasszony ünnepén az ország számos vidékén élt a „virágszentelés” (benedictio herbarum), népiesen „virágáldás”. A Nagyboldogasszony napi virágszentelés már a középkori liturgiában is virágzott. A növényeket: füveket, virágokat, leveleket (amit a középkori kolostorokban gyógynövénynek termeltek) megszentelték. Innen ered a régi mondás: fűben, fában hagyta Isten az orvosságot.
A szegedi tájon napraforgó, ökörfarkkóró, de főleg comborka, másnéven mentavirág, (kolostori feljegyzés szerint Boldogasszony mentája) szentelésére került sor. Együttes nevük Nagyboldogasszonyifű. A néphit szerint halottak koporsójába teszik, hogy Szűz Máriához hasonlóan elhunyt szeretteik is dicsőségre jussanak. De tettek az új ház fundamentumába is, új pár ágyába, csecsemő bölcsőjébe is, de főzetét gyakran hideglelésre is itták. Meg kell még említenünk, hogy az augusztus hónapot Kisasszony havának nevezték. A két Boldogasszony köze, két Asszony köze, vagyis a Nagyboldogasszony és Kisasszony (szeptember 8.) közötti jó három hét a gazdasági életben számontartott szerencsés időszak. Egyes hiedelmek szerint még a ruhát is ezekben a napokban kell szellőztetni, mert ilyenkor nem megy beléjük a moly. Egyes vidékeken ilyenkor gyűjtik az orvosi füveket. Nagylengyel faluban a „megigézettet” ilyenkor szedett jó füvekkel kell gőzölni.
Örült, vigadj tisztaságban megvirágzott anyaság,
Angyali ártatlanságban tündöklő menyasszonyság,
Mária, Mária, egek királynéja, bűnösök szószólója!
Cságoly Péterfia Béla
Polgár Info
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum